Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

a legjobb cukortartalmú. Az utóbbi időben a paradicsom termelése Mo­gyoródon csökkenőben van, mert a nagy uradalmak és a fővárostól távo­labb eső községek is nagyban terme­lik s a csekély cukortartalmú para­dicsom teljesen lerontotta az árat s a termelése ma ráfizetéssel jár. A há­ború alatt a 32. gy. e.-nél szolgált. Tagja a MOVE-nak, az 0. K. H. ig. tagja, a Községi Mezőgazd. Bizott­ságnak s a róm. kath. egyháztanács­nak. Felesége: Bronczeisz Julianna. Dr. Morvay Zsigmond kir. közjegy­ző. * 1884 Margittán (Bihar m.) Nagy­váradon érettségizett, ugyanott végezte a jogot. 1912-ben a bihari kerület kép­viselője. 1931-ben Debrecenben, 1932- ben Újpesten lett kir. közjegyző. A háborúban az orosz fronton küzdött. Neje: Fráter Margit. Mócsa János gazdálkodó. * 1895 Kartal. Iskoláit Kartalon végezte, mely után atyja gazdaságában segéd­kezett. 1929 óta önállóan vezeti 25 holdas gazdaságát, hol belterjes gaz­dálkodást folytat. Családja ősrégi kar­­tali, mely már a XII. században, a község településekor is megtalálható. A róm. kath. isk. és egyháztanács gondnoka, a Hangya ig. tagja, Erdő­birtokossági pénztáros stb. Felesége: Kovács Borbála. F. Mócsai (jfabor szódavizgyártó. * 1899 Szigetmonostor. Iskolái elvég­zése után gazdaságban dolgozott, majd a MÁV szolgálatába lépett. Szikvíz­­gyárát 1927-ben alapította. A világ­háborúban és a Nemzeti Hadsereg­ben katonai szolgálatot teljesített. A Kcsk. tulajdonosa. Egyházi tanács­nok. néhai nemes oroszt Mócsi László földbirtokos. * 1843 Nagykőrös, ős­régi nemesi család sarja. Tanult Budapsten, a gazd. isk. Debrecen­ben, majd külföldön szerzett tapasz­talatokat. Azután átvette a családi birtok vezetését. 1926-ban bekövet­kezett haláláig gazdálkodott. Öz­vegye 450 hold földön gazdálkodik. Felesége: neszményi Papp Róza. nemesoroszi Mócsy Mihály ref. es­peres. * 1874 Garamvezékeny. A teo­lógiát Budapesten végezte. 1903-ban lett segédlelkész, majd több községben működött, 1903 óta Üllő lelkésze, esperes 1925 óta. A k. képv. test. t. Felesége: Váry Etelka. Móczár János ny. posatfelügyelő. * Kiskunfélegyháza, ősrégi családból, mely Jászárokszállásról, mint a város első telepesei 1743-ban telepedtek le Kiskunfélegyházán. Családjából szár­mazott a város első polgármestere is. Középiskoláit 1908-ban Félegyházán végezte. Ekkor belépett a posta szol­gálatába és a tanfolyamok elvégzése után 1911-ben Budapesten nyert ki­nevezést. 1914-ben saját kérelmére Félegyházára helyezték, mint főpénz­tári főnökhelyettest, majd 1938-ban hivatalvezető felügyelői minőségben 30 évi szolgálat után nyugalomba vonul. A Nemzeti Hadsereg főve­­zérségétől a világháború, kommun és az oláh megszállás alatti idők­ben tanúsított önfeláldozó szolgá­lataiért írásbeli kitüntetésben része­sült. A felügyelői címet és jelleget 1933-ban a kormányzótól nyerte és 25 éves munkásságáért feletteseitől írás­beli elismerésben részesült. Felesége: Szente Ilona, akinek édesatyja ny. tanító. Ő is atyja pályáján működik és 1910 óta a rk. iskola megválasztott tanítónője. Az ifjúsági Vöröskereszt E. vezetője, MANSz., Nőegylet, Ste­fánia és Vöröskereszt tagja. Gyerm. János gépészmérnök jelölt, Károly rajztanár jelölt, Andor joghallgató. Módos Mihály szűcsmester. * 1883 Kiskunfélegyháza. Régi félegyházi család leszármazottja. Iskolái elvég­zése után itthon és külföldön a szűcsipart tanulta. 1923-ban vette át atyja üzemét. Az ipartestület vm. tag­ja. A 48-as kör tagja. Neje: Kovács Mária. Mógor Sándor th. útbiztos * 1887 Temesszalók. Középiskoláit Budapes­ten végezte. Pályáját a 19. h. gy. e.-nél kezdte meg, mint tényleges katona. 1913-ban az Országház palotaőrségé­hez, majd pedig a királyi testőrség­hez került, hol 1921-ig szolgált. 1921- ben nevezték ki útmesterré, melyből kétszer tett szakvizsgát és 1929-ben újra 10 hónapos tanfolyamot végzett. A háborúban önként jelentkezett, szerb harctérre került. Kit.: szóig. é. k. Üt­­biztosí működéséért többszöri pénzju­talomban és köszönetben részesült. Felesége: Lukács Margit. Mózes Ernő órás és ékszerész. * 1894 Nagysomkút. Iskoláit és iparát Désen tanulta ki és mint segéd ott mű­ködött egy ideig, majd több helyen az országban. 1917-ben lett önálló Cse­pelen. Felesége: Klein Rózsa. Muhorai Gyula kereskedő. * 1888 Jászalsószentgyörgy. Iskolái elvégzé­se után a kereskedői szakmát tanulta ki és abban, mint segéd több éven át fejlesztette szaktudását. 1914-ben a 29. h .gy. e.-del hadbavonult, a szerb és orosz fronton küzdött és 1915-ben sebesülten orosz fogságba került. Innen 1920-ban tért haza és Jász­­karajenőn önállósította magát. Azóta vezeti fűszertizletét. Az ipartestület pártoló és a dalárda rendes tagja. Fe­lesége: Nagy Hona. Gy. Lajos, Fe­renc, Ilona és Angéla. Muhr Józesef vendéglős és szállo­dás. * 1882 Pöszöny. Már fiatal korá­ban kitanulta a vendéglős szakmát Budapesten. 1923-ban Cegléden alapí­tott vendéglőt és szállodát. A világhá­borúban résztvett. A város képv. test. tagja. Neje: Pezenhoffer Teréz. Műnk Róbert gyárigazgató. * 1894 Vutkovic. Középiskoláit Rozsnyón vé­gezte. Hosszabb tanulmányutat tett Bécsben és Brünben, hol a kereske­delmet és textilipart sajátította el. Mint üzemvezető a Selmecbányái kötőgyár­ban és Vácon teljesített szolgálatot. 1914-ben bevonult a 71. es. kir. gy. e.-hez. Résztvett a francia, orosz, olasz, szerb- és albán harctereken. Kit.: br. v. é., Sig. Laudis, Kcsk. Mint főhadnagy szerelt le. Dr. Munkácsy Gyula ügyvéd, kir. ügyészségi megbízott, a Tököli Hitel­­szövetkezet, Ráckevei ifjúsági kör stb. ügyésze. * 1906 Hajdúböszörmény. Érettségit ugyanitt tett. Egyetemi ta­nulmányait Budapesten végezte. Pá­lyáját Ráckevén 1931-ben, mint önálló ügyvéd kezdte meg és azóta is itt mű­ködik. 1918-ban harctéri szolgálatra vonult be. Elnöke a helyi társaskör­nek, tagja a Casinónak, az rk. kör­nek stb. Felesége: Németh Ilona. Dr. Muraközy Árpád ügyvéd. Rác­kevei Hitelszövetkezet, tűzoltó testület, MOVE ügyésze. * 1895-ben Ráckevén tősgyökeres kecskeméti családból. Érett­ségit Kolozsváron tett. Egyetemi tanul­mányait Budapesten végezte. Pályáját Ráckevén és Adonyban, mint közigaz­gatási gyakornok kezdte meg. Mint ügyvédjelölt Ráckevén praktizált és 1930 óta, mint ügyvéd működik ugyan­ott. 1916-ban a 11. nehéz tüzér e.-hez vonult be katonai szolgálatra, küz­dött az orosz, oláh, olasz és albán frontokon. Egyszer sebesült és mint hadnagy szerelt le. Kit. II. o. e. és br. v. é., Kcsk. Tagja a frontharcos csoportnak stb. Felesége: Vuics Má­ria. Atyja néhai Muraközy Árpád v. kir. járásbírósági vezető, mint kúriai bíró vonult nyugalomba, 1894—1923-ig működött. 1924—28-ig mint ügyvéd a község életében jelentős szerepet vitt. Muszka Lajos ny. pü. főszemlész. * 1879 Ujszékely. A mezőgazdasági szakiskola elvégzése után tényleges katonai szolgálatot teljesített, majd a pénzügyőrség szolgálatába lépett. Itt fokozatosan előlépve nyerte főszemlé­­szi rangját. A szerb megszállás alatt hazafias magatartása miatt kiutasítot­ták és Jánoshalmán folytatta pályáját. 1926-ban 33 évi szolgálat után több elismerés birokában vonult nyugalom­ba és azóta Nagykőrösön él. Felesége: Szirják Erzsébet. Gy. Erzsébet, Mária, Lajos, Dániel. Muzsik Lajos földbirtokos. * 1855 Pusztám ike-Budán. Középiskolái és jogi tanulmányai után, már 22 éves korában gazdálkodó lett. 1873—4. mint huszárönkéntes szolgált s mint tiszt­­helyettes szerelt le. A világháborúban magas korhatára miatt nem vett részt. A sorozóbizottság elnöke volt. 131 9*

Next

/
Oldalképek
Tartalom