Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

lamthali Mersich Sándor épület-, tűzi­fa és építési anyag kereskedő. * 1892 Székesfehérvár. A felsőkereskedelmi iskolát Székesfehérváron végezte. Mint tisztviselő kezdte pályáját. 1914-ben hadba vonult, az orosz harctéren küzdött, 1920-ban szerelt le, mint hadnagy. 1923-ban nyitotta meg a fa­telepet, 10 embernek ad kenyeret. Fe­lesége: Windisch Ilona. Merz malom, Kiskunlacháza. 1937- ben létesült és jelenlegi tulajdonosa Merz Antal építette. A malom 70 HP szívógázmótorral van felszerelve, napi teljesítőképesége átlag 2 vagon őrle­mény. Jelenlegi tulajdonosok Merz Antal és dr. Merz László. M. Antal, a világháborút végigküzdötte. Meskó Pál földbirtokos. A tulajdo­nában lévő földbirtokán 150 hold terü­leten természetes forrás által táplált tó keletkezett, melyet 1927-ben strand­fürdővé alakított át. 15 kabint építtetett és vendéglőt is bocsájtott rendelkezé­sére a fürdőzőknek. A tó vize enyhén lúgos, kénes tartalmú, orvosi megálla­pítás szerint rendkívüli gyógyhatású, de nemcsak vize, hanem iszapja is reumatikus betegségek megelőzésére és gyógykezelésére alkalmas. A tulajdo­nos rövidesen a tó partján üdülőt épít, mely egy új fürdőtelep alapját fogja képezni. Meskovits Ferenc ny. MÁV főfel­ügyelő. * 1857-ben Szabadkán. Iskolá­it ott és Kalocsán végezte. 1919-ben ment nyugdíjba. Több kitüntetés tu­lajdonosa. Neje: Lehnart Gizella. Mester Elek mótor-őrlőmalom tu­lajdonos. * 1867 Cegléd. A gépészet kitanulása után 1910-ben molmot ala­pított, később ezt több ízben is átala­kította. A Molnárok Orsz. Egyesületé­nek tagja, ref. egyháztanácsi póttag. Neje: Szebényi Mária. Mester Sándor oki. gyógyszerész. * 1897 Kassa. Egyetemi tanulmá­nyait Bpesten végezte. 1916-ban be­vonult a 18. h. gy. e.-hez. Az orosz harctéren teljesített tűzvonalszolgála­­tot s 1919-ben mint zászlós szerelt le. A kommün bukása után a nemzeti hadseregben is szolgált. 1932—37-ig, mint gondnok vezetett egy gyógyszer­­tárat, míg 1937-ben a Tábor gyógyszer­­tár vezetője lett. Elnöke s vezető tag­ja a község kultúrális és társadalmi egyesületeinek. Felesége: Dreszler Mária. néhai Messzi Ferenc kéményseprő­mester. * 1864 Kiskunfélegyháza. Ős­régi nemesi családból. Iskoláit elvé­gezve, a kéményseprőipart tanulta ki és abban felszabadulva, mint segéd fej­lesztette szaktudását. 28 évig volt önálló mester Kiskunmajsán és 1920- ban halt meg. Özvegye Viktor Juli­anna, folytatja iparát és az üzem fele­lős vezetője Szabó Ny. András. meszlényi Meszlény Pál ny. főis­pán. * 1854 Velence (Fehér m.) Ta­nulmányai után katonai szolgálatot teljesített és mint huszárszázados sze­relt le. Utána családi birtokon gaz­dálkodott majd Esztergom vm. főispán­ja volt, később pedig orsz. gyűlési képviselő lett. Felesége: csermelházi Csérnél Rozália. Gy. Pál, Ella és Lili. Metzinger Gáspár gazdálkodó. * 1895 Nemesnádudvar. A gazdálko­dást atyja mellett sajátította el és és 1915-ben a 29. h. gy. e.-hez vonult be, mellyel az orosz fronton harcolt, majd később a 41. nehéz tüzér e.-nél teljesített szolgálatot leszereléséig. Tag­ja a k. képv. test.-nek, k. esküdt, a Faluszövetség tagja. Felesége: Helyes Viktória, Gy. János és Mária. Mezei Géza várm. útmester. * 1911 Csökkenő. Középiskoláit Mezőtúron és Bpesten végzte. Érettségi után útmes­­teri próbaszolgálatot Pest vm. váci járásánál 1937-ben teljesített, majd le­tette az útmesteri vizsgát. Az oki. el­nyerése után Bián lett helyettes út­mester és 1938. szept. 5-e óta Kiskun­majsán hasonló munkában teljesít szolgálatot. Mezei Gyula oki. gyógyszerész, gyógyszertártulajdonos. * 1904-ben. Az érettségit Kecskeméten és az egyete­mi tanulmányait Budapesten végezte és oklevelet 1929-ben nyert. Mint gyógyszerészsegéd Izsákon kezdte meg működését és ott 2 évig, majd Szabadszállásra került és ott ebben a minőségben 5 évig dolgozott. 1936 óta Szabadszálláson az „Isteni Gond­viselő“ gyógyszertár tulajdonosa. A gyógyszertár saját házában van. A Gyógyszerészek Orsz. E. és a Casi­no tagja. Felesége: M. Szabó Eszter. Gy. Gyula. Mezey József ev. lelkész. * 1885 Mezőberény. Teológiát Sopronban és Erlangenben végezte. Pályáját 1912-ben Celldömölkön kezdte, majd Rákospa­lotán és Óbudán volt s. lelkész. 1919- ben Újpesten lett hittanár és 1932-ben választották meg lelkésszé. 1917—18- ban katonai szolgálatot teljesített. A II. o. leik. é. k. a kardokkal tulaj (Ionosa. Felesége: néh. Ubrankovics Jolán. Ménesi Tóth Antal intéző. * 1893 Kecskemét. Iskoláit szülővárosában és Magyaróváron végezte. Bánkúton, Jó­zsef főherceg uradalmában kezdte gya­korlati működését. 1920-ban Kókára került. 1927 óta a gróf Czernin ura­dalom intézője. 15 havi frontszolgálat után, mint tart. zászlós szerelt le. Neje: Kovács Irén. Méray Mótorkerékpárgyár R. T. Budapest, VI. Lehel-utca 10. Telefon * 28-88-88-. Alakult 1923. évben. Gyárt­ja: a közismert, és minden tekintet­ben bevált Méray motorkerékpárokat. A cég birja a világhírű Adlerwerke Frankfurt am Main németországi au­­tómobilgyár magyarországi vezérképvi­seletét. Kb. 250 munkást és 40—45 tisztviselőt foglalkoztat. Fenti címen ez év elején korszerű, a technika min­den kívánalmainak megfelelő service és javítóműhelyt tart fenn, mellyel a tekintélyes számú Adler autó- és Mé­ray motorkerékpár-tulajdonosok érde­keit kívánja hathatósan szolgálni. A vállalat központi igazgatósága is fenti címen van és azonkívül a város szivé­ben V. Dorottya-u. 1. sz. alatt (Ger­beaud palotában) világvárosi nívójú bemutatóhelyiséggel rendelkezik. Méry Mihály rk. tanító. * 1899 Csallóköz—Pósfa. Középiskoláit Po­zsonyban, a tan. képzőt Budapesten végezte és 1920-ban nyerte okleve­lét. 1918-ban katonai szolgálatra vo­nult be a 13. h. gy. e.-hez. Leszere­lése után folytatta tanulmányait, majd 1921-ben Zsámbokon kezdte pályáját. 1929 márciusától Rákoscsabán a r. k. iskola tanítója. A levente e. főokta­tója, az Ipartestület jegyzője, a MOVE és egyéb hazafias egyesületek tagja. A leventeoktatás terén szerzett érde­meit az O. T. T. és a pestmegyei Testnevelési felügyelőség elismerésben részesítette. Zsámbokon a Hangya­­szövetkezet könyvelője volt. Mészáros Antal MÁV. nyugdíjas. * 1869 Kistelek. Iskolái elvégzése után 1895-ben a MÁV. kötelékébe lépett és ott teljesített szolgálatot 1924-ig. Pest­­szentlőrincen volt pályaőr. Nyugalom­­bavonulása óta Pestszentimrén családi házában lakik. Felesége: Korsós Má­ria, egy fia van József, önálló hentes és mészáros mester. Másik fia Antal, 1916-ban az, orosz fronton hazája vé­delmében hősi halált halt. Mészáros Imre k. bíró. * 1880-ban Kunszentmiklóson. Iskoláit szülőhe­lyén végezte, majd atyja gazdaságá­ban segített 1906 óta önállóan vezeti 70 holdas családi birtokát. Belterjes gazdálkodást folytat. A világháború­ban, min népfölkelő a 29. h. gy. e.­­nél teljesített szolgálatot s a szerb és orosz harcokban vett részt. K. képviselő, majd k. elöljáró s 1936-tól k. bíró. Felesége: Halász Borbála. Mészáros István gazdálkodó, k. elsőbíró. * 1875 Abony régi helybeli gazdálkodó családból. Atyja 1896-tól 1918-ig volt a község első bírája. Ő iskolai tanulmányai után a gazdálko­dást atyja mellett kezdte el és önálló 1914-ben lett. Akkori birtokát 16 hold­ról 85 holdra gyarapította. Sajátneve­lésű haszonállataival dolgozik, de ugyancsak nagy gondot fordít termé­nyeire is. 1921 óta vesz részt a köz­ség közéletében, melynek 1936 óta egy­hangúlag megválasztott bírája. A rk. egyház tanácstagja, a ceglédi nép­bank, O. K. H., Hangya igazgatósági 124

Next

/
Oldalképek
Tartalom