Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
raflai cikkei stb. Vármegyei törv. hat. biz. tag, Hangya elnöke, 0 K. H. ig. tag, Villany szöv. ig. tag. Nevéhez fűződik a ref. polg. isk. megalapítása. A világháború alatt mint táb. lelkész több kitüntetésben részesült. Lupka György földbirtokos. * 1870 Kaskartyú. 4 gimnázium elvégzése után gazdálkodással foglalkozott és 1898-ban lett önálló. Felesége: Horváth Aranka. Gy. Julia, György, Lajos, Miklós és Katalin. A 110 holdas birtokot jelenleg Lajos fia vezeti. Lurmann József gazdálkodó. * 1887 Kakucs. Iskolái elvégzése után édesatyja Vatya pusztai birtokán sajátította el a gazdálkodást, majd 1907- ben 43 holdon önálló lett. Birtoka jelenleg 90 hold. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig, ahol megsebesült. Felesége: Szaller Borbála. Gy. Miklós, József, János és István. Lusztig János gabonakereskedő és borbizományos. * 1893 Apostag. Iskoláit Kiskunhalason végezte, majd mint gazdatiszt hosszú időn át Perkátán működött. 1921-ben Kerekegyházán gabonakereskedést nyitott. A világháború alatt a 38. h. gy. e.-nél teljesített katonai szolgálatot. Felesége: Fleischer Rozália. Gy. Verona és Pál. M Maczkó Péter gazdálkodó, k. bíró. * 1866 Tura. Iskolái után a családi birtokon gazdálkodott és 1908-ban 20 holdon lett önálló. Jelenleg birtoka 110 hold. A gazdakiállításokon több ízben vett részt és díjat is nyert. A község közéletében 1894 óta vesz részt és 1905-ben választották meg bíróvá, mely tisztséget azóta közmegelégedésre tölt be. 1936-ban az 5. o. polgári é. k. tüntették ki a község terén kifejtett érdemei elismeréséül. Működése alatt a község nagy fejlődésnek indult. 30 évig volt vm. th. biz. tag. Felesége: Benke Borbála. 10 gyermekük közül 1 él. Két fia a világháborúban szerzett betegségében halt meg. Madaras Magda k. óvónő. * 1911 Léva. Középiskolái után tanítónői oklevelét Cinkotán nyerte, majd 1933- ban óvónői oklevelet szerzett. Pályáját mint óvónő Vácon kezdte, ahol 1935-ben megválasztották az alsóvárosi óvoda vezetőjének. A Szenterzsébet társ. tagja. Madarász István kalaposmester. * 1901. Iskolái után a géplakatos ipart tanulta ki, melyben felszabadult és Mármarosszigeten egy fűrésztelep vezető főgépésze volt. A kalaposipart 1924-ben Párisban tanulta ki és abban először Rákospalotán, 1934-ben p lig Újpesten lett önálló. Magdics Imre rk. áll. hitoktató lelkész. * 1910 Tárkány. Középiskoláit és theológiai tanulmányait Székesfehérváron végezte, ahol 1935 aug. 1-én szentelték pappá. Első állomáshelye Csepel volt, ahol 3 évig működött, 1938 - szept. 12 óta a nagytétényi Baross Gábor telepen működik, mint hitoktató lelkész. Mint katonai lelkész esküt tett. Maglódi Hangya Fogy. és Ért. Szöv. 1820-ban alakult a helyi közönség kezdeményezésére, gr. Teleky Tibor, Koczán László, Németh János voltak az alakulás előmozdítói. A szövetkezetnek két üzlete van a községben, minkettő saját házában működik. Jelenlegi elnök Bánky Károly ev. lelkész, alelnök Németh János plébános, ügyv. ig. Toperczer Ferenc. A felügyelő biz elnöke Székely József. Dr. Magossy József főgimnáziumi igazgató. * 1879 Alsópéterin. Középiskoláit Kecskeméten, a m. kir. tud. egyetem bölcsészkarát Bpesten végezte. 1901—17-ig Temesváron, 1917—19-ig Sátoraljaújhelyen, 1919—1921-ig Bpesten gimn. tan. s 1921-től a mai napig a kunszentmiklósi ref. Baksay Sándor gimn. igazgatója. Elnöke s vez. t. a k. kultúrális és társadalmi egyesületének. Felesége: Karnyáczky Hona. Magócsi Károly hentes- és mészáros. * 1909 Monor. Iskoláinak elvégzése után a hentesszakmát atyjánál tanulta. Itt szabadult fel 1930-ban. Mint segéd Nagykőrösön és Vecsésen dolgozott, majd visszatért atyjához, hol előbb mint segéd működött. 1934- től átvette atyja üzletét s azóta önállóan vezeti azt. Katonai kötelezettségének 1931-ben tett eleget az 1. h. t. e.-nél, hol 5 hónapot töltött. Az Ipartestület, Polgári kör, Daloskor s a MOVE-nak tagja. Felesége: Kerekes Lidia. Gy. Piroska. ifj. Magócsy Lajos épületmű és géplakatos. * 1911 Monor. Iskoláinak elvégzése után a géplakatos szakmát tanulta. Mint segéd Budapesten Nagy Gyula és Lőwy Antal cégeknél teljesített szolgálatot. Katonai kötelezettségének a 2. h. gy. e.-nél tett eleget mint géppuskás és fegyverkovács 2V2 évig. 1935-ben szerelt le s megalapította üzemét, melyet azóta önállóan vezet. Ipartest, tag, NÉP és Dalkör tagja. 1930-ban a járási kiállításon Albertirsán arany oklevelet kapott. Több találmánya van, melyre szabadalmakat is kapott. Magyar Általános Útépítő Részvénytársaság. A vállalat a Magyar Általános Hitelbank és Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat alapítása. 1928. évben alakult P 500.000.— alaptőkével, amit 1936-ban P 1,000.000- ra emelt fel. A vállalat az állami és törványhatósági utak építésénél igen gyorsan vezetőszerephez jutott és anyagi erejével, nagy műszaki felkészültségével és nem utolsósorban .a vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével az építtető hatóságok teljes elismerését vívta ki. Különösen a betonépítés terén számos új műszaki megoldást adott és nagy része volt abban, hogy e műszaki megoldások által lényegesen olcsóbbá tett betonútépítés az országban széles körben elterjedhetett. Nagy érdeme, hogy új jelentős iparág honosodott meg ezáltal hazánkban, amely a betonútépítőgépek belföldi gyártása következtében a gépiparra is kihatott. Az ország minden részében épített betonútakat és a vállalat nevéhez fűződik többek közt az 1934. évben épült gyóni versenypálya is. A betonútépítésen kívül a vállalat aszfalt útakat, csatornákat és különleges vasbetonépítményeket is létesített. Magyar Belga Ásványolaj Ipar R. T. 1923-ban létesült. Első és jelenlegi igazgató Kardos Béla, az üzem 1935-ig fejlődött, 1935-től nem működik. Kész ásványolajat importáltak 1927-ig. Importáltak Romániából és azt bérfeldolgoztatták magyar üzemben és feldolgozás után kereskedelmi forgalomba hoztak. Elnöke: Jules Moreau. Ü. V. igazgató: Kardos Béla, cégvezető: Marton László. Magyar Elek, az Űrlovasok Szövetkezete titkára. * 1874 Dömsöd. A keresk. Akadémia elvégzése után a Pesti Hazai Takarékpénztár kötelékébe lépett. 1896 óta az úrlovasok szövetkezeténél, mint titkár működik. A világháborút mint tartalékos huszártiszt küzdötte végig és az összeomláskor szerelt le. Emléklapos százados. Mint az úrlovasok szövetkezete titkára, a vidéki úrlovas versenyek állandó rendezője. Az alagi képv. test. volt tagja. Magyar Ferenc gazdálkodó. * 1874 Kistelek. Gazdálkodást a szülő birtokon sajátította el és 1906-ban lett önálló. 18 holdas birtoka van. Résztvesz községe minden ügyében és 6 évig volt. k. test. tag. Magyar János fuvarozó. * 1898 Cegléd. Atyja mellett sajátította el a fuvarozást. Majd 2 évig volt katona a Nemzeti Hadseregben. 1923-ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, mint őrvezető szerelt le. Kit.: br. v. é. és a Kcsk. A Frontharcos szöv. tagja. Felesége: Lévai Julianna. Gy. Anna és Fánika. Magyar József gazdálkodó. * 1884 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1908-ban önálló gazda lett. Jelenleg 72 hold földön folytat vegyes gazdálkodást. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Számos helybeli intézménynek tagja. Felesége: Sági Ilona. Gy. József, Ilona, Teréz, Margit. 117
