Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
1903-ban Zólyomon és 1905-ben Apostagon önállósította magát. 1914-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez, mellyel szerb, orosz és olasz frontokon 57 hónapig harcolt. A sebesülési érem, ezüst é. k. a v. é. szalagján, a koronás v. é. tulajdonosa. Őrmesteri rangban szerelt le. A tűzoltótestület volt alpaparancsnoka, az iparoskor volt elnöke, a Dunavecse és vidéke ipartestület alelnöke, a tanoncvizsgáló biz. elnöke stb. Árpád bátyja a világháborúban szerzett betegségében halt meg. Felesége: Kohn Hermina. Láday Gyula k. főjegyző. * 1902 Alsópuszta. Középiskoláit Szatmárnémetin, a jegyzői tanf. Szombathelyen végezte. Ezenkívül tűzoltó és leventeoktatói tanfolyamon is részt veit. Pályáját mint gyakornok Szigetbecsen kezdte meg, majd Tökölben lett aljegyző, Peregen és Tökölön mint önálló jegyző működött és 1932-ben Tökölön főjegyzővé választották, 3 hónapig a székely hadosztálynál küzdött. A testnevelési bizottság elnöke és részt vesz községe minden társadalmi megmozdulásában. Felesége: Kalász Klára, 4 gyermeke van. Fivére Láday István hősi halált halt. Láng Arnold fakereskedő és cemenlárúgyáros. * 1886 Felsőveresmarton. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1909-ben Kiskőrösön átvette Guttmann Ferenc 50 éve fennálló üzletét. 1909:—1914-ig a háború kitöréséig a fakereskedés és cementárúgyártáson kívül építkezési vállalata is volt és ezen idő alatt Kiskörösön és környékén több középületet épített. 1914- ben bevonult katonának és 4 évi szolgálat után leszerelt. A kiskőrösi fa és építkezési anyag üzletének vevői főleg kisgazdák, akiknek a cég hitelek nyújtásával mindenkor segítségére volt és nagyon sok gazda jutott hajlékhoz és élénken előmozdította az úgynevezett „tanya rendszer“ kiépítkezóst. 1920-ban a cég megalapította Fegyverneken (Szolnok vm.) a Fegyverneki Gőzfűrész és Hengermalom rt. vállalatot, mely üzem még ma is működésben van és állandóan 60 családnak nyújt megelégedést. Ezen vállalatnak Láng Arnold most is az egyik igazgatója. Láng Vilmos textilkereskedő. * 1892 Abony. Iskoláit s a 'szakmát Abonyban tanulta s itt szabadult fel 1907-ben. Szaktudását, mint segéd Abonyban, Cegléden és Békésen fejleszti, míg 1919-ben önálló lesz. 1921- ben Abonyban telepszik le s azóta a főtéren virágzó textilüzletet vezet. 1915- ben a 29. h. gy. e.-hez vonult be s betegsége folytán 1918-ban szerelt le. Elnöke és vezető tagja több szak- és kultúrális egyesületnek. Felesége: Normann Ilona. vitéz Lányi József k. elemi isk. igazgató. * 1893 Sopron. A tanítóképzőt ugyanott 1912-ben végezte. Pályáját Németladon kezdte meg. majd Bakonysárkányon működött. Jelenleg az újhartyáni elemi iskola igazgatója. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ott fogságba esett és 1920-ban került haza. Kit.: I és II. o. e. és br. vitézségi érem, Signum Laudis, Kcsk., magyar, német és osztrák háborús emlékérem. A helyi légoltalmi Liga, a lengyelfalvi P. L. E. elnöke, járási vitézi hadnagy, iskolaszéki jegyző, stb. Felesége: Apfel Mária, oki. tanítónő. vitéz László Alajos Árpád m. kir. állami szakisk. igazgató, oki. gépészmérnök. * 1893. Soltvadkert. Középiskoláit Brassón, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Itt nyert diplomát 1920-ban. Oklevelének megszerzése után a „Hadiárvák váci m. kir. állami bőripari szakiskolájában“ előbb mint műhelyfőnök, majd 1936 óta mint iparoktatási igazgató, szakfelügyelő teljesít szolgálatot.. A világháború alatt a 24. majd a 309 s végül az 1. h. gy. e.-nól szolgait. Az orosz harctéren 18 hónapot töltött, súlyosan sebesült. Kit.: III. kát. érd. kér., I. és II. o. e. v. é. 2-szer, Kcsk., seb. és háb. e. é. Mint műszaki százados szerelt le. A Frontharcos Szöv. váci kér. elnöke, a Stefánia váci csop. elnöke. 1930-ban vitézzé avatták. Irodalmi .téren ifjúsági színdarabjai és költeményei tették ismertté. Felesége: Tóth Irén. László Béla k. főjegyző. * 1887 Vadosfa. Gimnáziumot Sopronban végzett, a jegyzői oklevelet Budapesten 1908-ban szerezte meg. Pályáját Pécelen mint jegyzőgyakornok kezdte. Működött Isaszegen, Pécelen és 1919 szeptember 1 óta Kerepes község főjegyzője. László Nándor kereskedő. * 1896 Pusztavacs. Már ifjú korában a kereskedői pályára lépett. Szakismeretet Budapesten szerzett. 1916-ban háborús szolgálatra vonult be az 1. h. gy. e.hez. A román, olasz és francia frontokon harcolva, mint II. o. számv. altiszt szerelt le. Szolgált még a nemzeti hadseregben is. 1926-ban önállósította magát, miután átvette szülei által 1912-ben létesített üzletét. Jelenleg 22 kát. hold saját birtokán vegyes gazdálkodást is folytat. 1924 óta postaügynök is. A k. képv. test. vir. tagja. Felesége: Jámbrik Ilona. László Miklós lakatosárúüzem tulajdonos. * 1905 Budapst. Ugyanott végezte tanulmányait. Jelenlegi üzemét 1933-ban alapította. 19 évig volt az UTE vízipólócsapatának tagja. Vízipóló és úszóversenyeken sok tiszteletdíjat nyert. Neje: Rohonyi Judit. Lázár Albert nyerstermény és gyümölcskereskedő. * 1893 Nagykőrös. Középiskoláit ugyanott, a technológiát Budapesten végezte. Az elektrotechnikában Bpesten, majd Francia- és Németországban működött. Budapesten a „Galván mechanikai és lakatosárúgyár“ művezetője volt 3 évig. 1922-ben Nagykőrösön nyerstermény- és gyümölcskereskedést nyitott, melyet azóta is vezet. A múltban Angliába gyapjút és tollat is szállított. 1914- ben bevonult a távíró ezredhez. 12 hónapig a szerb és olasz fronton teljesített szolgálatot. Háromszor sebesült. Kit.: II. o. e. (2-szer), 2 sávos br. v. é., 3 sávos seb. é., Kcsk., magyar, porosz, osztrák háb. e. é. A kereskedelmi Casinó és az országos Frontharcos Szöv. és fűszerkereskedők e., központi függetlenségi gazdász olvasó e., nagykőrösi ifjúsági e. stb. tagja. Felesége: Rosenfeld Erzsébet. Gy. Veronika, Tibor, Sándor és Katalin. Lázár Károly gazdálkodó. * 1882 Nyáregyháza. Már ifjú korában a gazdálkodással foglalkozott és mind a mai napig is ebből tartja el a családját. Felesége: Nebenführer Irma. Gy. Jenő. Dr. Lázár Miklós ügyvéd. * 1890 Kalocsa. 1913-ban szerezte jogi doktorátusát és 1928-ban tett ügyvédi vizsgát. 1915-ben bevonult a 38. h. gy. e.hez, mellyel az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. A rohamszázad parancsnoka vilt. Kit.: hadiékítmónyes Sig. Laud., br. v. é., Kcsk., magyar és osztrák háb e. é., II. o. hadiékítményes porosz háb. e. kereszt. A kalocsai ellenforradalomban parancsnoki beosztásban küzdött, majd utána a Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Tagja a képv. testnek, az izr. hitk. elnöke, a frontharcos szöv. fegyelmi biz. alelnöke, a kereskedők e. ügyésze, az ügyvédi kamara vm. és fegyelmi biz. tagja. Leermann Kálmán malomtulajdonos. * 1889 Lajosmizse. Iskoláinak elvégzése után 1910—1912-ben, majd 1914— 1918-ig katonai szolgálatot teljesített. Szerb, orosz és olasz harctereken küzdött. 1921-ben önállósította magát Szentetornyán majd Sárin és végül 1927-től Lajosmizsén tart fenn virágzó malomipart. 10 m. hold szőlő és 5 hold gyömölcsös szintén saját kezelése alatt áll. Felesége: Tóth Terézia, gyerm. Kálmán, Árpád, Gyula. Legány Endre gazd. intéző. * 1906 Magyaróvár. Középiskoláit s a gazd. akadémiát Magyaróváron végezte, itt nyert diplomát 1927-ben. A gazdasági pályát Sarkadon a „Magyar Föld R. T.“ béruradalmában kezdte, mint segédtiszt. 1930-ban Németországban Kleinwanzlebenben a Rattethge és Giessche-féle gazdaságban mint magán gyakornok s 1931-től a „Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamará“nál, majd 1932-től a majsai béruradalomnál s végül gróf Teleky László 112
