Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

őrségre kerül, ahonnan 1924-ben, mint rendőralkapitány vonul nyugalomba. Közben 200 holdas birtokát önállóan kezeli. Felesége: Somogyi Margit.

Kovács Márton gazdaságvezető. * 1889 Bethlen. Iskolái elvégzése után, mint csendőr kezdi pályáját. 1913-ban már csendőrőrmester és 1923-ig teljesít szolgálatot 1925—1935-ig mint altiszt működik a pest. takp.-nál. Mint nyugdíjas 1 évet Monoron tölt s 1937- től a Pay-féle gazdaság vezetője. A kommun alatt hazafias magatartása miatt 6 hétig internálótáborha zárták. Felesége: Krenyiczky Ilona.

özv. Kovács Mártonná sz.: Zsupiczu Margit áll. tanítónő. * 1881 Lajos- Halma. Férje 1914-ben az orosz harctéren hősi halált halt.

F. Kovács Mátyás kéményseprőmester. * 1902 Csongrád. Szakmájában 1918-ban szabadult fel és abban 1927 óta dolgozik Kalocsán. 1934 január 1-je óta mint jogbérlő működik. Felesége: Béleczki Mária.

Kovács Mátyás ny. MÁV. műszaki rajzoló, gépműhely tulajdonos. * 1889 Alberti. Iskoláinak elvégzése után a MÁV. szolgálatába lépett s a MÁV. bpesti gépgyárában működött. 21 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Felesége: Nagy Mária. Gyerm. Margit, László, Mátyás.

Kovács Miklós kelme- és kékfestő. * 1905 Kiskunfélegyháza. Atyja mesmesterségét folytatja. Iskoláit szülővárosában végezte el. Üzemét 1927- ben alapította, melyben 2 alkalmazottat foglakoztat. Édesapja több háborús kitüntetés tulajdonosa. Neje: Varga Mária.

Kovács Rezső malomtulajdonos. * 1892 Budapest. Középiskolái elvégzése után atyja, néhai K. József mellett Bikái és Gyüre községben tanulta ki a malomipart és abban

1922-ben Tápiógyörgyén. mint malombérlő lett először önálló. Utána Szigetszentmiklóson volt 4 évig malombérlete, majd 1927-ben került Ceglédre, ahol először malombérlő volt,

1931-ben pedig malmot vásárolt, amit azóta vezet. A világháborúban a 32. gy. e.-vel 11 hónapig az orosz harctéren teljesített szolgálatot és egyszer megsebesült. A MOVE és Széchenyikor társelnöke, a városi képv. test., gazgakör, kath. kör tagja, s választott bíráskodási központ szakmai képviselője. Felesége: B. Farkas Zsuzsánna. Gy. Karolin és Dezső.

Kovács Róza postai nyugdíjas. * 1868 Saár. Iskoláit Székesfehhérvárott végezte. Férjétől, Endrédy Mártontól elvált. 1923-ban nyugállománvba vonult.

Kovács Sándor gazdálkodó. * 1879 Cegléd. Katonai szolgálatot békében 3 évig teljesített és végigküzdötte a

világháborút is. A Kcsk. tulajdonosa. 1923 óta Tápióbicskén önálló gazdálkodó. A k. képv. test. tagja. Felesége: Tóth Jolán.

Kovács Sándor kft. vezető Kohn

S. Sándor. * 1881 Fájsz. A vliágháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1921-ben önállósította magát Kalocsán és cége 1936-tól kft. 6 alkalmazottja van. Felesége: Ham Erzsébet.

Kovács Sándor malomtulajdonos. * 1898 Dánszentmiklós. Iskolái elvégzése után átvette a malom vezetését, amelyet 1926-ban édesapjától örökölt és azóta a malom ügyv. igazgatója. Iparoskor elnöke, Urikaszinó, Tűzoltóegyesület, Leventeegyesület stb. tagja. Résztvesz a község minden társadalmi és kulturális megmozdulásában, valamint ezen egyesületek párt. tagja. Málik István malomtulajdonos a malom társtulajdonosa 1911 óta.

néhai Kovács Sándor ny. tanítóképezdei tanár. * 1852 Hajdúszoboszló. Középiskoláit Debrecenben, egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be. Pályáját Budapesten kezdte meg, majd Fogarason igazgató lett és 1890-től 1908-ig a kiskunfélegyházai tanítóképezde tanára volt. Ekkor 35 évi működés után nyugalomba vonult. 1914 októberében halt meg. Felesége: kanizsai Nagy Zsuzsanna oki. tanítónő, aki 42 évig működött Kiskunfélegyházán és a nőegylet pénztárnoka volt. Gy. Ernő képezdei tanár, Sándor és Béla tanító.

Kovács Zsigmond gazdálkodó. * 1902 Ráckeve. Iskolái elvégzése után atyja birtokán kezdett gazdálkodni. Elvégezte a 3 hónapos gazdasági tanfolyamot. Aranykalászos gazda. 1924- ben lett önálló gazda 5 holdon, melyet azóta feleségével együtt folytatott szorgalmas munkával 12 holdra növelt. 22 éves kora óta vesz részt a közügyekben. A Gazdakör könyvtárosa, Hegyközségi elnök, tagja a k. képv. testnek, iskolaszéknek, Tejszövetkezetnek és számos olyan intézménynek, mely a községe javát szolgálja. A Legeltetési Bizottság elnöke. Két gyermeke van.

Kovács Zsigmond ny. főjegyző. * 1886 Monor. Középiskolai tanulmányai után közigazgatási pályára lépett. Pályáját mint j. gyakornok Gombán kezdte meg, majd onnét Yecsésre került és ott, mint főjegyző működött. 1891-ben Pilisen választották meg a k. főjegyzőjévé és itt 1931-ig működött e tisztségben. A pilisi ref. egyházközség főgondnoka, a Magyar Vöröskereszt egy- tagja.

néhai Kovács Zsigmond szőlőbirtokos. * 1869 Szigeiújfalu. A kereskedelmi akadémia elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott egészen

1929-ben bekövetkezett haláláig. A k.

képv. test.-nek és az ö. tűzoltó t. volt tagja. Felesége: Sommer Valéria. Gy. Erzsébet és Pál, mindketten érettségit tettek.

Iiozáry-Biczó Dezső földbirtokos. * 1891 Nagykőrös. Ugyanott tett érettségit, jogi tanulmányait Kecskeméten és Kolozsvárott fejezte be. A világháborút az 59. h. gy.-del küzdötte végig és kétoldali tüdőcsúcshuruttal és gázmérgezéssel, mint főhadnagy szerelt le. Kit.: III. o. katonai e. k., I. o. v. é., Kcsk., háb. e. é. és seb. é. 1922-ben telepedett le Fülöpszálláson, ahol azóta vezeti 270 holdas birtokát. A Falu Szövetség vándor kiállításán borával arany érmet nyert, az Izsáki sárfehér fehér napokon ezüst érmet kapott. K. képv. test., mezőgazdasági kamara, öntöző társulat igazgatóságának és a ref. egyház presbitériumának tagja. Felesége: Kovács Erzsébet. Három gyermeke van.

Kozma Gyula kádármester. * 1898 Gyón. Iskoláit ugyanott végezte. Mesterségét Gyónón tanulta, később Budapestre került. 1919-ben önállósította magát. A világháborúban résztvett. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Neje: Kovács Margit.

Kozuch Ferenc idomár. * 1893 Lőcse. Itt járt iskolába. 1905-ben Alagon kapcsolódott be a lósportba. 1928-tól már mint lóidomár szerepel. Jelenleg 10 idomítás alatt álló lova van. 1915- ben vonult be a 87. cs. k. gy. e.-hez s 1917-ben mint 75 °/o-os rokkant szerelt le. Felesége: Németh Anna.

Kókai r. k. Egyház. A plébánia eredete 1655-re vezethető vissza. Anyakönyvet 1695-től vezetnek. Temploma 1812—14-ben épült. 1909-ben telepedtek le az egyházközség telepén az apácák, akik 5 tanerős elemi iskolát és 2 tanerős óvodát tartanak fenn. Plébánosuk 1899 óta Trungel János esperes.

Kósa Sándor ny. W. M. gyári művezető. * 1880 Középajta. A lakatosipart Baróton tanulta ki és ott szabadult fel 1897-ben. Mint segéd került a csepeli Weisz Manfréd gyárba, 1905- ben előmunkás, csaporvezető, majd 1911-ben mint művezető működött és ebben a minőségben vonult nyugalomba 32 évi szolgálat után. Öccse K. Dénes a világháborúban hősi halált halt. Felesége: Polákovits Aranka.

Kótai S. István oki. gyógyszerész, gyógyszertártulajdonos. * 1880 Karcag. Középiskoláit Karcagon, egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Itt nyert diplomát 1903-ban. Mint segéd Debrecenben és Temesváron működött. Önálló gyógyszerész Fülöpszálláson, Tatán, Szigetszentmiklóson és Budapesten s 1933 óta Monoron. 1914-ben bevonult a 31. h.

104