Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

1929-ben önálló lett. A világháború alatt bevonult a 32. h. gy. e.-hez és az orosz harcokban vett részt. Egyízben megsebesült és mint 70 %>-os rokkant a Kcsk.., seb. é. és háb. e. é. tulaj­donosa szerelt le. Felesége: Idei Mária Gy Miklós, Gyula és Irma. Dr. Koren Endre ügyvéd. * 1905 Kiskörös. Középiskoláit Kiskőrösön, Kiskunhalason, Bonyhádon és Szarva­son végezte. Itt érettségizett 1924-ben. Jogi tanulmányait Bpesten a Pázmány Péter tud. egyetemen hallgatta s itt nyert diplomát 1930-ban. 6 évig mint ügyv. jelölt Kiskunfélegyházán Hor­váth Zoltán dr. ügyvédi irodájában dolgozott. 1937-től önállóan vezeti ügy­védi irodáját. A Petőfi Casinó házna­gya, MOVE h. ügyésze. Kom Henrik virágkertészet tulaj­donos. * 1905 Csepel. Középiskoláit és a kertészeti szakiskolát Budapesten vé­gezte. Pestszentlőrincen kezdte pályá­ját és folytatta a budapesti kertészeti akadémián. 1927-től, mint önálló ker­tész működik Csepelen. Minden helyi intézménynek tagja. Felesége: Her­­czegh Irén. Kornis Emil üvegesmester, üvegke­reskedő. * 1900 Karcag. Szakmáját is ott tanulta. 1923-ban lett önálló Újpes­ten, ahol azóta vezeti üzemét. A világ­háborúban katonai szolgálatot teljesí­tett. Koronka Géza vas, fűszer, festék- és rövidárú kereskedő. * ősrégi szé­kely nemesi családból Kercseden 1889- ben. Családja nemessége 1600-tól ered. Középiskolai tanulmányait Tordán vé­gezte, míg a kereskedői szakmában 1909-ben Marosújvárott szabadult fel. Mint segéd működött felszabadulása helyén, Kolozsvárott és Sepsiszent­­györgyön. 1910-ben tett eleget kato­nai kötelezettségének. Utána ismét Ko­lozsvárra került és a MÁV. szolgála­tába lépett. Az oláh betöréskor, mint állomásfelvigyázónak menekülnie kel­lett, mivel a hűségesküt nem tette le. Akkor, mint kereskedő tovább folytatta működését és 1922-ben Túrán önállósí­totta magát és azóta is ott vezeti jó­­menetelű üzletét: Felesége: Oláh Tóth Mária. Kosár Antal intéző. * 1876 Luthen­­berg. A gráci gazd. iskolát végezte 1893-ban. Pályáját Horvátországban kezdte meg. Onnan Barcsra került, hol 1913-tól 1936-ig szolgálta gr. Battyá­­nyi Zsigmondot. Azóta vezeti a Szap­panos-féle 1750 k. holdas birtokot Bó­­csán. A világháborút elejétől végig­­küzdötte és súlyos sebesüléssel sze­relt le. Kosik Antal gazdálkodó. * 1899 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságá­ban töltötte. 1917-ben hadba vonult, orosz fronton küzdött. Leszerelése után önálló gazda lett. Jelenleg 52 holdon gazdálkodik. A szarvas­marha kiálitáson oklevéllel tüntet­ték ki. Felesége: néhai Füle Ilona. Gy. Ilona, Erszébet, Margit és Lajos. Nemzeti Hadseregben 1920-től 1922-ig szolgált. Pilisi kaszinó, a Levente Egyesület alelnöke, Ev. Luther Szöv. Polg. Lövész Egylet főtitkára, Gazda­kör, Iparoskor, MOVE, stb. tagja. Fe­lesége: Kovács Katalin. Kosik Benő gazdálkodó. * 1911 Cegléd. Ifjú éveit szülei gazdaságában töltötte. 1935-ben önálló lett. 125 hol­don kezdte meg a gazdálkodást, melyen vegyes gazdálkodást folytat. Édesatyja résztvett a világháborúban. Tagja a Népkörnek, a gazdasági e.-nek és a magyar gazdák orsz. lovas e.-nek. Felesége: Kernács Etel. Gy, Katalin. N. Kovács Ambrus ny. ig. tanító. * 1878 Nagykőrös. Tanítói oklevelet 1897-ben nyert. Pályáját Budabics­­kén kezdte meg, majd Naszályon és Tatabányán működött, ahol ref. egyházat alapított. Tanított még Mezőtúron, Barkaszon, majd Avas­­felsőfalun. Itt fiók egyházat alapí­tott és a Hangya ügyv. igazgatója 1,1 ■'H uvolt. A világháború alatt orosz fog­kostyánfalvi Kostyán István föld­­birtokos, gazd. tanácsos. * 1889-ben Abonyban. Középiskoláit Szolnokon és Kiskunfélegyházán, a tud. egyet, bölcs fakultását Bpesten végezte a fizika- és matematikai szakon. Atyja mellett gazdálkodik, majd 1920-tól önállóan vezeti 450 holdas birtokát, hol belterjes gazdálkodást folytat. Régi felvidéki ne­mesi család sarja, mely cca 300 éve Pestmegyében ól. Atyja vezető szere­pet vitt a vmegye életében, mint v. th. biz. tag s állandó választmányi tagja a gazd. albizottságnak. K. képv. test. tag. Gazdasági tanácsos. Felesége: sarudi és kalándai Bottlik Mária. ságba esett és 1920-ban tért haza. Ekkor Nagykőrösön, majd Fülöp­­szálláson tanított és 1922-ben 40 év szolgálat után igazgatói rangban vonult nyugalomba. A frontharcos szöv. tagja. Felesége: Szűcs Juli­anna. B. Kovács András gazdálkodó. * 1875 Hévízgyörkön. Iskoláit Ilévíz­­györkön végezte, majd atyja gazda­ságában segédkezett. 1919 óta önálló­an vezeti 38 holdas gazdaságát, mely­ből 3 holdat s a családi házat maga szerezte. Jól berendezett birtokán bel­terjes gazdálkodást folytat. A vüagha-Koszorúffy Gyula ny. m. kir. honv. alhadnagy. * 1876 Csótapuszta. Isko­láit Bpesten a cs. kir. hadapród isko­lában végezte s ennek elvégzése után a cs. kir. 43. gy e.-hez vonult be had­­apródtiszthelyettesi rangban. A világ­háborút a volt cs. kir. 32. gy. e. köte­lékében harcolta végig. Részt vett az orosz harcokban, kétszer sebesült. 42 évi katonai szolgálat után 1937-ben alhadnagyi ranggal nyugalomba vonult. Kit.: br. v. é. 2-szer, koronás vasér. k., Kcsk s a 2 sávos seb. érem s a koro­nás arany érdemkereszt, bronz m. é. zöld szalagon, továbbá a magyar, osz­trák és német háb. e. é. A 40 éves szóig, kereszt, a 40 és 50-es Ferenc József e. é. és a 12—13-as annexiós ke­resztnek is tulajdonosa. Részt vett a nyugatmagyarországi felkelésben is. 1928-ban Gyömrőn telepedett le s az­óta tevékeny részt vesz a község kul­­túrális és társadalmi életében. Il-od jegyzője a Gyömrői Nyugdíjas és Köz­­alkalmazottak Gazd. egyesületének, pénztárosa a Gyömrői Postaaltisztek Jóbarát asztaltársaságának. Felesége: Poller Mária. Kottász Lajos Il-od jegyző. * 1899 Bénye. Középiskolai tanulmányai után a közigazgatási pályára lépett. A jegy­zői tanfolyamot 1921-ben Miskolcon végezte. 1922-ben kezdte meg pályáján a működést, mint segédjegyző és 1931- ben pedig Il-od jegyzőnek választották meg Pilisen. Háború alatt 1917-ben vo­nult be a 32. gy. e.-hez. Tiszti iskolát Apatinban végezte. 1918 július havá­ban került ki az olasz frontra. A borút fiával együtt harcolta végig. Részt vett az orosz, galíciai, lengyel és oroszországi harcokban. Az össze­omláskor szerelt le. Felesége: Kastra Mária. Kovács András r. k. plébános. * 1891 Tápiószele. Érettségit Vácon tett, theológiát ugyanott vegezte, majd 1915-ben pappa szentelték. Pályáját Szö­­dön kezdi meg. Izsákon, Csongrádon, Tápiószentgyörgyön, Újpesten és Pest­­szenterzsébeten káplánkodott, ez utóbbi két városban, mint hittanár működött. 1923-ban meghívták a tiszavárkonyi plébániára és 1931 óta pedig mint tör­­teli plébános szolgálja az egyházat. Elnöke a helybeli Hitelszöv.-nek, Le­vente Egyesületnek, tagja a k. képv. test.-nek. Az ő nevéhez fűződik, hogy működése alatt lett a templom restau­rálva és nagyobbítva. Kovács Antal malomtulajdonos. * 1867 Gyoma. Mezőtúron végezte kö­zépiskoláit és szakmájában Dévény­ben 1883-ban szabadult fel. Működé­sét Békéscsabán kezdte meg, majd Mezőberényben, Gyomán, Kunhegye­sen és Budapesten folytatta. A Kann és Heller bpesti cég malomosztályán 10 éven át töltött be vezető szerepet. Több malom tervezését és kivitelét intézte. Az országban a félmagas őrlés bevezetése az ő nevéhez fűző­dik. 1908-ban Kalocsán építette meg az első malmát, melyet 1916-ig veze­tett, akkor vette át jelenlegi üzemét. A malom vezetésében három fia is részt vesz. Egyik fia Antal, mint 101 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom