Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Kalocsai Főszékesegyházi Káptalan. Még Szent István alapította, működését csak a török hódoltság szakította félbe. A káptalannak 10 kanonok tagja van. E káptalan tagja volt Katona István, a híres történetíró. A székeskáptalan tulajdonában jelenleg kb. 17.000 kát. hold föld van, melyből 5000 hold szántó, a többi erdő, legelő stb. Birtokából 2500 kát. hold kisbérlet.

Kalocsai Izr. Hitközség. 1850 óta áll fenn. Temploma 1862-ben épült. Lélekszáma 402. Vezető főrabbi: Schwelb Mór. A hitközség négyosztályos elemi iskolát tart fenn. Tanító: Mátyás Béla.

Kalocsai m. kir. mezőgazdasági vegykísérleti és paprika kísérleti állomás. A kalocsai paprika kereskedői érdekeltség kérelmére és javaslatára állomás szervezése 1917-ben vette kezdetét, és az 1918 elejétől működik. Rendszeres kísérleti munka azonban, csak 1919-ben kezdődött, amikor a kalocsai érsekség a kísérleti telep részére megfelelő területet bocsájtott rendelkezésre. A paprika termelésével, nemesítésével kapcsolatos szakszerű mezőgazdasági kísérletezés, valamint az élelmiszerek ellenőrzésével való megbízatás 1920-ban az állomás újabb nevében is: a m. kir. vegyvizsgáló és paprika kísérleti állomás kifejezésre juttatott. 1930-ban az állomás növényvédelmi és növényforgalmi iroda kalocsai telepén épült emeletes épületben nyert elhelyezést. 1933-ban az állomás bekapcsolódik a magyar növényvédelmi szolgálatba és mint körzeti központ megkezdi körzetében (Kalocsa város, Kalocsa és Kiskőrös járások) a magyar növényvédelmi szolgálat szervezését. Az állomás körzetébe tartozik: Baja, Kalocsa és Kiskunhalas városok, a kalocsai, kiskőrösi, dunavecsei járások és Bácsbodrog vm. meg nem szállott része. Kísérleti telep 76 k. hold kiterjedésű. Az állomás eddigi működésének legnagyobb tudományos és gyakorlati eredménye: a csípősségmentes paprika kitenyésztése. Ezt a fajtát Kalocsa környékén jelenleg 3000 holdon termesztik. Az állomás alkalmazottainak száma 31, vezetője vitéz Horváth Ferenc m. kir. fővegyész.

Kalocsai Margit gőzmalom. A malom napi teljesítő képessége 250 q. Az üzem azonban nincs kihasználva. Az exportot most fogják megkezdeni. Eddig kisebb vám- és kereskedelmi őrlést folytatott a malom. 5 tisztviselőt és 40—50 munkást foglalkoztat. Tulajdonosa a Margit gőzmalom és kereskedelmi r. t. budapesti cég, bérlő Friedrich Antal.

Kalocsai mezőgazdasági iskola. A városnak a vasútállomás melletti részén 1916-ban létesült, Az iskola

céljaira néha Yárady L. Árpád érsek 25 k. hold földet adományozott. Az iskola megnyitása óta annak igazgatója Szabó Sándor. A gyakorló terület felszerelése még kezdetleges, a kert berendezése fokozatosan halad előre. Az új iskola épület 1926-ban épült fel két tanteremmel, egy munkateremmel, egy háztartási konyhával, továbbá az igazgatói lakással.

Kalocsai rám. kath. kör. Alakult 1894-ben és ugyanakkor épült saját székhaza, melynek költségeit nagy részben néhai Csúszka érsek adományozta. A kör célja a tagok vallási, nemzeti és kulturális nevelése. Tagok száma 600. 1923 óta dr. Wiederkehr József kanonok az elnöke, alelnök dr. Máté Tóth Jenő ügyvéd, főkáptalani ügyész és Filvig Mátyás kereskedő. Igazgató: Lasszig Ernő tanítóképezdei tanár.

Kalocsavidéki Paprikamalom Szöv. 1936 nov. 1-én alapította id. Friedrich Antal és a Hangya központja. Célja a paprika feldolgozása, őrlése és nagybani forgalomba hozása. Tagjai az őröltetők. Alapító tagok száma 9, őröltető tagoké 100. 1937-ben a malom őrlési forgalma 5 V* vagon saját és 17 vagon üzletrészeseké. A szövetkezet kezelésében van a paprika feldolgozó üzem, mely 10 állandó alkalmazottat és 8 hónapon át 30—40 idénymunkást foglalkoztat. 1937-ben

50.000 fűzérpaprikát dolgozott fel.

Kamarás Ferenc vendéglős. * 1909 Budapest. Iskolái elvégzése után a vendéglősipart édesanyja üzletében tanulta ki. Rákoskeresztúron 4 éve önálló vendéglős és a község 4-ik virilistája. A saját házában lévő „Fatuskó“ vendéglő a község legrégibb vendéglője, mely kb. 150 éve áll fenn. Az épület renoválásakor falaiban 48-as harcok idejéből származó lövedéket találtak. Felesége: Gersterbrein Margit. Két gyermekük van.

Kamarás János gazdálkodó. * 1883 Mogyoród. Iskoláinak elvégzése után szüleivel gazdálkodott, majd azok elhalálozása után önállóan vezeti kisgazdaságát, melyen belterjes zöldségtermelést folytat. Mezőgazdasági kiállításon több ízben vett részt s ménlovaiért 2-szer is kapott elismerő oklevelet. A községi Mezőgazd. Bizottság tagja, az O. K. H. és Hangya ig. tagja, ez utóbbi felvirágozásában nagy érdemei vannak. Községi képv. test. tag, a MOVE és a róm. kath. egyháztanács tagia s templom gondnoka. Felesége: Albert Magdolna.

Kammerman Ignác Iván „Kammi“ faárugyár tulajdonosa. * 1898-ban Újpesten. Középiskoláit ugyanott végezte. 1918—22-ig fakereskedő volt. 1922-ben alapította fenti gyárát. Neje: Horn Jolán.

Kampfl József kőfaragó. * 1909 Monor. Szakmáját Budapesten a Magyar Kőipari Rt.-nél sajátította el és ugyanott, mint segéd is működött, majd Koszer Győző szobrászművésznél gyarapította szaktudását. 1927-ben vette át édesatyja által 1905-ben alapított kőfaragó üzemének vezetését, melynek azóta felelős üzemvezetője. Addig édesanyja vezette özvegyi jogon. Az üzem készítette többek között Monor község trianoni emlékművét, valamint Pánd és Bénye hősi emlékoszlopait. A katolikus templom oltárépítményét, a hősi sírok emlékműveit saját tervei szerint építette. A rk. legényegylet ellenőre.

id. Kamrás O. Antal gazdálkodó. * 1862 Kiskunlacháza. Kora ifjúsága óta gazdálkodik és jelenleg 55 k. holdas a birtoka. Résztvesz községe és egyháza minden megmozdulásában és tehetségéhez mérten a jótékonykodás terén példaadóan előljár. A ref. egyház presbitere. Felesége: Nagy Zsófia.

Kamrás I. István, gazdálkodó. * 1862 Kiskunlacháza. Előbb a szülői háznál, majd utána önállóan gazdálkodott. A ref. egyház presbitere 15 éve. Legutóbb saját költségén a temetőkert vaskapuit ő csináltatta meg és nagy része van az orgona építésében is. Felesége Galambos Borbála volt, aki 45 évi házasság után halt meg. Másodszor Papp Borbálát vette el.

Kanyó Albert vegyeskereskedő. * 1878. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett, majd a kereskedői szakmában képezte ki magát. 1897-ben önállósította magát Jászkarajenőn, azóta vezeti vegyeskereskedését. 1937- ben dohányárúsítási jogot nyert. A méhészkor megalapítója és 16 éve titkára. Felesége: Bódi Erzsébet. Gy. Margit.

Kapta Gyula városi tűzoltó h. parancsnok. * 1909 Békéscsaba. Középiskoláit Békéscsabán, a kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte. 1931-ben tűzoltó tiszti tanfolyamot is végzett. 1930-ban kezdte pályáját a békéscsabai tűzoltóságnál, majd 1936 október óta Nagykőrösön működik, ahol h. parancsnok. Közben jogi tanulmányait végezte. Az Önk. Tűzoltó Test. titkára stb.

Karácsony Adám szőllőbirtokos. * 1891 Soltvadkert. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és működése alatt bejárta Európa valamennyi nagy városát, mindenütt ismeretét gyarapítva. Szőllőtelepét ezelőtt 10 éve létesítette. Mintegy 19 féle faj szőllőt termel és telepét a legnagyobb szakértelemmel vezeti.

hodosi és beodrei Karátsonyi Elemér Károly uradalmi főintéző. * 1893 Makó. Középiskolái után a gazd. akadémiát Kassán végezte. Itt nyert ok— 85 —