Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
Jávorka András ny. százados. * 1892 Cseralja. Tanulmányait a temesvári és győri hadapródiskolában végezte. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött, egyszer sebesült. Kit. III. o. kát. é. k. a kardokkal, seb. é., háb. e. é. 1919-ben résztvett a nyugatmagyarországi felkelésben. 1934-ben nyugdíjba vonult. 1933 óta lakik a Ganz kertvárosban Vecsésen. Felesége: Sahin Tóth Gizella. Jávorszky Ferenc korcsmáros és gazdálkodó. * 1878 Üllő. Iskoláinak elvégzése után szülei bérelt gazdaságán segédkezett Pusztalön 37 évig, Vasadon 6 évig. 1912-ben költözött Monorra s gazdálkodással foglalkozott. 1924-ben korcsmát nyitott s azóta önállóan vezeti. 1915-ben bevonult az 1. h. gy. e.-hez, az olasz harctéren megsebesült s mint rokkant szerelt le. A Frontharcos Szöv.-nek, a MOVE-nek, a Polg. Körnek, a Gazdakörnek s a képv. test.-nek tagja s az ev. egyház presbitere. Felesége: Benedikty Rozália. Gyerm. Hermina és Kálmán. Jekl Ferenc ügyv. igazgató. * 1893 Vasas. Középiskoláit Pécsen végezte. Érettségi elnyerése után, mint magántisztviselő Budapesten, majd 1928-tól Vácon a fonógyárban előbb mint üzletvezető, 1934 óta mint ügyv. igazgató teljesít szolgálatot. 1914-ben bevonult a 69. gy. e.-hez. Résztvett a szerb és olasz harcokban. 1916-ban olasz fogságba esett s 1919-ben karácsony napján tért haza. Kit.: br. v. é. Mint főhadnagy szerelt le. Tagja a Kaszinónak, a Sport Egyletnek s a róm. kath. egyház képv. test.-nek. Jelenik József asztalosmester. * 1882 Bugyi. Mesterségében Újpesten képezte ki magát és 1899-ben szabadult fel. Felszabadulása után Temesvárott, Csákvárott, majd Budapesten, mint alkalmazott dolgozott. 1917-ben Dunakisvarsányban önálló műhelyt nyitott, melyet szépen fejlesztett a kor szellemének megfelelően. Az Ipartestületnek és a k. képv. test.-nek a tagja. Felesége: Kancsar Julianna. Jelinek László sajt és vajkereskedö. * 1897 Ilelem. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta ki szakmáját. Felsőipariskolát végzett Budapesten. 1927-ben lett önálló Újpesten. Résztvett a világháborúban az orosz, román és olasz fronton küzdött. Kit.: II. o. ezüst, br. v. é., Kecsk. Felesége: Haas Irén. Gy. István és Endre. ifj. Jely Gyula vajüzem vezető. * 1913 Nagykőrös. Középiskolai tanulmányai után, Magyaróváron végezte a felső tejipari szaktanfolyamot, majd Németországban és Dániában tanulmányúton bővítette szakismereteit. Az üzemet fennállása óta vezeti, külföldön szerzett tapasztalatai értékesítésével. A MOVE tagja. Felesége: Libásy Ilona. Jemelka Jenő szőlőbirtokos. * 1886 Temesvár. Középiskolai tanulmányai elvégzése után a keresk. akadémiát Budapesten végezte el, amely után 1 éves önkéntesi katona idejét szolgálta le. Majd a banktisztv. pályára lépett. Működését a Magyar Általános Hitelbank temesvári fiókjánál kezdte meg, hol később főtisztviselő volt. Jelenleg 47 magyar hold szőlőbirtokán Örkényben gazdálkodik. Részt vett a világháborúban. Az orosz és az olasz frontokon harcolva, mint tart. főhadnagy, kor. arany é. k., a II. o. e. v. é. és Kcsk tulajdonosa szerelt le. Az evangélikus ref. egyház presbitere, a k. képv. test. tagja, valamint az úri casinó vezetőségi tagja is. Felesége: Engels Jolán. Jeney Imre ny. BESzKRT alkalmazott. * 1869 Dunavecse. Iskolái elvégzése után édesapja gazdaságában dolgozott. 1900-ban lepett a BESzKRT kötelékébe. 1920-ban vonult nyugalomba. 1926-ban Úriba költözött. Felesége: Barta Zsuzsanna. néhai dr. nemes Jenovai Dezső ügyvéd * 1856 Kiskundorozsma. A család eredete Aradra vezethető vissza. Egyik őse József császár alatt Arad város polgármestere és építőmestere volt. Kiskundorozsmán telepedett le atyja dr. J. Sándor sebészorvos. Ö az ügyvédi pályára lépett és Szegeden nyitotta meg irodáját, majd Kiskunfélegyházán telepedett le és 50 éven át folytatta pályáját. 1927-ben halt meg. Özvegye: felsőöri és szentgyörgyvölgyi Cseresznyés Ilona, aki szintén régi nemesi családból származik és több jótékony egylet vezető tagja. Jesnyovszky Armand r. k. esp.plébános. * 1874 Erdőtarcsa. Középiskoláit s a theológiai tanulmányait Vácon végezte. Itt szentelték pappá 1897-ben. Mint káplán Nógrádverőcén, Lajosmizsén, Tápiószelén, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten működött. 1913-ban Kocsérra kerül mint plébános. Nevéhez fűződik a templom restaurálása, az iskolák fejlesztése. A Hangya és az 0. K. H. felügy. biz. elnöke, cserkészek tb. elnöke. Élénk és tevékeny részt vesz a község vallási, kultúrális és társadalmi életében. Jéri Mihály korcsmáros. * 1900-ban Foktőn. Iskoláit Foktőn végezte, majd gazdálkodással foglalkozott. 1933- ban saját házában korcsmát nyitott és azóta önálló. A ref. Olvasókör t. Felesége: Szakáll Irén. .7oő Ferenc ny. tiszthelyettes, a sződrákosi vendéglő és dunai strandfürdő tulajdonosa, A tulajdonát képező dunai strandfürdőt dr. lovag Floch földbirtokos birtokán 1933-ban ő építette. Rövid 5 éves fennállása óta a strandfürdőt legmodernebbül berendezte és az ma a fővárosi közönség egyik legkedveltebb nyaraló helye. Budapestről 27 km-es hétvégi menetjegyekkel olcsón megközelíthető, naponta 22 vonatpár és autóbuszjárat közlekedik. Tulajdonosa részt vesz a község kultúrális életében, a ref. egyház presbitere, a kath. legényegylet pártoló tagja, tagja a települők e.-nek. Joó János földbirtokos. * 1877 Pereg. Ifjú éveit atyja gazdaságában töltötte, majd letöltötte tényleges katonai idejét. 1905-ben önálló gazda lett. Résztvett a világháborúban. 1918-ban, mint őrmester szerelt le. Kit.: kát. érd. kerszt és jubileumi e. é. Számos helyi egyesületnek vezető tagja. Felesége: Gránitz Julián. Joós József szatócs. * 1887 Zsámbok. Iskolái elvégzése után a bpesti Hoffer és Schrantz gyárban dolgozott. 1909-ben a 32. h. gy. e.-nól telj. katonai szóig. Résztvett a világháborúban. Az orosz és a román fronton tűzvonalban teljesített szóig., hol kétszer súlyosan megsebesült. 1918-ban szerelt le, mint őrmester maláriás megbetegedésben. Ezüst k. é. k. tulajdonosa. 1924-ben önállósította magát Zsámbokon. A Baross Szöv. közp. vál. tagja, továbbá a legeltető társulatnak és a nemzeti munkavéd. egyesületnek. Felesége: Rab Mária. Jovanivits Iván ny. gondnok. * 1866 Temesvár. Iskolái elvégzése után pályáját mint gyakornok gőzmalmokban kezdte. Utána katonai szóig, teljesített, majd kávéház tulajdonos volt. Később a Magyar-Francia biztosító kötelékében volt és 11 és fél évig Bécsben működött. Később visszahelyezték Budapestre, ahol 27 évig teljesített szolgálatot. 1924-ben nyugalomba vonult és azóta Cinkotán Árpádföldön él. Felesége: Vörös Gizella 1923-ban halt meg. Józan A. Gábor k. bíró. * 1878 Kiskunlacháza. A gazdálkadást a szülői háznál tanulta ki és jelenleg 20 holdas birtokán folytat belterjes gazdálkodást. A világháborúban a 32. gy. e.-del az orosz harctérre vezényelték, ahol 1916-ban fogságba került és itt 1919-ig szenvedett. A község közéletében régóta fontos szerepet játszik, tíz éve k. bíró, 15 éve pedig a ref. egyház presbitere. Felesége: Vajtári Zsófia, a Lorándffy Zsuzsanna egyesület tagja. id. Józan Sándor gazdálkodó. * 1883 Kiskunlacháza. Kora ifjúsága óta gazdálkodik, majd katonai szolgálatot az 1. h. gy. e.-nél teljesített. Leszerelése után lett önálló gazda és azóta vezeti birtokát. A világháborút elejétől végig küzdötte és olasz fron-Pestvármegye Adattára. IV. rész. 81 6
