Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Hancz Gyula korcsmáros. * 1894 Cegléd. Iskoláit Cegléden végezte, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Mint segéd több vidéki városban és a fővárosban fejlesztette szakismereteit. 1924-ben önálló asztalosműhelyt nyitott Tápiószelén, melyet balesetből kifolyólag megszüntetett és jelenleg, mint korcsmáros működik. A világháború alatt az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Felesége: Szúnyog Mária. Gy. Irénke és Gyula.

id. Hangya István gazdálkodó. * 1868 Verseg. Iskolái elvégzése után a gazdálkodói pályára lépett és 16 holdas birtokát 31 év alatt 33 holdra növelte. A világháború alatt 38 hónapig teljesített fegyveres szolgálatot. Felesége: Szénási Julianna. Gy. Imre és Erzsébet.

Hangya Fogy. és Ért. Szöv. Kecel. 1917—18-ban létesült Zsemberi András tanító kezdeményezésére. A szövetkezet bérelt helyiségben működik. Tagok száma 144. Üzletrészek száma: 660 2 Pengős üzl.-résszel. Elnök: Szvetnyik János gazdálkodó, ügyv. ig.: Sagody András gazdálkodó. I. tagok: Horváth B. Sándor, Dr. Toldasdy Antal esperes-plébános, Fleisz Pál gazdálkodó. Felügyelő biz. tagok: Nicki József géplakatos, Dr. Szőke János gazdálkodó, Berkényi Ferenc közs. pénztáros, Szabó Gergely kántortanító, Kovács János gazdálkodó, Dr. Antóni László községi orvos, Harney István gazdálkodó. A Hangya a f. évtől bor, gyapjú, toll stb. új árúk adásvételével is foglalkozik.

Hanzlik György aü. jegyző. * 1896 Csobánka. Iskoláit Lőcsén 1915-ben végezte. Még ez év májusában bevonult a 9. h. gy. e.-liez, mellyel 1916- ban az orosz harctéré ment, hol még ez év június 8-án fogságba esett, honnan 1921 május 21-én szabadult, amikor, mint tartalékos zászlós szerelt le.

1922—23-ig mint jegyzőgyakornok Budakalászon működött, 1923—24. években jegyzői tanfolyamot elvégezve oklevelet nyert. Még ez évben Budakalászra aljegyzőnek választották meg és azóta mint adóügyeket vezető jegyző működik. Társadalmi állásánál fogva tagja a Népművelési egyesületnek, MOVE-nek, Gazdakörnek. Élénk és tevékeny részt vesz a község hitéletében, valamint minden hazafias és kultúrális mozgalomban. Felesége: Máté Ilona, egy gyermekük van György.

néhai Harag József gazdálkodó. * 1848 Őkécske. Kora ifjúsága óta a gazdálkodói pályán működött. Birtoka eleinte 16 hold volt, amelyet kitartó munkával 35 holdra gyarapítóit. Haláláig résztvett a községe minden ügyében és különösen a hazafias jótékony megmozdulásokban járt elő szép példával. Özvegye Gagó Krisztina jelenleg 3 holdas birtokán szőllő és gyümölcstermeléssel foglalkozik.

Haraszti Károly szikvízgyáros. * 1902 Monor. Iskolája elvégzése után gazdálkodni kezdett. 1924-ben bevonult a nemzeti hadseregbe és 12 évi tényleges szolgálat után 1936-ban szakaszvezetői rangban szerelt le. Ekkor telepedett le Tápiógyörgyén, ahol szikvízgyártó üzemet rendezett be. Felesége: Gyeszly Katalin.

Hartai ág. h. ev. egyház. 1720 körül alakult III. Károly uralkodása alatt. * Az alapító a ma is élő gr. Ráday család ősé. nemes Ráday Pál a költő és földesúr volt. Az első települők Németországból jöttek, majd később felvidéki tót családok telepedtek le. A hugenották egy kis töredéke itt telepedett le, erre vall az Arrasz, Galle, Erusz családok neve is. Kezdetben imaházuk volt csak, amelyben a tanító végzett istentiszteletet. Az úrvacsorát a kiskőrösi ev. lelkész szolgálta ki, keresztelőt pedig Dunapatajon végeztek. 1759-ben vályogból építettek imaházat, a harangláb a templommal szemben állott és 1830-ig a harangozó teendőket is a tanító végezte. A mai templom alapja a nemes Földváry család hozzájárulása révén a dunatetétleni árpádkori templom falainak anyagából épült és 1798-ban szentelték fel. 1892-ben restaurálták. Az egyház 1733 óta vezet önálló anyakönyvet. Lelkipásztora Palotay Gyula.

Hartai Hangya Fogy. és Ért. Szöv. 1917-ben alapíttatott, néhai Weber Henrik gazdálkodó kezdeményezésére. — Székhazat 1936-ban vásároltak. Tagok száma 1060, üzletrészek száma 2400. Átlagos forgalma évente P 30.000. Elnöke és ügyvezetője Géhl Ede ref. k.tanító. Boltkezelő Horváth László.

Hartai m. kir. állami óvoda. 1892 óta áll fenn. Az állam tartja fenn a község által adott épületben. Két tantermes és két tanerős. Gyermekek száma 150. Vezető: kajári Rácz Margit.

N. Hartmann József gazdálkodó.

* 1859 Mogyoród. Iskoláinak elvégzése után atyja gazdaságában segítkezik. 1883-tól önállóan vezeti 140 k. holdas birtokát, hol belterjes gazdálkodást folytat. Tagja a község képv. test.-nek, a Hangyának ig. tagja, az O. K. H.-nak elnöke. A községi mezőgazd. biz. tagja, a róm. kath. egyháztanácsosa. 22 évig tagja volt a vármegye törv. hat. bizottságának. Felesége: néhai Kamarás Mária.

Hartyáni Mihály ny. ref. tanító. * 1874 Nagykőrös. Iskolái után a tanítói oklevelet megszerezvén, Madocsán kezdte pályáját, majd Nagykőrösön működött, ahol 1929-ben 35 évi szolgálat után vonult nyugalomba, A világháború alatt 4 évig teljesített harctéri szolgálatot. Felesége: Szűcs Ilona, 1924-ben halt meg. Gy. Dezső.

dr. Harsányi István magánorvos. * 1899 Aranymarót. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1926-ban orvossá avatták. Pályáját Budapesten a Bethesda kórházban, mint s. orvos kezdte, majd az O. T. I. kezelő orvosa volt. 1933-ban telepedett le Kartalon mint magán, uradalmi és Stefánia orvos. A Move, Lövész E. vezető igazgatója, a NÉP, Légoltalmi Liga helyi elnöke stb. 1917 márc. 10-én kezdte meg háborús szolgálatát a román és olasz harcokban vett részt. Hdj. tizedesként szerelt le. Édesatyja néhai Hrdina István szintén végig küzdötte a világháborút és mint 75 °/o-os rokkant szerelt le.

néhai Hanbner Károly banktisztviselő és énektanár. * 1863 Nagyszalonta. Középiskoláit Nagyváradon végezte és ott szerezte meg a tanítói oklevelet is. Kiskunfélegyházán, mint kántor és énektanító három intézetben működött, majd a város szolgálatába állott, ahol 10 évig volt. Utána a Népbank kötelékébe lépett, ahol. mint tisztviselőviselő 29 évig működött, majd két évig az Angol Magyar Bank fiókjánál volt. 1931-ben 44 évi megszakítás nélküli munkásság után halt meg. Két dalárdát alapított, melynek vezetője is volt, az iparos otthon alapítása szinten az ő érdeme és ennek díszelnöke volt. Az ének- és zenekultúra terén elért érdemeit a város azzal hálálta meg. hogy utcát nevezett el nevéről, a polgári daloskor pedig házának falára emléktáblát állított fel. Felesége: Fóbián Julia.

Hauer L. Linót épületanyag- és tűzifakereskedő. * 1875 Makó. Iskoláinak elvégzése után a kereskedői pályára lép. Katonai kötelezettségének 1896- ban a 23. gy. e.-nél tett eleget, hol 3 évig szolgált. 1914-ben ismét bevonult a 30. nf. gy. e.-hez. Részt vett a román, tiroli és olasz harcokban. Az összeomláskor szerelt le, mint T. o. számv. altiszt. Kor. érd. k. tulajdonosa. 1899-ben Kiskunmajsán fatelepet létesített s szorgalmával a mai nívóra fejlesztette. Vir. tagja a k. képv. test.nek. Felesége: Stern Berta.

Hauti János korcsmáros. * Ceglédbercelen 1895-ben. Mint gazdálkodó kezdte pályáját. 1915-ben bevonult a 24. v. gépf. o.-hoz. Részt vett az olasz és orosz harctereken folyó ütközetekben. 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban jött haza. Azóta vendéglős és gazdálkodó. Felesége: Tham Katalin.

Havas Gyula aranykoszorús mester, kefe- és ecsetgyáros. * 1875 Kapuvár. Ugyanott végezte iskoláit és iparában Pápán szabadult fel. Gyárát 1901-ben alapította meg Budapesten és

1935-ben létesítette péceli fiókját. Az üzem összesen 400 családnak ad ke-68