Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

évig Rákospalotán, utána lett Dunakeszin plébános. A háború alatt az olasz fronton mint tábori lelkész teljesített szolgálatot.

Figlár Júlia ny. áll isk. tanítónő

* 1863 Nagyiéta. Középiskoláit és az óvónő tanfolyamot Eperjesen végezte, majd a tanítónőképzőt és a gazdasági iskolát is elvégezte. Tanítónői oklevelet Nagyváradon, a gazdasági oklevelet Kassán szerezte meg. Pályáját zárdában kezdte, majd Szegeden magán intézetben tanított és 1900- ban került a jászszentlászlói kath. iskolához, ahol 1925-ben 25 évi megszakítás nélküli szolgálat után vonult nyugalomba.

Filep József szabóm. * 1877 Miskolc. Iskolái elvégzése után ugyanott szabadult fel iparában. 1906-ban önállósította magát Dunapatajon és azóta vezeti üzemét. A világháborúban a 29. népfk. gy. e.-el a szerb, orosz, olasz és román frontokon 48 hónapig szolgált. Kit.: br. v. é., Kcsk. Az összeomláskor szerelt le. 1927 óta elnöke az Inartestületnek, az Olvasókör vm. tagja. Felesége: Jaró Terézia.

Filleuz Sándor épület és építkezési anyag kereskedő és vegyeskereskedő.

* 1886 Taksony. Középiskolái elvégzése után az atyja üzletében tanult. Előbb mint alkalmazott azután beltagként szerepelt. Résztvett a világháborúban, az orosz harctéren küzdött. Kit.: Kcsk. Felesége: Ábrahám Erzsébet.

Finta József faárúgyára Pomáz.

1935-ben lett alapítva a fenti tulajdonos által. A gyár főbb gyártmányai: háztartási faárúk, sportcikkek, egészségügyi cikkek. Speciális gyártmányai: a fa-főzőkanál, mellyel az ország egész szükségletét ellátja, sőt ezen cikk európai államokba és Amerikába is lesz exportálva. A gyár teljesen modern villamoserejű gépekkel van berendezve. A gépek száma 30. Évi átlagban 16 embernek ad kenyeret a gyár.

Finta József faárúgyáros. * 1903 Pomáz. Ugyanott iskolái elvégzése után az asztalos iparban képezte ki magát és ott is szabadult fel. Mint segéd Pomázon gyarapította szakismereteit. Budapesten 8 éven át, mint faárúgyári vezetőként működött. 1935-ben gyárat alapított, melyet azóta is önállóan vezet. Pomázi Iparosok Olvasó Köre vm. tag, a helybeli dalárda működő tagja. Felesége: Tatay Erzsébet.

Fischer Benő hentes-, mészáros és vegyeskereskedő. * 1889 Galgahévíz. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára ment, szüleinél Galgahévízen működött. 1913-ban kitanulta a hentes- és mészáros ipart. A világháborúban résztvett, 1914-ben vonult be,

rövid idő múlva orosz fogságba es,ett, ahonnan 1918-ban szabadult. Felesége: Spitzer Irén. Gy. Mária és László.

Fischer Dezső hentes és mészáros

m. * 1879 Szalkszentmárton és ugyanott szabadult fel szakmájában. 1903- ban önállósította magát, mint állatkereskedő, majd 1927-ig Bpesten volt nagyvágó, azóta Apostagon van hentes és mészáros üzlete. Frontszolgálatot a 38. gy. e. és 19. vadász zlj. kötelékében az orosz és albán hadszíntereken 28 hónapig teljesített. A k. képv. test. tagja. Felesége: Fleischer Margit.

Fischer Ede földbirtokos. * Túrán. 1859-ben. Saját birtokán gazdálkodik. Tagja a község képv. testületének és 50 éve a vm-i törv. hat. bizottságnak. A háború alatt birtokán a hadsereg részére egy 50 ágyas kórházat tartott fenn saját költségén. Felesége: Brunauer Rózsa.

Fischer Elek földbirtokos. * 1887 Sárospatak. Iskolái elvégzése után Homonnán kezdte a gazdákodást. 1918 óta Ladánybenén van födbirtoka, melynek jelenlegi terjedelme 170 hold. A birtokokból 38 hold szőllő, 20 hold erdő, 56 hold terméketlen, 25 hold szántó, a többi legelő. A földbirtoknak ő a társtulajdonosa 35 °/o-ig. Első felesége Kiinger Sarolta két gyermek hátrahagyásával halt meg. 1923-ban újból megnősült Neumann Alizzal és e házasságából is két gyermeke született.

Fischer Hugó bőr- és cipészkellék kereskedő. * 1881 Lovasberény. Iskoláit Székesfehérváron végezte és u. ott tanulta ki a szakmát is. Mint segéd Székesfehérváron, Budapesten, Becsben, Mitrovicán és Veszprémben fejlesztette szaktudását. Nagykőrösre

1907-ben került először, mint üzletvezető. 1909-ben alapította meg jelenlegi üzletét saját erejéből, melyet fokozatosan fejlesztve jelenleg Nagykőrös egyik legnagyobb cégévé növelt. 1914- ben bevonult a 19. h. gy. e.-hez, melylyel a szerb fronton küzdött, kétszer megsebesült és mint rokkant szakaszvezetői rangban szerelt le. Kit.: br. v. é., sb. é., Kcsk. A Kereskedelmi Casinó, Iparoskor és H. O. N. Sz. tagja, a városi képv. test. és izr. hitközség tanácsának volt tagja. Felesége: Krausz Nelly. Gy. Margit és Rózsa.

Fischer Jakab hentes- és mészáros mester. * 1867 Dunavecse. Szalkszentmártonban végezte az iskoláit és a szakmájában is itt szabadult fel édesatyja üzletében. Segédi éveit is ott töltötte el és 1892 óta önálló iparos a községben. A világháború alatt az olasz és az orosz fronton az élelmezésnél telj. szolgálatot és tiz. rangban szerelt le. Évtizedek óta tagja a k. képv. test.-nek, részint választott, részint virilis alapon. Az Iparos körnek

igazgatója volt. A múltban tevékeny részt vett az ipartestület életében is. Tagja a községi pénztár számvizsgáló biz.-nak. Elnöke az Izr. Szentegyletnek. Felesége: Pollák Mária. Gy. László, aki szintén apja mesterségében dolgozik.

Fischer József vendéglős. * 1902 Egyetek. Iskoláit ugyanott végezte, majd szülei mellett dolgozott. 1928-ban nyitotta meg Törökbálinton a vendéglőjét, melyet azóta is vezet és amely úgy a helyi közönség igényeit, mint az idegenforgalmat teljesen kielégíti. Vendéglője 3 nagy teremmel és kerthelyiséggel van ellátva. Tagja a k. képv. testületnek és ifjúsági egyesületnek. Felesége: Schváb Mária, aki nagy segítségére van a vendéglő szakszerű vezetésében.

Fischer Károly kereskedő. * Solton 1878-ban. Iskoláit Solton végezte, szakmáját atyja mellett tanulta ki. 1901-ben önálló lett s azóta vezeti üzletét. Az izr. egyházközs. elnöke és résztvesz községe minden hazafias megmozdulásában. Felesége. Deutsch Mária.

Fischer László fűszer- és vegyeskereskedő. * 1908 Nagykőrös. Középiskolái elvégzése után ugyanott tanulta ki szakmáját, amelyben 1925- ben szabadult fel. Segédéveit is itt töltötte, majd a Kalmár Lajos cégnek volt 3 és fél évig üzletvezetője. 1934 dec. 15-én alapította meg jelenlegi üzletét, melyet azóta vezet. Üzletén kívül sportnak szenteli minden idejét, ismert közép távfutó, indult a MOVE versenyeken, hol érmet is n}rert és ezenkívül közel 50 drb. érem tulajdonosa. Atyja néhai Fischer Ignác a világháborúban az orosz fronton hősi halált halt.

Fischer Mór kereskedő. * Baracska. Iskolái elvégzése után kitanulta a kereskedői szakmát. 1893-ban kitölti tényleges katona idejét, majd 1900- ban önálló lett. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Felesége néhai Kohn Mariska. Gy. Rózsa és Magda.

Fischl Géza épület fakereskedő. * 1893 Kalocsa. Iskoláit Kalocsán végezte. 1908-ban gyakornok lett Kálmán József fatelepén. Résztvett a világháborúban és az összeomlásig teljesített katonai szolgálatot. 1921-től 1926-ig tisztviselője volt a fatelepnek, majd 1932-től önálló fakereskedő lett. Felesége: Kálmán Lili. Gy. Gábor.

Fischl Manó korcsmáros és vegyeskereskedő. * 1902 Úszód. Iskolái elvégzése után kereskedői képesitését édesatyja üzletében szerezte meg és

1932-ben önállósította magát. Bátyja Vilmos a 30. h. gy. e. kötelékében hősi halált halt. Felesége: Goldmann Olga.

50