Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

pesten és több vidéki városban műkö­dött. 1931-ben Tápiószelén szikvizüze­­met létesít s azt ma is fenntartja. 1934-ben a mozgószínházat vásárolja meg, mely hangos filmre van beren­dezve. Befogadó képessége 300 lélek. Tagja a h. iparoskörnek. Felesége: Szilágyi Mária. j Fehér Mihály, ny. tak. p. elnök­\vezérigazgató. * 1889 Arad. Ugyan­ott tett érettségit a felsőkereskedelmi iskolában. Pályáját a békéscsabai ta­­karékp. egyesületnél kezdte, majd innen a Ceglédi Népbankhoz került és 1909 március 15-től 1936 március 5-ig a Nagykőrösi Központi Takarék­­pénztár szolgálatában állott. Fokoza­tosan előlépve 1920 január 1-én lett a vállalat vezérigazgató elnöke. A vi­lágháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Tagja a városi képv. test. és annak több bizottságában is részt vesz és 16 évig a ref. egyház taná­csának volt tagja. Felesége: K. Pesti J Rozália. Gy. Tibor. veszprémi Fejes György ref. vezető lelkész. * 1864-ben Ráckevén. Közép­iskoláit Kunszentmiklóson és Nagy­kőrösön végezte. Theológiai tanulmá­nyait Budapesten, hol 1887-ben avat­ták lelkésszé. Első állomáshelye Lá­­pafő, hol 15 évig működött, majd 1916- ban került Ráckevére. Az ő nevéhez fűződik a lápafői és a helyi templom renoválása, tanítói állás szervezése. Ő alapította a lápafői Polgári Olvasó­kört. Az O. K. H. és a helyi taka­rékpénztár, k. villanyművek felügyelő­bizottságának és az összes helyi val­lásos egyesületek elnöke. A Hangya Szöv. alelnöke, k. képv. test. t. Meg­írta Ráckeve község monographiáját. Szakcikkei jelentek meg a „Protes­táns papok közlönyé“-ben. Szépapja és nagy atyja is lelkészek voltak. Felesége: Bajó Rozália. Fejes Kálmán ny. birtoknyilván­tartó. * 1880 Kiskunfélegyháza. Ősré­gi helyi családból. Középiskoláit u. ott végezte és 1901-ben lépett a város szolgálatába, ahol fokozatosan előlép­ve, mint birtoknyilvántartó 25 évi szol­gálat után 1925-ben, saját kérelmére nyugalomba vonult. A városi képv. test. és egyházi képv. test. v. t. Jelenleg ősi családi birtokán gazdálkodással fog­lalkozik. Felesége: Török Mária. Gy. Kálmán és Mária. Fejes Mihály sütőmester. * 1890 Mezőnyárád. Iskolái elvégzése után a pékiparban 1908-ban szabadult fel. Mint segéd többhelyütt fejlesztette szaktudá­sát. 1926-ban önállósította magát Tú­rán, ezt követően több községben mű­ködött és jelenleg Csornádon van sütő­üzeme. Felesége: Móni Erzsébet. Fejér Vilmos az Első Pestújhelyi Takarékpénztár r.-t. igazgatója. * 1882 Budapest. Középiskoláit elvégezve a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál kezdte pályáját, ahonnan 20 évi műkö­dés után cégjegyzői rangban 1925-ben lépett ki. Ekkor az Iparbank ügyve­zető igazgatója lett, majd 1929-ben az Első Pestújhelyi Takarékpénztár igaz­gatását vette át. A világháborúban a mozgósítás napjától az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített, száza­dosi rangban szerelt le. Kit.: Sig. Laud, koronás arany é. k., Kcsk. vitéz Fekete Ádám gazdálkodó. * 1914 Nemesnádudvar. Középiskolai ta­nulmányait Baján végezte és 1929-ben atyja birtokán a gazdálkodást sajátí­totta el. Édesatyja néhai vitéz F. Menyhért halála után 1935-ben avatták vitézzé. Felesége: Metzinger Jusztina 1937-ben halt meg. Második felesége: Schaurer Viktória. Első házasságá­ból egy fia született, József. Fekete Árpád szőlőbirtokos, bor­­nagykeresk. * Tiszavizseny 1889. Asztalos szakmára készült. Felszaba­dulása után 1906-tól részben Ausz­triában, majd Szolnokon, Kecskemé­ten, Cegléden és Bpesten, mint segéd műkördött 1912-ben Izsákon alapított önálló műhelyt, melyet gépi erőre ren­dezett be s gyárrá alakította át. Üze­mét 1922-ben beszüntette s Csengődön darálómalmot létesített s ezt vezette éveken át. 1930 óta cégjegyzett bor­nagykereskedő. 28 k. hold birtoka van, melyből 8 hold szőlő. Öccse: József az olasz harctéren Piavánál hősi ha­lált halt. Felesége: Hörcsög Lidia. Fekete Ferenc intéző. * 1889 Csa­­nádpalota. Iskoláit Űjszentesen végez­te. 1935 óta Gebauer Ferenc inárcsi gazdaságának intézője 1916-ban bevo­nult a 101 h. gy. e.-hez s az összeom­láskor tizedesi rangban szerelt le. Kit.: II. o. e. és br. v. é., Kcsk. Felesége: Bálint Julianna. Fekete Gábor bérgazdasága. Az 1343 kát. hold terület tulajdonosa gr. Zichy Domonkosné, sz. gr. Bolza Marietta és dr. Debrecenyi Sándor. A bérlő inten­zív gazdálkodást folytat. A gazdaság több dicsérő elismerést kapott az Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon. Mind az állattenyésztés, mind a szem­termelés terén a minőségi termelésre helyez nagy súlyt. A bérgazdaság kí­sérleti telepet tart fenn. A gazdaság vezetésében nemes Jászberényi András ny. gazd. akadémiai tanár, vitéz Ba­logh József és vitéz Boldogh István vesz részt. Az egész gazdaság irányí­tója Fekete Gábor bérlő. Fekete Gergely hentes és mészáros­mester. * 1907 Kiskunfélegyháza. Előbb gazdálkodással foglalkozott, majd szakmájában kiképezve magát, 1933-ban lett Jászszentlászlón önálló. A MOVE stb. tagja. Felesége: Toldi Erzsébet. Fekete István sütőmester. * 1903 Szolnok. Iskolái után a sütőipart ta­nulta ki és mint segéd Budapesten és vidéken gyarapította szakismereteit. 1928-ban önállósította magát Aszódon, azóta- vezeti üzemét. Felesége: Rásky Aranka. zsarnókői Fekete Izabella oki. óvó­nő. * Szabadszállás. Középiskoláit Budapesten végezte, az oklevelet Hód­mezővásárhelyen 1929-ben nyerte. Pá­lyáját Szabadszálláson kezdte meg 1911-ben, amikor is az áll. gyermek­­menhely telepfelügyelője lett s itt működött 1916-ig. Ekkor felkerült Bu­dapestre az Állami Mértékügyi Inté­zethez, melynek 1920-ig volt tisztvi­selője. 1928—30-ig a szabadszállási óvoda ideiglenes óvónője volt. Diplo­mája megszerzése után 1930-ban vá­lasztották meg a helybeli óvodához, s azóta itt működik. % Fekete János túrógyártó üzem tu­lajdonos. * 1906 Pálmonostora. Atyja mellett gazdálkodott, majd kitanulta a túrókészítő mesterséget és szakvizsgát Csermajoron tett. 1936-ban lett önálló Pálmonostorán. Felesége: Béres Anna. Gy. Valéria. Fekete József hentes- és mészáros mester. * 1909 Űjhartyán—Leányfal­va. Szakmájában 1927-ben szabadult. 1931-ben önállósította magát. 1938 óta Nyáregyházán folytatja mesterségét. Felesége: Hornyák Mária. Gy. József. Fekete Ödön Géza ny. k. főjegyző. * 1891-ben Tiszafüreden. Középisko­láit Selmecbányán, a közigazgatási tan­folyamot Debrecenben végezte. Pályá­­lyát mint gyakornok kezdte meg, majd Tiszafüreden és Vécsen volt segéd­jegyző. 1913-ban választották Jász­szentlászlón s. jegyzővé. 1922-ben aü. jegyzővé és 1935-ben 30 évi szolgálat után vonult nyugalomba. 1915-ben vonult a 60. gy. e.-hez és az orosz fronton harcolt. Fekete Pál gazdatiszt. * 1892 Veszprém. Iskoláit Pápán végezte el. 1913-ban bevonult a 20. h. gy. e.-hez, amellyel a világháborút is az orosz, olasz fronton végig küzdötte. Kétíz­­ben sebesült meg és mint tizedes sze­relt le. Kit: II. o. e., br. v. é., Kcsk., seb. é. A gazdasági szakiskola elvég­zése után Tolna megyében kezdte meg működését, majd Budapestre került és itt a katonai élelmezésnél, mint tele­fonkezelő és a tiszti étkezde vezetője teljesített szolgálatot. 1928-ban a Horthy Kultúra Magtermelő Szöv. kötelékébe lépett és Szolnok, Csanád és Arad megyében, mint körzeti felügyelő mű­ködött. Ezután a Dánfa pusztai hon­véd csikótelep parancsnokság hajmás­­kéri gazdaságában, mint majorosgaz­da működött. 1935-ben lépett be a me­zőgazdasági és szeszfőzde gazdaság­hoz és azóta a gazdaság vezetője. Fe­lesége: Pál Teréz. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom