Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

özvegye és 4 gyermeke gazdálkodik. Volt közs. képv. és h. elöljáró, egyházi tan., Hangya szöv. pénztárosa.

Bugyi-i Önkéntes Tűzoltó Testület. A működő tagok száma 38. Felszerelése áll: két egységes méretű kocsifecskendőből, egy lajtból, két szerelvényből, angol dugó létrából, két tetőfedőponyvából. Testület 1921 óta működik.

1921—32-ig parancsnoka Farkas Béla volt, 1932—35-ig Takács Lajos, jelenlegi parancsnoka Moldvay László.

néhai Buhcsek Ferenc gyáros. * 1869 Semice (Csehszlovákia). Szülővárosában tanulta ki a vasszakmát. Ugyanott és Újpesten dolgozott évekig alkalmazotti minőségben. Gyárát 1911- ben nyitotta meg. Meghalt 1919-ben Újpesten.

Bujáki Antal kereskedő. * 1906

Pálmonostora. Iskolái után a kereskedői pályán képezte ki magát atyja mellett. Szakmáján kívül részt vesz községe hazafias megmozdulásában. Felesége: Dávid Mária. Gy. Antal, Mária és Erzsébet.

Bujdosó András k. bíró. * 1897 Sükösd. Iskolái után a gazdálkodásban segédkezett, majd 1911-ben bevonult és a nehéz tüzér e.-nél teljesített szolgálatot, az összeomlás után Szegeden a Nemzeti Hadseregben, majd a Ludovika Akadémián tovább szolgált.

1920-ban szerelt le és azóta gazdálkodik. A községi közbirtokosság elnöke és a k. bizalma folytán a bírói tisztséget tölti be.

Bujdosó János gazdálkodó. * 1872 Lajosmizse. Iskolái után atyja gazdaságában munkálkodik. Katonai kötelezettségének a 4. t. e.-nél tett eleget, hol 3 évig szolgált s mint főtűzér szerelt le. 1902-től önállóan vezeti 85 k. holdas családi birtokát, hol intenzív belterjes gazdálkodást folytat. A k. képv. test.-nek tagja s 10 éven át volt a község bírája, tagja a róm kath. iskolaszéknek. Felesége: Durucz Rozália. Nyolc gyermekük van.

ifj. Bujáki Károly villanyteleptulajdonos. * 1889 Kiskunfélegyháza. Iskoláinak elvégzése után a malomipart tanulta ki. Temesvár, Szeged, Bácsbokod és Kiskunfélegyházán, mint segéd működött. 1917-ben telepedett le Alpárra s megvásárolta az itteni malmot, melyet 1935-ig önállóan vezetett. K. képviselő, a Gazd. és iparegyes. tagja stb. Felesége: Bibik Erzsébet, gyerm. Károly, jelenleg egyéves önkéntes.

ifj. Búkor Ferenc szabó m. * 1905 Géderlak. Iskolái elvégzése után a szabóipart Dunapatajon és Budapesten tanulta ki és abban 1923-ban szabadult fel. Mint segéd szaktudását Dombóváron, Pécsett, Kalocsán, valamint az ország több városában fejlesztette. 1935-ben önállósította magát Géderlakon és azóta vezeti üzemét.

Katonai szolgálatot 1936-ban teljesített. Edesatyja a világháborúban résztvett, kétszer sebesült és mint 50 °/o-os rokkant szerelt le. A Move alelnöke, kalocsai járás ipartestület megbízottja stb.

Bukovszky Ferenc ny. főjegyző. * Kókán, 1867-ben. Középiskoláinak s jegyzői oklevelének megszerzése után a jegyzői pályára lép. Tőszeg község főjegyzője lesz s szóig, idejének leteltével 1927-ben nyugalomba vonult s Gyomron telepedett le. Gyermekei: Erzsébet férj. Szabó Gézáné, László pü. számvizsgáló, Sarolta férj. özv. Kovács Gyuláné, Ilona m. kir. post, kiadó, Ferenc, gimmn. tanár, és Irma. Felesége: Melczer Ilona.

Bundi Imre malombérlő. * 1892

Nagykáta. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1910-ben tett érettségit. Ezután mint pénzintézeti tisztviselő Nagykátán működött. 1913-ban a 10. tábori t. e.-hez vonult be és a háború kitörésekor ezredével a szerb, majd az olasz harctérre került. A piavei harcokban résztvett és a visszavonulás után a román tűzvonalban is küzdött. 31 hónapi tűzvonali szolgálat után főhadnagyi rangban szerelt le. Jelenleg eml. lapos főhadnagy. Kit.: Kcsk., magyar és osztrák h. eml. érem. A kommün alatt mint ellenforradalmárt 8 hétig a Markó-utcai fogházban tartották bezárva. Utána a családi birtokon folytatott gazdálkodást, majd letéve a molnári vizsgát, mint képesített molnár vezeti családi tulajdonát képező malmot. A k. képv. test. tagja, az OKH. ig. tagja, valamint tagja valamennyi helyi egyesületnek is. A vezetése alatt álló malom legmodernebbül van felszerelve és működési köre Pánd és környékére terjed ki.

Burger József molnár, darálómalom tulajdonos. * 1887 Szentjobb. Iskolái elvégzése után a lakatosmesterséget tanulta ki és szakmájában mint gépész Biharmegyében és Nagykátán dolgozott. 1911-ben bevonult a 39-es ezredhez, mellyel a mozgósításkor az orosz frontra ment. Utána küzdött még az olasz hadszíntéren és leszerelése után ismét visszatért Nagykátára, ahol 1928-ban mint gépész önállósította magát. Darálómalmát 1934- ben létesítette. Felesége: Szekeres Erzsébet, gyerm. József, István és Erzsébet.

Buth József fűszerkereskedő és hentes. * 1888. Tápiósülyben. A polg. isk. IV. osztályát Hatvanban végezte, majd ipari pályára lépett. A hentesipart Aszódon tanulta s mint ilyen Bpesten, Vácon és Aszódon működött. 1914 óta önálló hentesmester, és üzletét 1928 óta fűszerkereskedéssel bővítette ki. 1914-ben bevonult katonának s 1918-ban szabadult fogságából. Felesége: Geőeze Mária.

Buty János gazdálkodó. * 1899

Ősrégi helyi családból. A gazdálkodást elsajátítva előbb bérletén, majd 1932 óta saját földjén folytat gazdálkodást. A világháborúban a 30. h. gy. e.-vel vett részt. Felesége: Putics Emerencia.

Dr. Buzinkay Lajos tejszövetkezeti igazgató. * 1891 Papitanya (Bereg m.) Kolozsváron érettségizett. Jogi diplomáját Szegeden szerezte. Elvégezte a debreceni kereskedelmi akadémiát is. Kecskeméten előbb autóbusz-vállalati igazgató, majd 1930-ban a gazdák tejszövetkezetének igazgatója lett. A világháborúban részt vett és több hadikitüntetést szerzett, öccse 3 árváját neveli.

Búzás Gábor hentes- és mészárosm.

* 1899 Monor. Iskoláit s a szakmát Monoron végezte Katonai kötelezettségének az 1. h. gy. e.-nél tett eleget. A háború alatt a 7-es h. e.-nél teljesített szolgálatot s az összeomláskor szerelt le. 1919-ben a nemzeti hadsereghez vonult be s itt 2 évet szolgált. 1923-ban nyitotta meg jelenlegi üzletét, melyet azóta önállóan vezet. Felesége: Dukó Mária. Gyerm. Gábor.

Buzi János mozi és tejüzem tulajd.

* 1902 Kunszentmiklós. Iskolái elvégzése után atyja birtokán gazdálkodott. A tejipari szakiskolát 1928-ban Pestszenterzsébeten végezte. 1929-ben került Szabadszállásra, ahol tejüzemet alapított. Tejtermékeit Bpestre szállítja és a helyi vajfogyasztást is el látja. 1937 óta mozitárstulajdonos. Az Orsz. Tejkisiparosok E. tagja. Régi kiskunsági család. Felesége: Bán Ilona. Gyerm. József és Ilona.

özv. Büschitz Márkusné fakereskedő. A cég alapítója néhai Büschitz Márkus * 1865-ben Dunaszerdahelyen. A cégét 1895-ben létesítette. A helyi telep 1930-ban alakult, melyet jelenleg fia, Büschitz József vezet. B. József

* 1912-ben Vácott. 7 testvére van.

c.

Ceglédi róm. kath. egyház. 1270- ben Erzsébet királyné Szent Anna tiszteletére kápolnát építtetett, ugyancsak Erzsébet királyné, nagy Lajos anyja e kápolna mellé egy csodás művű, a szent kereszt feltalálása tiszteletére ajánlott templomot emeltetett. Ezt a Clarisszák 1417-ben már restauráltatták, melyet 1820-ban lebontott templom gerendája is igazol. Mészáros Lőrinc a nagybótú akkori plébánosnak nevezetes szerepe volt a Dézsa-féle parasztlázadásban és ő készítette elő a talajt a protestantizmus számára. 1530 körül a templomot és iskolát elfoglalták a protestánsok. A török hódoltság idején 200 évig nem volt rk. plébánia Cegléden, csak 1744-ben alakult az újjá és 1746 július 27 óta vannak írott anyakönyvek. 1753 feb. 8-án a helytartó rendeletére a protestánsok a régi templomot visz-