Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára
nyugatmagyarországi e. é. tulajdonosa. MOVE tagja, a kecskeméti vendéglősök és környéke szakcsoportjának alelnöke. Felesége: Pólyák Rozália. Bokor Bertalan bankigazgató. * 1889 Talpas. Középiskoláit Késmárkon végezte. Mint banktisztviselő a mátészalkai közgazd. bankban, majd Szolnokon a Kiilső-Szolnokmegyei Tak.-nál s végül Monoron a Külső- Szolnokmegyei Tak. monori fiókjánál előbb mint könyvelő, 1921-től igazgató működik. 1914-ben bevonult a 7. h. gy. e.-hez s az összeomláskor szerelt le, mint eml. főhadnagy. Felesége: Váhl Elza. Boldog Lajos cipőfelsőrészkészítő m. * 1898 Kiskőrös. Iskoláit Kiskörösön végezte s az ipart is itt tanulta ki atyja csizmadiaüzletében. 1915-ben szabadult fel s 1921-től önálló. A világháború alatt a 316. gy. e.-hez vonult s 16 hónapot töltött olasz, orosz és román harctereken. Az összeomláskor szerelt le. Ipartest, elnöke. Felesége: Kiss Mária. Boleszny Antal gimnáziumi igazgató. * 1882 Arad. Középiskoláit Aradon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol tanárdiplomát nyert. Pályáját 1905-ben Aradon kezdte, majd 1906-ban Kiskunfélegyházára került, ahol azóta működik. 1927-ben lett a gimnázium igazgatója. A Petőfi Daloskor elnöke. Négy gyermeke van. Bolváry József máv. s. tiszt. * 1886 Kalocsa. A polgári iskola négy osztályát elvégezve a m. kir. pénzügyőrségnél teljesített szolgálatot, ahol szemlészi vizsgát tett és felvigyázói rangban szerelt le. A Máv. kötelékébe 1912-ben lépett és pályáját a kolozsvári üzletvezetőségnél kezdte meg díjnoki beosztással. Innen Marosvásárhelyre nevezték ki és 1925-ben vonult nyugalomba. A Máv -nál kiváló szolgálatának elismeréséül többször rendkívüli előléptetésben volt része. 1927- ben a Gyálszőllőkön lakó családok községi ügyvivőnek választották meg és ő szorgalmazta ki többek között a temető közhasználatba való bocsátását. Később Alsónémedi község hivatalos elöljárónak választotta meg és ő volt Gyálszőllők első elöljárója. A helyi áll. elemi iskolát a főszolgabíróval együtt szervezte meg. Fáradhatatlan gyűjtésekkel elérte azt, hogy a templom és a temető, térre 1928-ban két feszületet állítottak fel. A faluszövetség, a helyi sportegyesülelnek elnöke és megszervezője, a NÉP. alelnöke, a rk. kör, PLE titkára, levente e. alelnöke, a dr. Dőri-féle parcellázás vezetője stb. Régi nemesi család le származottja. nemes Bolyó István gazdálkodó. * Dunavecsén 1876-ban. A gazdálkodást ß szülői otthonban kezdte és 1911-től önálló. Szüleitől 12 holdas birtokot örökölt s most ezen és felesége 30 holdján belterjes gazdálkodást folytat. A világháború alatt mint szakaszvezető vonult be a 29. gy e.-hez s 1916-ban felmentést nyert. A községnek 10 éven át bírója volt. Tagja a képv. test.-nek s 1931 év óta a vm. törv. hat. bizottságának. Felesége: Péter Erzsébet. Bolya János műszaki kereskedő. * 1903 Budapest. Középiskoláit Budapesten végezte. Az ipart a Weisz Manfred gyárban sajátította el, ahol egyideig mint segéd működött. 1928-ban önálló lett. A csepeli kirakatversenyen oklevelet nyert. Felesége: Niederkirchner Anna. Bonhardt György szeszfőzde tulajdonos és gazdálkodó. * 1888 Tököl. Iskolái elvégzése után a szülői birtokon gazdálkodott és 1910-ben lett önálló. Földjét azóta feleségével együtt gyarapította. Szeszfőzéssel már a háború után mint községi szeszfőzdés kezdett foglalkozni, majd szövetkezetté alakult át, míg 1928-ban egyéni tulajdonába lett. Ekkor a legmodernebbül alakította át és ma üzletköre az egész országra kiterjed. 18 éve tagja a k. képv. test.-nek, volt közgyám és elöljáró. Az OKH felügyelőbizottságának és az Iskolaszéknek t. A világháborút az orosz és oláh harctereken küzdötte végig, a Kcsk. tulajdonosa. Felesége: Szilágyi Ágnes, 8 gyermekük van. Bonifert György gazdálkodó. * 1892 Dunabogdány. Iskolái elvégzése után szülői háznál kitanulta a gazdálkodást, amelyet azóta önállóan űz saját birtokán. A világháborúból kivette a maga részét és az 52. gy. e. kötelékében teljesített harctéri szolgálatot. A község közéletében is szerepet játszik mint a k. test. és az r. k. egyh. k. takja. Bonifert József gazdálkodó. * 1896- ban Dunabogdányon. Iskolái elvégzése után gazdálkodással foglalkozik, amelyet jelenleg saját birtokán folytat. A világháborút a 30. gy. e.-del végigküzdötte. A k. képv. test. t. és kiveszi részét a község minden hazafias megmozdulásában. Felesége: Vogel Anna. Boray Imre hentes- és mészárosul. * 1890 Majsajakabszálláson ősrégi nemesi családból. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészáros iparban szabadult fel és mint segéd 3 évig fejlesztette szaktudását. 1911-ben tényleges katonai szolgálattételre vonult be a 7. h. gy. e.-hez, mellyel a mozgósításkor hadba vonult. A szerb, olasz, orosz és román harctereken küzdött. Tizedesi rangban szerelt le. Kit.: II. o. ezüst, br. v. é., Kcsk. 1930-ban önállósította magát és azóta vezeti hentesüzletét. Felesége: Oláh Emilia, 5 gyermekük van. deétéri Borbás János áll. isk. ig. * 1882 Kisterenye. Középiskoláit Besztercebánya és Miskolcon, a tanítóképzőt Losoncon végezte, ahol 1902-ben oki. szerzett. Több szaktanfolyamot végzett. Pedagógiai pályáját Vieze községben kezdte, majd működött Koháryházán, ahol már iskolaigazgató volt. 1919-ben lett a taksonyi áll. iskola igazgatója. Ugyancsak igazgatója a dunakisvarsányi- és dunanagyvarsányi elemi iskolának is. A magyarosítás terén szerzett érdemeiért pénzbeli jutalomban részesült. 1914-ben a 25. gy. e.-vel az orosz, majd az olasz harctérre vonult és 1918-ban, mint t. hadnagy szerelt le. A Kcsk. tulajdonosa. Levente főoktató, dalkör alapítója és vezetője, a Széchenyi Kultúra e. alelnöke stb. Felesége: hevesbatói Potha Ilona. Borbás József malomtulajdonos. * 1901 Vácszentlászló. Budapesten érettségizett. Miskolcon jogot hallgatott. 1931-ben Hatvanban malmot bérelt. Csakhamar visszatér szülőfalujába és a jelenleg is vezetése alatt álló malmot veszi át. Katonai szolgálatot Budapesten teljesített. Neje: Wéber Ilona. Borbély István ny. vasúti I. o. altiszt.. * Gárdonyban 1877-ben. Ipari pályára lépett s mint géplakatos több évig szolgált. 1903-ban a Mátra-Körös vidéki Egyesült Helyiérdekű vasútak és a vele egyesült vasúttársaságok szolgálatába lépett és 30 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Hűséges munkásságáért írásbeli elismerésben részesült. Kát. szolgálatot a 17. h. gy. e.-nél teljesített, honnan rokkantsága miatt 1904-ben elbocsájtották. Gyömrő községben 1933-ban telepedett le. Tagja a k. képv. test.-nek, a ref. egyház presbitere. Borizs István gazdálkodó. * 1880 Őcsa. Kora ifjúsága óta foglalkozott a gazdálkodással, amelyben 1916-ban lett önálló. Jelenleg 45 k. hold saját és 204 k. hold haszonbérletét vezeti. A képv. test., Faluszövetség tagja, ref. egyh. presbitere, Faluszövetség helyi elnöke. Volt egyházgondnok. Felesége: Kozma F. Lidia. Gyerm. István, Elek, Bálint és Ambrus. Bálint fia orvos. Borsai József törv. hat. útmester. * 1876 Brassó. Iskoláinak elvégzése után a kőműves szakmát tanulta ki és mint magasépítési vezető működött. A törvényhatóság szolgálatába 1914-ben került Monorra, ahol 1918-ban nevezték ki útmesterré s azóta itt működik. Ütmesteri vizsgát Brassóban tett. 1914- ben bevonult a 4. árkász e.-hez. 48 hónapot töltött különböző harctereken. Kit.: Kcsk. Mint őrmester szerelt le.. Működési köre 170 km. úthálózatra terjed ki. Hosszú és példás működéséért több elismerésben részesült. A Kaszinó, a Nemzeti Munkavédelem, az isksz. tagja, a ref. egyh. presbitere. Felesége: Szőke Etelka, gy. József, ?3
