Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

nyitotta meg vendéglőjét. A MOVE lövészraj vezetője. Tűzoltó szertáros. Felesége: Kálmán Rozália.

Barra István oki. gazda, földbirtokos. * Hajós, 1897. Középiskolai tanulmányait Szabadkán és Bpesten, a gazdasági akadémiát Debrecenben végezte 1923-ban. A gazd. pályát a kalocsai káptalani birtokon, Csalapusztán kezdte mint s. tiszt, majd Nagytormáson gróf Apponyi birtokán előbb mint s. tiszt, majd intéző, s végül mint főintéző működött. 1921. évben Homokmégy községhez tartozó Csillagos puszta kezelését veszi át, mely saját tulajdona s ezen belterjes gazdálkodást folytat. 1915-ben bevonult a 86. gy e.hez. Az orosz harctéren 12 hónapi tűzvonali szolgálat után megsebesült és fogságba esett. Innen 1918-ban megszökött s jelentkezett a tiszti továbbképző tanfolyamra. Az összeomláskor szerelt le mint zászlós. Kit.: Br. v. é. 2-szer, Kcsk, s. é., a hadi e é. a kardos sávokkal. A nemzeti hadseregben 7 hónapig szolgált, mint zászlós. Tagja k. képv. test.-nek, alelnöke a községi s járási mezőgazdasági bizottságnak. Felesége: Baksa Julianna.

Barata Mihályné szül. Peroglio Karola. * Cassele-Torinse. Iskoláit Olasz és Németországban végezte el. 1927-ben került Csepelre, mint tisztviselőnő. 1928-tól magánzó.

Barizs Pál gazdálkodó. * 1889

Őcsa. A gazdálkodást szülei mellett sajátította el. 3 évig teljesített katonai szolgálatot a 32. h. gy. e.-nél. 1913- ban megnősült, majd a világháború kitörésekor bevonult ezredéhez, az orosz fronton megsebesült, rokkantnak nyilvánították és leszerelt. Leszerelése után még 1916-ig édesapja mellett gazdálkodott és 1916-ban lett önálló. A gazdálkodást 21 kát. holdon kezdte meg, melyet felesége öröklése folytán és az ő kitartó szorgalmas munkája eredményeképpen 60 holdra növelt fel. 6 év óta ref. egyház gondnoka és 6 évig k. elöljáró. Felesége: Orgovány Rozália.

vitéz Barkó Kálmán százados. * 1892 Hajdúnánás. Debrecenben érettségizett. A Ludovika Akadémia elvégzése után a brassói 24. honvéd gy. ezrednél szolgált. Az orosz, román és olasz frontokon 33 hónapot töltött. Később a 2. honvéd gy. ezred tisztje lett. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. 1914-ben nőül vette Banyai Erzsébetet. 1930-ban másodszor is megnősült.

Barle Ferenc hentes és mészáros mester. * Solttamás puszta. 1877. Iskoláit Kunszentmiklóson végezte, iparát Bpesten tanulta. 1894-ben szabadult fel. Mint segéd Bpesten, Nagyszebenben, majd 1910 óta Kunszentmiklóson működik. Itt hentes- és mészáros üzletet nyit és saját készítésű hentesáruival a legjobb nevet érdemelte ki. 1914- ben mint népfelkelő a 29. h. gy. e.-hez

vonult be s küzdött a szerb, olasz, orosz és román harctereken. 1918-ban szerelt le. Kit. 2 br. v. é. és Kcsk. Ipartestületi elnök, Hangya v. ig. tag, Iparkamarai tag. Áll. isk. gondnokság, a tanonciparisk. felügyelő biz. és a r. kath. egyháztanács tagja.

Barocs Benő gazdálkodó. * 1887 Áporka. Kát. szolgálatot a 32. gy. e.nél teljesített, majd 33 kát. holdas birtokán gazdálkodással foglalkozik. 1914- ben ezredével az orosz hadszintérre vonult, ahol 9 hónapig háborús szolgálatot teljesített. Tagja a k. képv. test.nek. Atyja a község első bírája volt. Felesége: Szoda Julianna.

Barta Artur m. kir. pü. számtanácsos. * 1890 Lőcse. Érettségit Nagyszebenben tett. Pályáját 1914-ben a marosújvári főbányai hivatalnál kezdte meg. 1919 őszén Sopronban mint menekült kapott beosztást, majd 1919- ben Bpestre helyezték át, ahol jelenleg is számv. tanácsosi rangban teljesít szolgálatot. 1931 óta él Felsőgödön, ahol a Kaszinó pénztárosa, a zene- és kultúr e. titkára. Az ev. egyház kántora. A vezetése alatt álló zeneegy. tíz évi fennállása óta több nagyobb sikert ért el. Felesége: Artner Borbála, gyerm. Tibor, Éva és Edith.

Bartos Béla kereskedő és szőlőbirtokos. * 1882 Tápiósáp. Ugyanott végezte iskoláit. A kereskedői szakmát apja üzletében tanulta. 1925-ben édes apja halála után átvette a családi üzletet. 32 hold szőlője van, mely saját szerzeménye. A község képv. test.-nek tagja. Neje: Bleyer Olga.

Barta Dezső ny. polg. isk. tanár és az „Industria“ Bőripari k. f. t. ügyvezető igazgatója. * 1879 Baja. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a polg. isk. tanárképző főiskolában nyert diplomát 1901-ben. Ekkor a főváros szolgálatába lépett, ahol mint tanár működött 1922-ig. Ezután lépett be a Winternitz Gyula és Fia bőrárú gyárba, ahol mint igazgató működött

1933-ig. Ekkor a fenti cég átalakult Industria Bőripari k. f. t.-vé, melynek szintén ügyv. igazgatója és egyben egyik beltagja is lett. A világháborúban a szerb fronton szogált. Neje: Szántó Mária.

nagyborosnyói Bartha Dezső erdőmérnök. * 1888 Deresk. Főiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte és mérnöki oklevelet Budapesten 1915- ben nyert. Pályáján a működést Cserépfalván mint s. erdőmérnök kezdte meg és 1919-ben az ottani hercegi erdőhivatal vezetője lett és majd később főerdőmérnökké léptették elő. 1929 óta a pusztavacsi erdőhivatalnak, erdőtanácsosi rangban vezetője. A k. képv. test.-nek tagja és iskolaszéki elnök. Felesége: Érti Vilma. Gyerm. Vilma és Ferenc.

Bartoss Géza kerületi esperes-plébános. * 1882 Vác. Tanulmányait

ugyanott végezte és 1904-ben szentelték pappá. Több helyütt működött, 1914-ben lett Gyömrőn plébános, majd 1924-ben Herencsény plébániának vezetését vette át, ugyanez évben a galgavölgyi felsőesperesi kér. esperesévé nevezték ki. 1933 augusztus 1-én lett a sződi rk. egyház plébánosa.

Bartucz István boltkezelő. * 1889 Tápióság. Iskolái elvégzése után Budapesten Horváth Lajos mesternél az asztalos iparban szabadult fel. Ugyanezen idő alatt ipari szakiskolát is végzett. 1907-ben hazatért szülőfalujába és önállósította magát. 1917-ben vegyeskereskedést nyitott, majd 1938-ban a helyi Hangya fiók boltkezelője lett. Az iparos kör, hitelszövetkezet tagja, k. képv. test. volt tagja. Felesége: Mreszek Emilia.

Dr. Barta Jenő ügyvéd, kir. törvszéki hites szakértő. * Kassán, 1890- ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte 1913-ban. Ügyvédi diplomáját 1917-ben Ugyancsak Bpesten szerezte. 1915-ben bevonult a cs. és kir. 4. táb. tarackezredhez Bpestre. Az olasz harctéren teljesített szolgálatot 1 % hónapig s az ott szerzett betegsége folytán további fegyveres szolgálat alól felmentették és a bpesti cs. és kir. katonai parancsnoksághoz osztották be, mint tiszti becsületügyi előadó. Ebben a minőségben teljesített szolgálatot 1918-ig és, mint főhadnagy szerelt le. Utána Bpesten, mint a Magyar Francia Bizt. intézet jogtanácsosa, részben pedig mint magán ügyvéd folytatott gyakorlatot.

1937-ben hites könyvvizsgálói oklevelei nyert s a budapesti kir. törvényszékhez állandó hites biztosítási szakértővé nevezték ki. 1932-ben vásárolta gyömrői ingatlanát és nyaralóját és ez idő óta a nyári idényben állandóan Gyömrő községben lakik. A község életében tevékeny részt vesz. Tagja az Országos Ügyvédszövetségnek, a „Ny.

U. K. O. Sz.“-nak stb. Felesége: Szánthó Erzsébet.

vitéz Bartos Károly kir. javítónevelő int. családfő. * 1885 Kolozsvár. Középiskoláit és a tanítóképzőt Kolozsváron végezte. Oklevelének elnyerése után Nagybaracskán, majd a szamosújvári kir. jav. nevelő int.-hez nevezték ki. 1915-ben az 51. gy. e.-hez vonult be és az olasz harctéren 38 hónapot töltött. Sebesült és az összeomláskor főhadnagyi rangban szerelt le. Jelenleg eml. százados. Kit.: I. o. e., a Signum Laudis, a Kcsk., a seb. é. és háb. e. é. 1929-ben vitézzé avatták. A vitézi rendtől Yerseg községben 11 k. hold és 1430 D-öl vitézi földet kapott. Tagja a NEP-nek s az orsz. ref. szeretet szövetségnek. Felesége: Vargha Mária, gyerm. Kornélia, Izabella, Zoltán és Kálmán.

12