Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

IV. rész. Egyházak, intézmények és személyek adattára

Bakay Zoltán ág. h. ev. esperes. * 1896 Nagyrócsa. Theológiai tanulmá­nyait 1918-ban Eperjesen végezte. Ugyanez évben tábori s. lelkész lett, utána pedig szülőfalujában folytatta lelkészi pályáját 1922 óta Dunaegy­­házán, mint megválasztott lelkész mű­ködik. A tűzoltó t. elnöke, vm. th. biz. t., k. képv. test. t. stb . Felesége: Oszt­­rovszky Edit. néhai Bakró Dániel sütöm. * 1882 Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki és abban fel­szabadulva, mint segéd gyarapította ismereteit. 1906-ban lett önálló Kişkun­­majsán és akkor alapította péküze­mét, amelyet 1937-ben történt elhalá­lozásáig vezetett. A világháborút elejé­től végig végigküzdötte és másfél évig olasz fronton teljesített szolgálatot. Volt k. képv. test. t. Özvegye Nigrinyi Ilona. Fia Dániel pályáját mint bank­hivatalnok kezdte meg, majd áttért az ipari pályára és 1932 óta a péküzem­ben működik, amelynek jelenleg veze­tője. szentisvánbaksai és szőlledi Bak­­say Béla oki. gyógyszerész. * 1879 Nagykáta. A gyógyszerészi diplomát 1901-ben a budapesti Tudomány Egye­temen szerezte meg. Pályáját Debrecen­ben kezdte meg, majd édesatyjának nagykátai gyógyszertárát vezette és később azt teljesen átvette. A világhá­borúban a 2. garnizon kórháznál tel­jesített katonai szolgálatot. Felesége: Werner Leona. Baksai Gyula iigyv. ig. * 1878 Kis­kunfélegyháza. Középiskoláit Kolozs­váron és Léván végezte, majd érett­ségi után mint banktisztviselő kezdte pályáját. Kolozsvárott 15 évig, majd Hajdúszoboszlón mint vezető műkö­dött és 1925 óta a Kiskunfélegyházái Hitelszövetkezet ügyv. ig. Több helyi vallási és társadalmi e. vezetője. Csa­ládja ősrégi felvidéki nemes eredetű és egyik őse püspök volt. Felesége: Sümeg Anna. Gy. Jenő, Georgina. Baksay József ny. gimn. tanár. * 1860 Kiskunfélegyháza. A tanári dip­lomát 1889-ben Budapesten szerezte meg. Utána 30 éven át mint tanár működött és több társadalmi és kultu­rális egyesület vezetésében vett részt. Felesége: Horváth Fanny. Gyerm. vi­téz dr. B. József, tisztiorvos és Gi­zella, Zoltán és Ernő fiai meghaltak. szentisvánbaksai és szőlledi Baksay íjászló ny. jb. elnök. * 1864-ben Sámo­­don. Középiskoláit Sopronban végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte. Pályáját 1892-ben a budapesti kir. ítélőtáblán kezdte meg, majd a dunavecsei kir. járásbíróságon műkö­dött. Utána Kalocsán törvényszéki al­jegyző, Dunaföldváron aljárásbíró lett. 1912-ben nevezték ki a dunavecsei já­rásbíróság vezetőjévé, 1920-ban lett já­rásbírósági elnök. 1929-ben vonult nyu­galomba. Családja az ősrégi Boxa nem­zetségből származik, egyik ősapja Szt. István fővadászmestere volt. Béla ki­rály névtelen jegyzője műve 57. fejezet végén emlékszik meg a családról. A Nép. járási tb. és helyi Nép. elnöke. A solti ref. egyházmegye világi ta­­nácsbírája. Balázs János Hangya üzletvezető. * 1905 Dunapataj. Ugyanott végezte is­koláit, majd a fűszeres szakmában szabadult fel 1923-ban. Mint segéd ott és Balatonfüreden dolgozott. 1926-ban vette át az uszódi Hangya fiók veze­tését. Katonai szolgálatot 1935-ben Kiskunfélegyházán teljesített. A NÉP helyi titkára, Pl. e., ref. olvasókör, ref. egyházközség képv. testületének és a községi olvasókör tagja. Balázs Jenő m. kir. postamester. * 1899 Olasztelek. Középiskolái után beiratkozott a székelykeresztúri áll. ta­nítóképzőbe, a román betörés következ­tében abbahagyta tanulmányait és az olaszteleki postahivatalnál nyert alkal­mazást. Utána katonai szolgálatot tel­jesített és az összeomláskor a székely hadosztállyal egészen az utolsó percig védte Erdélyt. Leszerelése után az oláhok internálták, majd besorozták a román hadsregbe, ahonnan hatszori szökés és elfogatás után hetedszer sikerült átjutnia Csonkamagyarország területére. Postai szolgálatát Kőrös­­tárcsán kezdte, majd a szakvizsga le­tétele után többhelyütt, mint kiadó működött és 1935-ben Kétegyházán lelt postamester. Innen 1936-ban nevezték ki a soltvadkerti postahivatal vezető­jévé. Felesége: Varga Borbála. Gy. Boriska. Balázs Vendel gazdálkodó. * 1881 Tápiógyörgye. Iskolája elvégzése után a'gazdasági ismereteket a szülői birto­kon sajátította el. 1902-ben teljesített katonai szolgálatot a 68. gy. e.-nél, mellyel a háború alatt szerb és olasz harctereken küzdött. Volt olasz hadi­fogságban is, ahonnan 1919-ben sza­badult meg. Egy ízben megsebesült. 1922-ben lett önálló gazdálkodó és az­óta vezeti 20 holdas birtokát. Közsé­gében az egyháztanács tagja s községi elöljáró. Balbaró János gazdálkodó, O. K. H. elnök. * 1876 Szigetújfalu. Iskolái elvégzése után az apai birtokon gaz­dálkodott. Önálló gazdálkodást több, mint 30 éve folytat. Gazdálkodása kez­detén a birtoka 8 hold volt, amelyet feleségével kitartó szorgalmas mun­kával 16 holdra gyarapítóit fel. A vi­lágháború alatt a szerb harctéren tel­jesített szolgálatot. 1937 óta elnöke az O. K. H.-nak, képv. test.-nek 20 év óta vir. tagja, volt k. pénztáros. Fe­lesége: Heim Julianna. Házasságából 6 gyermek született. Balló Gusztáv oki. gyógyszerész. * 1879 Tállyán. Középiskolai tanulmá­nyait Debrecenben és Nyíregyházán végezte. Diplomát Budapesten szerzett. Később Miskolcon és Rozsnyón mű­ködött. 1910-ben Pozsonyban volt elő­ször önálló. 1915-ben lett az újpesti „Oroszlán“ gyógyszertár tulajdonosa. Városi képv. test. tag. Neje: Fernheim Emma. Két gyermekük van. vitéz felsőszilvási és macesdi Balia Zsombor ny. honv. alezredes. * 1862 Hunyadmegyében. Középiskoláit s a katonai főreáliskolát Déván végezte. Előbb a 23. nagyszebeni h. gy. e.-nél, majd a 15. trencséni e.-nél teljesített szolgálatot. Innen Bpestre a honv. minisztériumba került, s 1913-ban, mint alezredes vonult nyugalomba. A világ­háború alatt a dévai állomáskiegészítő parancsnokságnál teljesített szolgála­tot. Katonai érdemeinek elismeréséül vitézzé avatták. Hunyadmegye nemzet­őrségének megszervezője és parancsno­ka volt. Felesége: Oberschall Rózsa. Balkó István Hangya szövetkezeti üzletvezető. * 1889 Újkígyós. (Békés m.) Iskoláit ugyanott végezte. Kora ifjúságában a kereskedői pályára lépett. Mint segéd Budapesten és Balaton­­bogláron dolgozott. 1924-ben lépett a „Hangya“ kötelékébe. Munkáját dicsé­rő oklevéllel jutalmazták. A világhá­borúban kezdettől résztvett. 1916-ban orosz fogságba esett. Neje: Bajusz Viktória. Dr. Balkányi Jenő v. ügyvéd, sző­lőbirtokos. * 1869 Tiszaújlak. Szatmá­­ron érettségizett. Budapesten szerezte jogi és ügyvédi diplomáját; 36 évig volt gyakorló ügyvéd. 1936-tól Gyónón 34 kát. holdas szőlején főleg borszőlőt termel. Községi képv. test. tag. Neje: Moskovits Julia. Balogh András gazdálkodó. * 1893 Valkó. Ugyanott végezte az iskolát. Kora ifjúságától gazdaságában dolgo­zott. A világháborúban kezdettől fogva résztvett. A Kcsk. és szóig, érdemke­reszt tulajdonosa. Képv. test. tag, a Gazdakör elnöke és több más egyesü­let tagja. A mezőgazdasági biz. elnöke. Balogh Antal bőrgyáros. * 1889 Karafalva. Szülőfalujában végezte is­koláit. A bőrszakmát Brassóban és Kolozsvárott tanulta ki. Újpesti bőr­gyárát 1912-ben alapította. A világhá­borúban megrokkant. Az újpesti r. k. egyháztanács tagja. A városi képv. testület tagja. Balogh Bálint irodai szolgálatra be­osztott erdőőr. * 1907 Paty. Iskolái el­végzése után 1926—27-ben Királyhal­mán erdőőri szakiskolát végzett. Előbb Csolnokon, Nagykovácsiban és Pátyon működött, majd Pilisszentkeresztre he­lyezték át, ahol jelenleg is szolgálatot teljesít. 1933-ban nősült. Felesége: Mikulás Julianna. Községe minden katholikus egyesületében aktív té­nyező. Balogh Benjámin órás és műszerész. * Kiskunmajsa. Iskolái elvégzése után az órás és műszerész iparban 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom