Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
60 vagon körül mozog, már így is jelentős, ha azonban a reménybeli mennyiséget is tekintetbe veszszük, akkor bizonyára behozatalunk lényeges apasztásával számolhatunk. Amidőn tehát a következő szürke adatokat olvassuk, reméljük, hogy velünk a jószerencse és az alant felsorolt helységek is még az érdeklődés középpontjába emelkedhetnek. I. Sósvizek. Mélység Szilárd A maradékból Lelőhely maradék NaCl mg mg Abony. Szelei-út 2. az iskola kútja............................................................................................ 54 1024 Bátya. Artézi kút...................■ - >............................................................................................325 3911 3239 Csengőd. Üj artézi kút...............................................................................................................169 2036 1229 Dunapataj. Artézi kút..................................................................................................................300 ismeretlen összetétel „erősen sós víz" Fájsz. Hegedűs Zoltán udvarán, vert kút................................................................................ 20 — 523 Fülöpszállás. Kiskúnság-tér új kút............................................................................................267 1002 404 Kalocsa. Méhészkerti (Csajdakerti) art. kút.................................................................................382 3694 3247 Kalocsa. Méhészkert melletti Keresztdombi kút.....................................................................340 2044 2444 Kalocsa. Burgerkert játszóterének art. kút.................................................................................320 3432 2914 Kalocsa. Apácák zárdája fúrt kút................................................................................................186 1112 708 Kalocsa. Munkás Otthon előtti kút................................................................................ 186 1000 690 Kalocsa. Fillér-utcai art. kút.................................................................................................... 185 1930 676 Kúnszentmiklós, régi kút.....................................................................■...................................380 1530 863 Kúnszentmiklós. Erzsébetligetben az új kút I. szint.............................................. 38 646 189 Kúnszentmiklós. Erzsébetligetben az új kút II. szint.............................................................380 1502 613 Kúnszentmiklós. Erzsébetligetben az új kút III. szint.............................................................462 2178 1750 Nemesnádudvar fúrás...................................................................................................................509 erősenSÓS víz Örszentmiklós. Vicián telepi fúrás............................................................................................280 sósvíz Örszentmiklós község belterületéről..................................................•....................................... sósvíz Pestszenterzsébet. A Földváry strand fürdő, kút.....................................................................kb. 38 9362 8339 Pestszenterzsébet. M. kir. Föld. Int. kutató fúrás.....................................................................100—172 1338 1186 Pestszentlőrínc. Szentimre telepi vízmű....................................................................................205 652 249 Kertotthon házépítő Szöv. kútja...............................................................................................263 654 219 Pestújhely OTI Munkáskórház próba fúrás............................................................................. 63 1564 953 Pestújhely OTI Munkáskórház végleges fúrás .........................................................................175 5480 4915 Pestújhely OTI Munkáskórház végleges fúrás (Finály szerint)..................................................175 5062 4505 Rákospalota, Reform, isk. udvarán............................................................................................183 jódos SÓS víz Üjpest, Beniczky-u. 7. art. kút.................................................................................................... 910 597 Úszód, Petőfi- és Ferenc-u. sarkán art. kút............................................................................. 1111 597 II. Földgázelőfordulás. Budapest. A városligeti I. sz. artézi kútban 676—917 m között mutatkozott gáz. Ez a gáz 58 °/o metánt, 82 % nitrogént, 8 %> széndioxidot, 2 °/o oxigént tartalmazott és földgáz jellegénél fogva meggyújtva égett. Budapest. A Városligeti II. sz. artézi kút. örszentmiklós. A Vicián telepi gázos kút Pávai Vájná F. mérése szerint az I. sz. (téglagyári) kút napi 12.000 m3 földgázt adott, mely napi 1000 m3-re szállott le. Rákospalota. A ref. isk. udvarán 1912-ben 183 m mélységben az első mediterrán rétegekből felszökő sósvíz kíséretében meggyújtható gázra bukkantak. Ez a kút még ma is megvan. Vize jódot és sót tartalmaz. A vízzel égő gáz is felszáll a kútból. Szentendrei Bukmirovác „m“ betűjétől É-ra kútásás közben gáznyomokra bukkantak. Szó volt már arról, hogy a Föld rétegeinek szerkezeti viszonyai különbözők. Néhol gyűrődések, vetődések állapíthatók meg. A gyűrt rétegek redönyergeinek (antiklinális) legmagasabb részeiben a földgáz mellett a petróleum is gyakori, a mélyedésekben azonban szerencsés körülmények mellett sós víz található. Megjegyezzük azt, hogy a felületi redő alakjából és nagyságából a mélységbeli redő alakjára és nagyságára csak ritkán lehet következtetni. A gáznak, olajnak a mélységből a redőnyereg legmagasabb részébe való feljutása rendszerint törések mentén következik be. Erre vonatkozólag tanulságos Schmidt E. R. tanulmánya, aki kimutatta hazai szénhidrogéneink kutatása közben, hogy a vetők, illetőleg a vető zónák és a gázos területeknek egybeesése amellett szól, hogy e két jelenség között kapcsolat áll fenn. Lássuk most azt, hogy mik a szénhidrogén keletkezés feltételei, minthogy természetesen a megjelölt szerkezeti formákból csak akkor nyerhető szénhidrogén, ha korábban annak keletkezési feltételei megvoltak. A szénhidrogének szerves anyagokból keletkeznek. Ezt az anyagot állati eredetűnek kell tekintenünk, minthogy a petróleum eredeti települése helyén állati maradványok vannak és állati maradványokból petróleumra emlékeztető szénhidrogének állíthatók elő. A szén84
