Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

III. rész. Pestvármegye adattára - Adattár

1925-ben Fajszon főjegyzővé és azóta itt működik. 1929-ben Pestvármegye törvh. biz.-nak tagja lett. Tagja a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat igazgatóválasztmányának, a fajszi Hitelszövetkezet igazgatója, a Nemzeti Munkavédelmi Szerv, tagja. A k. társadalmi, kulturális, irodalmi, szociális stb. intézményei terén tevékenykedik. Nős. Egy gyermebe van. Családja nemessége 1630- ra vezethető vissza.

Dr. Rády Lajos ny. k. főjegyző. * 1875 Kiskunfélegyháza. Iskoláit Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Kolozsvárott végezte. Iskolái elvégzése után ügyvédi irodában gyakornokoskodott, majd majd 1908-ban megválasztották Kiskunfélegyháza főjegyzőjévé, ahol 20 évig működött. 1931-ben nyugalomba vonult és ugyanaz évben hunyt el. Felesége: Varga Ida.

Ráthonyi Endre h. körjegyző.

* 1902 Halmi. (Ugocsa m.) Budapesten érettségizett. Nyirmadai gyakornokoskodás után Szombathelyen végezte a jegyzőtanfolyamot. Előbb Kisvárdán segédjegyzővé választották, majd a várdukai körjegyzőséghez került. 1983 óta mint helyettes körjegyző működik. Működése alatt a község közintézményei szép fejlődést mutatnak. Neje: Györkös Margit.

Reichardt Lajos vezetőjegyző.

* 1901 Kispesten. Budapesten érettségizett. Jegyzői oklevelét Szombathelyen szerezte. 1930-ban Tápiósülyön segédjegyzővé választották. 1934 óta Tápiósáp vezető jegyzője. Neje: daróczi Ujlaky Mária.

Dr. Reiszler János k. főjegyző.

* 1895 Nagykároly. Középiskoláit Nagykárolyban, jogi tanulmányait Bpesten a m. kir. Pázmány Péter tud. egyetemen végezte

1930-ban. 1913-ban lép a közig, pályára, mint gyakornok. A jegyzői tanfolyamot 1920-ban végezte. Hajdú vármegyében mint s. jegyző működik, majd Budaörsön és Solton jegyző, s 1937-től Kecel község vezető főjegyzője. 1915-ben bevonult a 12. h. gy. e.-hez. Részt vett az orosz, román és olasz harcokban és 24 hónapot töltött tüzvonalban, egy ízben sebesült. Kit.: II. o. e. v. é., br. v. é., Kcsk. és seb. é. 1918-ban szerelt le, mint tart. hadnagy. Elnöke és vezető tagja a község kultúrális, hazafias és társadalmi egyesületeinek. Felesége: Topolay Erzsébet.

Ifj. Riemayer István k. törvénybíró. * 1893 Ujhartyán. A gazdálkodás alapvető ismereteit

édesatyja mellett sajátította el. Önálló gazda 1927-ben lett. A világháborút az orosz, olasz és oláh frontokon harcolta végig. Kit.: két bronz v. é., Kcsk. Az OMTK és OKH igazgatója, Hangya fel. biz. tagja és a község törvénybírája. Gazdasága 50 magyar holdat tesz ki. Felesége: Lang Anna.

S.

Salacz Béla közs. főjegyző. * 1890 Szarvas. Érettségit ugyanott tett, a jegyzői oklevelet 1914- ben szerezte meg. Ekkor bevonult és az olasz és orosz frontokon az összeomlásig teljesített szolgálatot,, majd olasz hadifogoly volt, ahonnan 1919 szeptemberében szabadult. Kit.: br. v. é., Kcsk., háb. e. é. Leszerelése után egyideig a belügyminisztériumban dolgozott, majd Alsónémedin lett aü. jegyző és 1925 óta pedig Ujhartyán község vezető jegyzője. A tűzoltó E., P. L. E., O. K. H. és Hangya elnöke. Felesége: Payer Anna. Gy. Margit és Klára.

Dr. Sarlós Mihály k . orvos. * 1898 Solymár. Középiskolái elvégzése után orvosi pályára lépett. Egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tud. Egyetemen végezte és nyert orvosi diplomát. 1926-ig a budapesti közkórházakban mint gyak. orvos működött. Onnan Budaörsre került és ott 1928-ig, mint magán orvos és ettől kezdve k. orvos folytat praxist. Az egész világháborút végigharcolta a 19. k. gy. e. kötelékében. Az olasz fronton teljesített szolgálatot, sebesülést kapott és mint 25%-os rokkant szerelt le. Kit.: Signum Laudis, kis és bronz, seb. é., Kcsk. Az orsz. orvosi kamara és a MOVE tagja. Felesége: Albekker Éva.

vitéz dr. Sági József tb. szolgabíró. * 1908 Kecskemét. Érettségit

1928-ban Debrecenben tett, doktorátust 1934-ben az ottani tudományegyetemen szerzett. A vármegye szolgálatába 1936 óta áll.

Skonda Béla k. főjegyző. * 1894 Peleskehalma. Középiskolai tanulmányai után a közigazgatási pályára lépett. Működését, mint j. gyakornok Ujszentannán kezdte meg. A világháborúban Lemberg mellett megsebesült és fogságba esett, anonnan 1918 nyarán jött vissza, azután a katona rendőrségnél, majd 1919-ben 1 évig a Nemzeti Hadseregben teljesített katonai szolgálatot. 1921-ben Egerben elvégezte a közigazgatási tanfolyamot. Először, mint adóügyi jegyző, majd 1926-ban vezetőjegyző lett Galgagyörgyön. 1930 óta főjegyző Galgamácsán. A Hangya Fogy. Szöv. elnöke.

Solti Péter h. vezető jegyző. *

1906-ban Monoron. Iskoláit Monoron, Budapesten és Szombathelyen végezte. Mint oki. jegyző először Monoron működött. 1931-ben Úriban választották meg. 1937 óta h. vezetőjegyző. Több helyi egyesület irányítója. Neje: Dolfin Angela.

Somogyi Ferenc k. főjegyző. * 1896 Veszprém. Középiskoláit Veszprémben és Pápán, a jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. 1922-ben Hajós községben lett s. jegyző, majd a. ü. jegyző,

1934- től mint vezető jegyző működik. A világháborúba 1915-ben vonult be, az orosz, olasz, francia fronton küzdött, többször sebesült. A forradalom után bevonult a Nemzeti Hadseregbe, majd 1920- ban szerelt le. Kit.: Sig. Laud., br. v. é., Kcsk., seb. é., háb. e. é., német háb. e. é. Felesége: Tálosy Margit. Gy. Csaba Ferenc, Emőke Margit.

Dr. Somogyi István k. főjegyző.

* 1903 Pálmonostor. Atyja néhai

S. Ferenc szintén főjegyző volt Pálmonostoron, ahol 36 évig működött. Érettségit Kiskunfélegyházán tett, doktorátust 1926-ban a szegedi tudomány egyetemen szerzett. Pályáját Pálmonostor községben, mint gyakornok kezdte, majd a jegyzői oklevelet Miskolcon szerezte meg. 1924-ben a. ü. jegyzővé választották Szánkon és

1935- ben pedig ugyanott főjegyző lett. A MOVE és Levente székház, hősök szobra, országzászló emelése a nevéhez fűződik. Felesége: Rigó Ilona. Gy. Janka és Ildikó.

Dr. Steiner Vilmos k. orvos. * Csepel. Az egyetemet Budapesten végezte. 1936-tól mint k. orvos működik Csepelen. Résztvett a világháborúban, a 32. h. gy. e.-ben szolgált. Alelnöke a csepeli keresztény kaszinónak és több csepeli intézménynek. — Felesége: Frank Mária.

Schiffler Lipót vezető jegyző.

* 1876 Budapest. Ugyanott érettségizett. A jegyzői oklevelet 1900- ban szerezte meg. 1901-ben Budakesziben segédjegyzővé választották. 1904 óta Piliscsaba vezetőjegyzője. Felesége: Demetrovics Emma.

Dr. Sokoray Gyula vm. aljegyző. * 1905. Bakonyszentlászló. Középiskoláit Kaposvárott, jogi tanulmányait Budapesten végezte.

1930-ban lépett a vármegye szolgálatába. Aljegyzővé 1937 január 11-én választották. Jelenleg az alispáni rendészeti ügyosztályt vezeti. A Felvidék felszabadítása alkalmával a 2. h. gy. e.-hez vonult be, majd az ipolysági és kor-156 —