Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
III. rész. Pestvármegye adattára - Közigazgatás
FAJIFÁY ISTVÁN Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja. Fáji Fáy István főispán 1881. január hó 5-én született Pozsonyban. Szülei: fáji Fáy  k o s cs. és kir. kamarás, ezredes, galgagyörki földbirtokos és péli Nagy Katalin voltak, — kik fiukat gondos nevelésben részesítették. Anyai nagyanyja, szilasi és pilisi Szilassy Mária nagynénje volt gróf Degenfeld-Schomburg Józsefnének, Debrecen híres főispánja feleségének. Fáy István felesége öttömösi Geréby Katalin, néhai Geréby Gyula lajosmizsei földbirtokos és literati Vágó Margit leánya, kivel 11 éve éli a legboldogabb házaséletet. Első házasságából származó egyetlen leánya, Fáy Klára gróf Pálffy-Daun József országgyűlési képviselő felesége. Fáy István középiskoláit előbb Pozsonyban, az ág. h. ev. liceumban, majd a budapesti Ferencz József nevelőintézetben, az egyetemet pedig Budapesten és Berlinben végezte. Fiatalon, 1902-ben mint Pest vármegye közigazgatási gyakornoka kezdi közpályáját s még ugyanezen évben a belügyminisztérium statusába veszik át. Négy évig főispáni titkár Komárom vármegye és sz. kir. város főispánja mellett. Itt mint a vármegye törvényhatósági bizottság tagja, 1905-ben élénk részt vesz az ú. n. darabontok elleni nemzeti ellenállás szervezésében és küzdelmeiben. Ezért Kristóffy felfüggeszti állásától, azonban a darabontok bukása után gróf Andrássy Gyula belügyminiszter visszahelyezi és soron kívül előlépteti miniszteri fogalmazóvá. 1906. decemberében Komárom vármegye megválasztja a tatai járás főszolgabírájává, mely tisztségben 13 évig általános tisztelet és népszerűség részese volt. Nagy szervező képességével járásában a kulturális, közgazdasági és közigazgatási intézmények és alkotások egész sorát hozta tető alá. A tatai ref. egyházkerület képviselőjévé választotta. 1917-ben mint a vármegye akkor rangban legidősebb főszolgabírája öt szavazattal (103 és 108) maradt kisebbségben az alispán választáson a megyei főjegyzővel szemben. 1918-ban a miskolci kerületbe beosztott 9 vármegye közélelmezési kormánybiztos helyettesévé nevezik ki, illetve ezen megbízatása idejére vármegyéje szabadságolta. A Károlyi-féle forradalom kitörésével megbízatása megszűnvén, visszatért Tatára, s újból átveszi járása vezetését, azonban — amint a kommunizmus kitör — első napon elűzik hivatalából és mint túszt, szabadmozgással a város területére internálják tizenheted magával. A tanácsköztársasági rendszer budapesti bukását megelőzőleg, egy nappal a szomszéd járásokkal együtt megszervezve a jog- és törvény uralmát, újra kezébe veszi a hatalmat, saját iniciativára statáriumot hirdet és járása területén visszaállítja a rendet. Érdekes a kommunizmus népszerűségére, hogy a 26 községből álló járásban mindenki — még a nagyipari és bányászmunkás tömegekkel rendelkező Tatabánya és Felsőgallai „szovjet“ is — ellenállás nélkül engedelmeskedett régi, a kisemberek ügyeivel és bajaival mindig megértéssel foglalkozó főszolgabírójának. 1920 május hó 19-én a m. kir. kormány kinevezte Kecskemét thjf. város főispáni teendőkkel is megbízott kormánybiztosának, 1920. szeptember hó 9-én pedig a Kormányzó Ür kinevezte Kecskemét főispánjának. 1912 március 7. óta az egyelőre egyesített Csanád-Arad és Torontál vármegyének is főispánja. A II. oszt. magyar érdemkereszt a csillaggal tulajdonosa, a polgári hadiérdemkereszt II. oszt. stb. birtokosa, a Johannita lovagrend valóságos tagja. Csanád vármegye és Kecskemét fagykár, jégverés és aszály sújtotta vidékek kormánybiztosa. 1937 évi február hó 14 óta Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye főispánja. 132
