Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai
Szarmata. Levantikum. E kor tengerének vize még sós, de már nem annyira, mint a korábbi tengereké. Ez a mészkő sárgás fehér színű. A budafok—tétényi és a kőbányai borpincék ebbe vannak vájva. Kőbánya nevét is onnan nyerte, hogy ott kitűnő minőségű faragható mészkő nyerhető. E mészkő fejtése leginkább Sóskút környékén történik. Kitűnő építőanyag ez, minthogy azonban szerkezete hol tömöttebb, hol lazább, fagyálló képessége és szilárdsága is különböző. Fontos, hogy beépítése réteg mentén történjen. Ebben az esetben tartósabb, amint arra Rakusz rámutatott. A sóskúti mészkőből épült a pesti rakpart 1500 m hosszúságban, használták ezt a mészkövet még a Margithíd, a Lánchíd, az Összekötő vasutihíd, a Királyi Vár, az Opera és számos egyéb épület építésénél. E kőzetben Baross Gábor telep és Érd között több helyen megtalálható a 0T6 és 0'34 m vastagságú biotitos dacittufa. A Szentendrei hegység területén e tengeri képződmény nem fejlődött ki. Azonban az ennél valamivel fiatalabb szárazföldi jellegű képződményeket megtaláltam: a szentendrei Püspökmajor domb, Smolnika, Smadan, Dömörkapú, Bukmirovác és a Pismány patak közti területen, valamint Orlováctól délre a Hunka dombtól északnyugatra. Pliocén. Pannon vagy Pontusi emelet. Azok a tengerek, melyekről eddig szóltunk az alpesi—kárpáti tengerbarázdából ömlöttek hazánk földjére. A miocén vége felé megszűnik ez a tengerbarázda, helyén már középhegység áll. Lassan tovább emelkedik ez a hegység, feljut az örök hó, jég honába és így kialakul a pleisztocén időben Európában a jégkorszak. Azért mondom hogy Európában, mivel vannak a Földnek olyan területei, ahol már a pliocénben megindul az eljegesedés. Minthogy tehát hegység áll az egykori kéktenger helyén, a pannon tenger másfelől jött. Míg ez a tenger délen sósvizi üledékeket hagyott hátra, addig nálunk féligsósvizi üledékek maradtak utána. E képződménynek Budafoknál néhány elszigetelt foltja maradt meg. Tovább nyugatra Diósnál már nagyobb mennyiségben láthatók ezek az üledékek. A pannon Érdtől Ercsiig követhető. Megvan e képződmény Pusztaszentlőrincen, megtaláljuk Budapest déli határában több helyen. Az északibb előfordulási helyek közül Tótgyörököt és Ácsát említem. A pannonban az utolsó tenger is visszahúzódott. A levantei képződmény nyomai az Alföld északibb részein csak helyenkint maradtak meg. K délibb területeken a levantei üledékek vastagabbak. így pl. Szegeden a fúrási adatok nyomán megállapítható, hogy vastagsága meghaladja a 800 m-t. Területünkön e kor képződményei Duna terraszok alakjában maradtak fenn. A következőkben tehát kövessük nyomon Dunánk kialakulását. A Duna fontosságát nemcsak hosszának és vízmennyiségének köszöni, hanem főleg annak, hogy összeköti a nyugatot a kelettel. Míg egyrészt nyugaton a kereskedelmi, ipari és kultúrális tekintetben oly fontos Rajna-vidékhez fekszik közel, másrészt keleten a levantei forgalom legjelentősebb területéhez, a Fekete tengerhez jut el. Fontossága technikai vívmányok következtében napról-napra nagyobb. Amióta Mladiáta J. kitartó munkája lehetővé tette a Budapest, Tisza, Duna, Szeged tengerjáró hajók felépítését, amióta tehát a magyar főváros tengeri kikötő lett, a Duna jelentősége magyar szempontból sokat emelkedett. Kultúrtörténeti jelentőségét igazolja az a szerep, melyet a történelemben játszott. Az illir, etruszk népek vándorlásának korában, a római időkben, a hunok és avarok korában, végre a magyarok honfoglalásakor és később már mint a magyarok Dunája újra fontos útja lett a keresztes seregeknek. A Duna vidékén játszódtak le azok a küzdelmek, melyeket nyugat kultúrája a keleti barbárság ellen vívott. Nincs talán folyó, amelynek partjain változatosabb lenne a lakosság, mint itt. Németek, magyarok, románok, bulgárok lakják partjait. Stratégiai fontosságát bizonyítják azok a várak, ma már legtöbb helyen romok, melyek egykor partjait ékesítették, s különösen az ausztriai szakasz partjait oly regényessé teszik ma is. A Szentendre—esztergomi Duna szakaszon csak Visegrád romjai beszélnek a magyar jobb napjairól, csak ezek emlékeztetnek történelmünk szomorú fordulatára. Kevés itt az emléke annak a vérnek, mely Dunánk vizével keveredett, mégis szép ez a táj. Nem marad vissza az osztrák Wachau mögött, ott több a vár, de a táj itt regényesebb. A magyar medence fővízrajzi alapja a Duna, Amióta kialakult ez a folyam, a medence többi folyama hozzá alkalmazkodott. A Duna kialakulásától napjainkig medencéjét többször változtatta. Osztozott a folyók örökös sorsában, melyek születnek, fejlődnek és meghalnak. Rájuk is érvényes az örök törvény: panta rliei. A folyók együtt változnak a tájjal, mely hordja őket. Hisz mindig a hegység gerince, lejtője 29
