Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai

Szarmata. Levantikum. E kor tengerének vize még sós, de már nem annyira, mint a korábbi tengereké. Ez a mészkő sárgás fehér színű. A budafok—tétényi és a kőbá­nyai borpincék ebbe vannak vájva. Kőbánya nevét is onnan nyerte, hogy ott kitűnő minőségű farag­ható mészkő nyerhető. E mészkő fejtése leginkább Sóskút környékén történik. Kitűnő építőanyag ez, minthogy azonban szerkezete hol tömöttebb, hol lazább, fagyálló képessége és szilárdsága is külön­böző. Fontos, hogy beépítése réteg mentén tör­ténjen. Ebben az esetben tartósabb, amint arra Rakusz rámutatott. A sóskúti mészkőből épült a pesti rakpart 1500 m hosszúságban, használták ezt a mészkövet még a Margithíd, a Lánchíd, az Össze­kötő vasutihíd, a Királyi Vár, az Opera és számos egyéb épület építésénél. E kőzetben Baross Gábor telep és Érd között több helyen megtalálható a 0T6 és 0'34 m vastag­ságú biotitos dacittufa. A Szentendrei hegység területén e tengeri képződmény nem fejlődött ki. Azonban az ennél valamivel fiatalabb szárazföldi jellegű képződ­ményeket megtaláltam: a szentendrei Püspökmajor domb, Smolnika, Smadan, Dömörkapú, Bukmirovác és a Pismány patak közti területen, valamint Orlo­­váctól délre a Hunka dombtól északnyugatra. Pliocén. Pannon vagy Pontusi emelet. Azok a tengerek, melyekről eddig szóltunk az alpesi—kárpáti tengerbarázdából ömlöttek ha­zánk földjére. A miocén vége felé megszűnik ez a tengerbarázda, helyén már középhegység áll. Las­san tovább emelkedik ez a hegység, feljut az örök hó, jég honába és így kialakul a pleisztocén időben Európában a jégkorszak. Azért mondom hogy Európában, mivel vannak a Földnek olyan terü­letei, ahol már a pliocénben megindul az eljegese­dés. Minthogy tehát hegység áll az egykori kék­tenger helyén, a pannon tenger másfelől jött. Míg ez a tenger délen sósvizi üledékeket hagyott hátra, addig nálunk féligsósvizi üledékek marad­tak utána. E képződménynek Budafoknál néhány elszi­getelt foltja maradt meg. Tovább nyugatra Diósnál már nagyobb mennyiségben láthatók ezek az üledé­kek. A pannon Érdtől Ercsiig követhető. Megvan e képződmény Pusztaszentlőrincen, megtaláljuk Budapest déli határában több helyen. Az északibb előfordulási helyek közül Tótgyörököt és Ácsát említem. A pannonban az utolsó tenger is visszahúzó­dott. A levantei képződmény nyomai az Alföld északibb részein csak helyenkint maradtak meg. K délibb területeken a levantei üledékek vasta­gabbak. így pl. Szegeden a fúrási adatok nyomán megállapítható, hogy vastagsága meghaladja a 800 m-t. Területünkön e kor képződményei Duna ter­­raszok alakjában maradtak fenn. A következőkben tehát kövessük nyomon Dunánk kialakulását. A Duna fontosságát nemcsak hosszának és vízmennyiségének köszöni, hanem főleg annak, hogy összeköti a nyugatot a kelettel. Míg egy­részt nyugaton a kereskedelmi, ipari és kultúrá­­lis tekintetben oly fontos Rajna-vidékhez fekszik közel, másrészt keleten a levantei forgalom leg­jelentősebb területéhez, a Fekete tengerhez jut el. Fontossága technikai vívmányok következtében napról-napra nagyobb. Amióta Mladiáta J. kitartó munkája lehetővé tette a Budapest, Tisza, Duna, Szeged tengerjáró hajók felépítését, amióta tehát a magyar főváros tengeri kikötő lett, a Duna jelentő­sége magyar szempontból sokat emelkedett. Kultúr­történeti jelentőségét igazolja az a szerep, melyet a történelemben játszott. Az illir, etruszk népek vándorlásának korában, a római időkben, a hunok és avarok korában, végre a magyarok honfogla­lásakor és később már mint a magyarok Dunája újra fontos útja lett a keresztes seregeknek. A Duna vidékén játszódtak le azok a küzdelmek, melyeket nyugat kultúrája a keleti barbárság ellen vívott. Nincs talán folyó, amelynek partjain válto­zatosabb lenne a lakosság, mint itt. Németek, magyarok, románok, bulgárok lakják partjait. Stratégiai fontosságát bizonyítják azok a várak, ma már legtöbb helyen romok, melyek egykor part­jait ékesítették, s különösen az ausztriai szakasz partjait oly regényessé teszik ma is. A Szent­endre—esztergomi Duna szakaszon csak Visegrád romjai beszélnek a magyar jobb napjairól, csak ezek emlékeztetnek történelmünk szomorú fordu­latára. Kevés itt az emléke annak a vérnek, mely Dunánk vizével keveredett, mégis szép ez a táj. Nem marad vissza az osztrák Wachau mögött, ott több a vár, de a táj itt regényesebb. A magyar medence fővízrajzi alapja a Duna, Amióta kialakult ez a folyam, a medence többi folyama hozzá alkalmazkodott. A Duna kialakulásától napjainkig medencéjét többször változtatta. Osztozott a folyók örökös sorsában, melyek születnek, fejlődnek és meghal­nak. Rájuk is érvényes az örök törvény: panta rliei. A folyók együtt változnak a tájjal, mely hordja őket. Hisz mindig a hegység gerince, lejtője 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom