Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
Hyppolit főpapi díszruhában, tórdenállva kért kegyelmet a város számára. A város elpusztítása helyett két napig tartó szabad rablást vittek végbe a katonák, ami úgyszólván koldussá tette a helybelieket. A város kára és a lakosok anyagi vesztesége együtt kb. 400.000 forintot tett ki. Az eredetileg két órára engedélyezett rablás következtében Yác visszafejlődött, elszegényedett, elvesztette hitelét. 70.000 forint adóssága volt, a katonaság részére eszközölt megrendelésekért pedig külön 21.000 forinttal tartozott. A város külsejének ápolását elhanyagolták, az utcák kövezete tönkrement, a régi kövezést sehol ki nem javították, a hiányokat pedig új kövezéssel nem pótolták. A közigazgatás minden ellenőrzés nélkül folyt, a pénztárakat éveken keresztül nem vizsgálták át. A számadások ellenőrzése és az adók rendszeres behajtása is megszakadt. Ilyen körülmények mellett a város nem tudta fizetni sem adósságait, sem tisztviselőit. A tisztviselők és a tanítók az uzsora és a nyomor karmaiba kerültek. Ezeknek a szomorú állapotoknak a megszüntetésére sokáig nem történt semmiféle intézkedés, végre 1884-ben megindult a reformmunka. Elsősorban helyreállították a rendesen vezetett városi háztartást, aztán rendezték a függő adósságok ügyét. Az utcák kövezeteinek rendbehozását és új kövezési munkálatok megkezdését rendelték el; a megrongálódott városi épületeket kijavították. Mindez természetesen nem történhetett meg új jövedelemforrások feltárása nélkül. A város saját kezelésébe vette a vámszedést és a fogyasztási adókat. Behozták a kövezetvámot; a fogyasztási adó után pótadó fizetendő; a város helypénzszedésre kapott jogot és karópénzt szedhetett. Az adótartozások rendezésébe is belenyúltak: a régi és már be nem hajható adótartozásokat leírták, de az új adókat rendszeresen szedték be. Megjavult Yác hitele is. A káptalantól 60.000 forint kölcsönt kaptak, amelyet teljes egészében a reform-munka céljaira fordítottak. Űj szabályrendeletek alkotásával segítették elő a város egyre bonyolultabbá váló közigazgatásának helyes megszervezését. Mindezen intézkedések nyomán a város képe gyökeresen megváltozott. A forgalmas útvonalakat kockakővel kövezték ki. A dunai rakodópartot is kiépítették és megkezdték a csatornázást. A város vagyona jelentős mértékben növekedett néhány ingatlan megvásárlásával. A város fejlődése hatalmas lendületet kapott. Gyárak épültek, a villamostelep pedig az egyre terebélyesedő város szükségleteit nem tudván ellátni, többizben kibővítésre szorult. Vízvezeték és a királyi kisebb haszonvételi jogok ügyében kezdett tárgyalásokat a város. A város és a püspökség közötti jogvita békés megoldása következtében parcellázható területhez jutott Vác. Egész új városrészek keletkeznek, amelyek újszerűségükkel, rendezettségükkel szebbé, gazdagabbá teszik a város képét. Bidgone fonógyár. Vác.
