Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
Sza, do Vácot előbb felgyújtotta, a várat aláaknázta és a levegőbe röpítette. Ilyen körülmények között került vissza aztán a sokat szenvedett város több mint 140 évi török iga alól 1686 szeptember 2-án a magyarok birtokába. Ezzel végétért a tatárdúlás után újraépített Vác története. Most sem maradt egyéb néhány rozzant viskónál és égnek meredő kormos falaknál. Tehát a régi, oly gazdag történelmi múltú városnak jóformán csak üszkös nyoma maradt meg. Területe körül árok és tölgyfagerendákkal erősített töltés futott. Ez sem jelentett már értéket, mert a legutóbbi évek nagy küzdelmeiben sok helyen megszakadt, használhatatlanná vált. A város kapui csak árnyai voltak a hajdani erős és díszes városkapuknak; a boltozatok megrepedeztek, sarkaik kitöredeztek, semmi védelmet nem tudhattak a lakosságnak biztosítani. Az utcák, melyeket hajdan nagyértékü épületek szegélyeztek, most szemétdomb benyomását keltették. Csak gondos vizsgálat állapíthatta meg, hogy a szétszórt romdarabok és az összeomlott falak szemetes és földhányással tarkított sorai valaha pompázó utcák részei voltak. A gyönyörű templomok, melyekben évek hosszú sorának műkincseit gyűjtötték össze, teljesen eltűntek a föld színéről. Az épületanyagokat elhordták és a vár megerősítéséhez használták fel. A török eltűnése után végzett első vármegyei öszszeírás 1690-ben lakott helyként említi ugyan Vácot, de mindössze 1 V4 porta után fizettetnek vele 125 mérő gabonát, ami a katonaság élelmezésére szolgált. A la kosság nagy nyomorban sínylődött. Minthogy az ínsé ges lakosok maguk nem tudták az elpusztult várost újjáépíteni, ezt a feladatot az elmenekült, de a bújdosásból lassan visszatérő papság és a püspök oldották meg nagy kitartással és buzgalommal. Balogh Miklós volt Vác első püspöke a török idők után. A város újjáteremtésének megkezdése az ő nevéhez fűződik. Német iparosokat telepített a város aisó végére, a magyarokat pedig a felsővárosban tömörítetté. A sokfelől hívott telepesek azonnal hozzáfog ak az építkezéshez, az ipar megteremtéséhez, az utak rendbehozásához. Vácot ezidőben csatolták Pest vármegyéhez; addig ugyanis Nógrádhoz tartozott. Balogh Miklóst Dvornikovich Mihály követte a püspöki székben, ő fejeztette be a később Konstantin téren állott székesegyház és püspöki palota építését. A dominikánus szerzeteseknek kolostort építtetett és felállította a káptalant. Legtöbbet azonban gróf Migazzi Kristóf tett Vác újjáépítéséért. Migazzi gróf Althann után lett a város püspöke. Tisztét mindössze egy évig viselte csak akkor, mert már a következő évben elnyerte Bécs érsekének magas méltóságát. Ez a tény azonban nem vonta el őt végleg Vác újjáépítésének munkájától, mert 1761-ben Mária Terézia visszaadta neki a püspökséget azzal a célzattal, hogy ezt a tisztséget haláláig mint adminisztrátor viselje. Egy negyedszázad elmúltával, 1786-Dan le kellett monuama iVugazztnak a váci püspökségről, mert 11. József nem engedte, hogy egyszerre két javaualmat élvezzen. Abban az iuőuen, ametyoen ő kormányozta az egyházat, Vác a régi századoaei messze felülmúló fejlőaésnek indult minu vagyoni, mind kultúrális téren. Sok hatalmas épület, gyönyörű templomok és magas színvonalú iskolák nekik köszönhetik keletkezésüket. Ennek a nagy építőmunkának jelentős költségeit nagyrészben úgy teremtette elő, hogy a váci püspökség csaknem egész jövedelmét a város fejlesztésére fordította. 1768 május 13-án nyitotta meg a szegény nemes ifjak intézetét. Ez a kollégium szép eredményekben dús pályát futott be és később Bécsbe tette át székhelyét. Az Angol Kisasszonyoknak ma Pesten működő hírneves intézetét ugyancsak Vácon létesítette Migazzi. Kodak Limited váci telepe. Vác püspökei kitörülhetetlen betűkkel írták be nevüket a város történetébe. Munkájuk nélkül ma Vác korántsem lenne szép és fejlett város. De a lakosság sem volt soha rosszindulatú főpapjai iránt. Feljegyezték, hogy mikor a püspököknek el kellett menekülniük székhelyeikről, a város lakói önként felajánlottak évi 500 forint fizetést a javadalmaiktól megfosztott főpapoknak. A lakosságnak ezt a hűséges ragaszko lását hálálta meg és viszonozta gróf Migazzi Kristóf és néhány elődje. Mária Terézia váci látogatása is gróf Migazzi kormányzósága idejére esett. Ez a látogatás is hozzájárult a város csinosításához. A királynét váró püspök ugyanis elrendelte, hogy az utcákat ki kell kövezni, fasorokkal kell szegélyezni. A várfalakat szétszedték és betemették vele az árkokat. Lebontották a régi városkapukat, rendezték a tereket, sőt újakkal bővítették ki a várost. A Duna mentén kőfal épült, hogy ezt a részt is megerősítse. Az új épületekkel, hidakkal díszített város egész új képet mutatott. Ekkor fejezik be nagy sietséggel a monumentális püspöki palota és a városháza építését. Az uralkodó a város határában épített diadalkapun át lépett Vác területére, a lakosság örömújjon-99 7*
