Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
Károlyi-uradalomtól 65.000 forint lefizetése ellenében megváltják a regálejogot a kocsmai épülettel és a malommal együtt. Kereskedelmük fejlődését azzal is igyekeztek elősegíteni, hogy hetivásáraikra idegen iparosok készítményeit is beengedték. 1888-ban telefonhálózatot kapott Palota. Ugyanezekben az években a község képviselőtestülete számos más kisebb határozattal sietett elősegíteni a korszerű fejlődést. Ezekben az években épül fel a községháza, az elemi és polgári iskolákat 1914- ben veszi át a város, eddig ugyanis magánosok kezében volt. Iskoláinak fejlesztéséért már a háború alatt sokat tett a lakosság, de újabban a modern pedagógia követelményeinek teljes figyelembevételével folyik az intézetek színvonalának emelése. 1897-ben határozták el a község csatornázását és még ugyanebben az évben hozzákezdtek az utcák erőteljesebb rendezéséhez. A képviselőtestület 500 forinttal támogatta a Szabadság-szobor felállításának tervét, hogy ezzel a magas eszmény ápolásával együtt a művészet számára is áldozatot hozzon. — Rendezték a szegényügyet: szegényházat építettek, mégpedig akként, hogy e célra 200 forintnyi alapítványt létesített a községi képviselőtestület a 48-as szabadságharc félévszázados emlékünnepén. A világháború e város szülöttei közül is sok áldozatot követelt. 1914-ben a palotai polgárok százai sorakoztak a magyar zászlók alá, hogy Európa vérmezein küzdjenek nemzetünk becsületéért. Rákospalota háború utáni történetét a forradalomban való életével kell kezdenünk. A proletárdiktatúra természetesen nem hagyta helyén a régi közigazgatás rendszerét, hanem saját, kezdetleges módján igyekezett átalakítani azt a siker legkisebb reménye nélkül. A kommün összeomlása után a közigazgatási hatáskörök bitorlói azonnal elhagyták a jogtalanul elfoglalt pozíciókat és helyreállott a régi rendszer. A kommunista uralom megbuktatására tett ellenforradalmi kísérletekből Rákospalota polgársága is kivette részét. Főszerepet vittek a vörös uralom elleni küzdelmekben Novoszeleczky Elemér rendőrtanácsos, Olasz Endre, Egri Péter Pál, Jenes Endre rendőrtiszt, Szabados Ferenc, id. Csizmadia András, Töblincz István, Varga Mihály palotai polgárok. A kommunista uralomnak Takács Károly esett áldozatul, nevét emlékmű örökíti meg. Kovácsi Kálmán ág. ev. lelkész a forradalmárok túszaként szenvedett a Markó-utcai fogházban és a gyüjtőfogházban több mint három hónapig. A város a tanácsköztársaság bukása után a nemzeti eszmék jegyében indult új és nagy lehetőségeket sejtető fejlődésnek. Dr. Kemény György elnök vezetésével nemzeti alapon álló tanács vette kezébe a szervezést. Újra betöltik az üresedésben lévő tisztségeket és megválasztják a fontos feladatok végrehajtására kijelölt bizottságok tagjait. Gondoskodott a nemzeti tanács a közbiztonság helyreállításáról, a községi képviselőtestület és az elöljáróság jogkörének visszaállításáról. Rákospalota történetében fontos változást hozott az 1923. év. A belügyminisztérium 63.075/1923. sz. rendeleté rendezett tanácsú várossá alakította át a nagyközséget ez év június 30-án. Az átalakulás oly intézkedéseket tett szükségessé, amelyek a tisztikar kibővítésével, új ügyosztályok felállításával a város közterheinek emelkedését eredményezték. Akadtak emiatt sokan, kik ellenezték a várossá alakulás tervét. A nagyközség volt tisztviselői Rákospalota r. t. városnak is alkalmazottai maradtak, nehogy e változás szerzett jogaikban megsértse őket. Palota első polgármesterének dr. Cserba Elemért választották meg. 1927-ben a vízvezeték és csatornázás tervezetét elkészítette a tanács. A képviselőtestület jóváhagyása után az illetékes minisztérium vizsgálta át a terveket, melyeknek kivitele erősen igénybe vette volna Rákospalota költségvetését. A város e célra kölcsönt kért az OTI-től, de az intézet kölcsönt nyújtó határozatát a belügymisztérium nem hagyta jóvá. így a kérdés megoldása mindmáig is késik, de a város vezetősége újabb lépésekkel igyekszik a fontos közüzemi munkák ügyének felszínen tartását elősegíteni. A közelmúlt néhány éve ugrásszerű fejlődést hozott a város fejlődésében. A népesség számának nagymérvű emelkedése új iskolák, könyvtárak és egyéb kultúrintézmények létesülését, a közegészségügy javulását, új orvosi állások szervezését, a város intenzív kiépülését vonta maga után. 1936-ban már 3 állami, 2 községi, 5 felekezeti elemi iskola, 2 polgári, 1 gimnázium és több tanonciskola volt a városban. Az iskolán kívüli népművelés fontos munkája is erőteljesen folyik és a város gazdaközönsége az előadások látogatásával bizonyítja, hogy felismerte ennek az intézménynek nagy fontosságát. 85
