Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
városi autonómiát és idegen tisztviselők zaklatásaival akasztják meg a gazdasági és kulturális élet nyugodt menetét. Nagykőrös fejlődése csak a kiegyezés után nyert újra emelkedő irányzatot. Nagy múltra visszatekintő ipara, mely már a XVII. század elején timár-, szabó-, szűcs, csizmadia-, varga-, kovács- és kádárcéheket foglaltak magában, valamint mezőgazdasága csak ekkor tud ismét a gyorsabb ütemű haladás útjára kerülni. Iskolaügyét megkísérelte már a Bach-korszakban rendezni a város. A hatósági rendelkezés alapján gimnáziumát átalakította, kibővítette. Tanárai közé meghívta több jeles pedagógus mellett Szász Károlyt és Arany Jánost. Toldi híres költőjének tanárkodása nemcsak a gimnázium színvonalának emelését eredményezte, hanem a város történetének is örök emléke marad, miként ő is el nem múló emléket emelt írásaiban a mult század Nagykőrösének. A XIX. század utolsó évtizedeiből meg kell említenünk az antiszemita áramlatok hatásait. A lakosság mindig békességben élt a város zsidó polgáraival és az antiszemita képviselők megjelenése, beszédei, valamint a helyi újságnak néhány cikke aránylag kevés nyomot hagyott a város hangulatán. Az 1887. évi képviselőválasztások alkalmával a tiszaeszlári per védője, Eötvös Károly ellen két jelölt antiszemita eszközökkel próbált harcolni. A színmagyar lakosság azonban nagy többséggel Eötvös Károlyt választotta meg képviselőjévé. 1888-ban országos gazdasági kiállítást rendeztek Nagykőrösön, ahol az egész környék szarvasmarhatenyésztésének, gyümöcs- és bortermelésének a java helyet kapott. A következő években még erősebb mértéket öltött a város fejlődése. Iskolák, könyvtárak alapítása, az utcák, terek rendezése jelzi a fejlődés egyes állomásait. Nagykőrös szép fejlődését alig zavarják a közéleti küzdelmek, pedig a politika háborgása a város partjára is eljuttat egy-két hullámot. A Fejérváryféle darabont-kormány működését alkotmányellenesnek tartják és a törvényben biztosított ellenállási jogukhoz nyúlnak. Fegyelmit rendelnek el a rendőrkapitány ellen, mert a törvénytelen kormány rendeletéinek engedelmeskedett. A nyugalmas képviselőválasztásokon és ezen az epizódon kívül alig akad Nagykőrös történetében a háború előtti években feljegyzésre méltó érdekesség. A város erősödik, vagyonosodik. Piaca már ekkor is híres gyümölcseiről és zöldségeiről. A város vezetősége időnkint megkísérli néhány fontos közüzem létesítését, de nem sok sikerrel. A kécskei és pótharaszti vasút terve és a villanyvilágítás ügye is sokáig foglalkoztatta Nagykőrös lakosságát. E kérdéseket széltébenhosszában nagyfontosságúnak tartották, megoldásuk azonban részben a körösiek konzervativizmusa, részben a felsőbb hatóságok elutasítása folytán hosszú évekig késett. 1910 és 1913 között végre megindul a vasútvonalak építése és az ezzel kapcsolatos többi munkák: a vasútállomás kibővítése, a vasúti aluljáró elkészítése. Néhány földrengés ijeszt rá ezidőtájt a városra, anélkül, azonban, hogy jelentősebb károkat okozott volna. A világháború kitörése Nagykőröst is megakasztja fejlődésében. A körösiek közül — miként minden magyar helységből — mind elmentek a fegyverképes férfiak Európa hadszíntereire, hogy nemzeti küzdelmünket diadalra segítsék. Nagykőrös hadikölcsönben és a háború-szülte többi módokon is, sok százezernyi anyagi áldozatot vállalt. A forradalom első napjaiban a zsákmányoló csőcselék lett az utcák ura. Kőrös helyzete egyre romlott, mert a hazatérő katonák és a munkanélküliek követeléseinek nem tudott a Nemzeti Tanács eleget tenni. Fel kellett oszlatni a nemzetőrséget, mert a megviselt város nem bírta a 2.000 ember eltartását magára vállalni. A háború és az első zavaros forradalmi napok megérlelték a lakosságban a nyugodt, békés polgári élet utáni vágyat. Ennek tudható be, hogy Nagykőrösön csak formailag volt kommunizmus. Az egyházak és a magánosok vagyona megmenekült az elkobzástól, a rendet teljes mértékben sikerült fenntartani. Mindössze a tusz-szedés és néhány idegen kommunista agitátor megjelenése jelezte a vörösök uralmát. Nagy veszély fenyegette a várost a románok betörése alkalmával. A visszavonuló vörös csapatok rekviráltak és egyéb károkat is okoztak a polgárságnak. A kommunisták elvonulása után a románok szállták meg Kőröst. Hivatalos kimutatás szerint a román megszállás több, mint 2 millió 800 ezer aranykoronájába került a városnak. A nemzeti élet helyreálltával azonnal megindul az építő munka. A Mintakert, melyet 1856-ban alapítottak, de a háború alatt nem fejthette ki nagyjelentőségű működését, 1924-ben újra megfelelő vezetéshez jutott. A Téli Gazdaság Iskola hatása is hamar megmutatkozott a termelési módok korszerűbb alakulásában. A Gazdasági Egyesület és az Állattenyésztők Egyesülete sorozatos előadásokkal és beszámolókkal igyekezett tagjait a korszerű termelés és értékesítés titkaiba bevezetni. De a népművelés minden eszköze kevésnek bizonyult volna Nagykőrös naggyátételéhez, ha a gazdaközönség maga nem igyekezne páratlan tudásszomjjal és szorgalommal elsajátítani és alkalmazni is iskoláik, egyesületeik, könyvek és tapasztalatok által nyújtott ismereteket. 78
