Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

I. rész - Dr. Szalai Tibor: Pest vármegye földtani viszonyai

cseppkő, az ágas bogas formák, orgonasípok, csa­pok és oszlopok csodás világa. így alakult ki hegységünk legszebb barlangja a Pálvölgyi barlang is. E barlangba Óbudán, a Szépvölgyi-út 82. sz. ház telkén keresztül jut­hatunk be. A barlang járatai főleg az ÉK—DNy és az ÉNy—DK irányokban helyezkednek el. A barlang járatainak teljes hossza 926 m. (4. ábra.) A Pálvölgyi barlang vázlatos alaprajza. Kadic 0. szerint. Megyénk területén még számos kisebb barlan­got figyelhetünk meg, mivel azonban köztük ez a legszebb, részletesebben csak erről szóltunk. Oligocén. Az eocén után újból szárazföldi időszak következett be területünkön. Ez az időszak az alsó oligocén egy részére szorítkozik. A hidegkúti Steinriegelen kút lemélyesztésnél, 90 m vastagságú, kemény hárshegyi homokkövön való áthatolás után szürke agyagos növénytörmelékes, markazitgumós szárazföldi üledékre bukkantak. Ez volt az első nyom, ami arra figyelmeztetett, hogy területünkön az oligocén alján szárazföldi üledékek vannak. Később ezt a képződményt több helyen megtalál­ták. E szárazföldi időszak alatt a korábban kelet­kezett üledékek egy része elpusztult, azaz meg­indult a szárazföld felszínének lerombolása a víz, a szél hatására. így pusztult el több helyen a szén is. Majd ismét sülyedni kezd a terület: meg­jelenik a tenger. E tenger első üledéke a hárs­hegyi homokkő. A fokozatos sülyedés törések mentén történik, a töréseken kovasavas források jutnak felszínre. Ezek szolgáltatják a hárshegyi homokkő kötőanyagát. A hárshegyi homokkő néhol, pl. a Nagyszénás É-i oldalán, a dolomit kavicsai­ból épül fel. Más helyeken, s ez a gyakoribb, az előre nyomuló tenger partján felhalmozódó homok- és kavicsból alakult ki ez a kőzet. Majd általánossá válik a sülyedés. A mélybe­jutott területeket elfoglalja a középoligocén ten­ger. Ez rakta le a kiscelli agyagot. Az oligocén tengerek már ÉK felől jöttek, szemben a korábbi tengerekkel, melyek DNy felől hatoltak be Buda­pest vidékére. A tengerág a magyar közbenső tömeg két részlete a Vepor és a Nagy Magyar Alföld között húzódott, majd Budapest felé tovább követhető. E tengerágra id. Noszky J. hívta fel a figyelmet. A kiscelli agyag számos helyen meg­található a felszínen is. A budai téglagyárakban ebből formálják a téglát. Pest közvetlen altala­ját is ez alkotja. Budai keserűvizek. A keserűvizek a kiscelli agyag talaján gyűl­nek össze. Őrsödön mintegy 150 kútból termelik a Hunyadi János keserűvizet. E helyen a lapos és széles völgyet az örsödi vízér vájta ki. Ez a víz a jelenkor kezdetén a kiscelli agyagig eltávolí­totta a felső oligocén korú homokot, ennél mé­lyebbre — írja Schafarzik és Vendl — a jelenkor elejének Dunája magasabb és duzzasztólag ható nívója miatt azonban nem vájhatta be magát. Az agyagos kőzetek a vizet nem bocsátják keresztül. A kiscelli agyagnak is csak a legfelső, meglazult rétege nedvesedik át. Megemlítjük még azt is, hogy ámbár a kagylós törésű kiscelli agyag repedései mentén szivárog a víz, ezt az agyagot általában véve vízzárónak tekintjük. A kiscelli agyag legfelsőbb rétegének vizét nem bocsátja mélyebbre. E víz a lejtés irányában szivárog. Mennyisége csekély. Az Örsödi völgy kiscelli agya­gában azonban kedvezőbbek a viszonyok. Itt a kis­celli agyagban 2—4 méteres Övben meggyűlik a víz. Ez a víz Őrsöd és Dobogó dombokból lassan szivárog a völgy felé. Közben oldja a kiscelli agyagban képződő keserűsókat. így jön létre a víz MgS04 és Na2S04 tartalma. A keserűsók egyrészt a kiscelli agyagban elhintett pirit tartalmú dolomitra, másrészt az el­­mállott plagioklászra (földpát) ható kénsav hatá­sára jönnek létre. A kénsav a dolomit piritjének hévforrások hatására történő oxidációja révén képződik. A kénsav a dolomit magnézium tartal­mával a MgS04-t, az elbomlott plagioklász natrium tartalmával egyesülve a Na2S04-t hozza létre. A hévforrások hatására pirit nemcsak a dolomit­ban, hanem a briozoás rétegekben, a budai márgá­­ban és a kiscelli agya.gban magában is keletkezhet. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom