Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)

II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története

1876-ban, amikor valamennyire ismét erőre kapott és a község általános fejlődése megindult, is­mét árvíz alá kerültek a dolgos nép földjei és házai. SZIGETSZENTMÁRTON. Határában igen nagy kiterje­désű területen mindmáig is régi templom és más épületek alap köveit találjuk. Szakértők véle­ménye szerint ezek a hajdani Szigetszentmárton maradványai, de az a feltevés is valószínűnek látszik, hogy szomszédos közsé­gek pusztultak el ezeken a he­lyeken. Szigetszentmártonról csak 1633-ból eredő okiratokban talá­lunk említést. A ráckevei nahije községei közé tartozott és a tö­rök kincstárnak adózott öt ház­zal. Lakói rácok voltak, de rövid idő alatt kihalt a családok nagy része, néhány közülük Ráckevé­­be telepedett át, így Szigetszent­márton teljesen elnéptelenedett. A királyné, — Mária Terézia —, ba­jorokat telepített a községbe. 1715-ben 9 adóköteles háztartás volt itt, 1720-ban. Ezek közül bajor 10, magyar mindössze egy szerepel a lajstromokban, kívü­lük még két tót adózóról is olvas­hatunk. Szász-Tescheni Albert herceg felesége, Krisztina főher­cegasszony igen szép templommal ajándékozta meg a községet 1788- ban és bár egy magaslaton épí­tették föl, az 1838-i óriási árvíz a templomot sem kímélte meg. A község igen nagy kárt szenve­dett akkor és másodízben, 1886- ban is, amikor úgyszólván telje­sen leégett. SZIGETSZEXTMIKLÓS. » A református iskola őrzi azo­kat az őskori agyagedényeket, melyeket 1898-ban hoztak felszín­re, amikor a dunai védgát épí­tése megkezdődött. Néhány évti­zed előtt még templomuk romjai is láthatók voltak ezen a vidé­ken; itt hajdan két község állott: Szőlős és Hámos. Szigetszentmik­­lós elöljárósága egy régi pecsét­nyomót őríz, abból az időből, ami­kor szokás szerint, nyakában vi­selte a helység bírája. Az ezüst pecsétnyomón kilyukasztott füg­gőt láthatunk, ezen húzták át a selyemzsinórt, ezzel erősítette a községbíró nyaka köré a becses jószágot. Érdekes címerkép dí­szíti a pecsétnyomót: rúddal át­szúrt bárány, a rúd végén kereszt­tel. A jelenlegi pecsétnyomókon buzogány van a kereszt helyett. Szigetszentmiklóst 1440 körül szerbek alapították; a Ráckevén letelepített szerbek közül köl­töztek át ide néhányan. A mo­hácsi vész után elpusztult és ami­kor újra népesedni kezdett, már magyarokat találunk itt. 14 házat tart számon a török kincstár 1634—35-ben, mint a ráckevei já­ráshoz tartozó Szigetszentmiklós adóköteleseit. Több följegyzés igazolja, hogy a református egy­ház hívei valószínűleg 1630 körül építették föl templomukat. Annyi bizonyos, hogy 1708-ban tataroz­ták; helyrehozták rajta mindazt, amit évtizedek vészei tönkretet­tek. Jóval később, 1853-ban a templom tornyát ledöntötte egy rettenetes szélvihar. Csak 1875- ben építették fel újra a templom jelenleg is meglévő tornyát. A hagyomány szerint az ittlévő cin­­teremben keresett menedéket a szomszédos Szőlős és Hámos la­kossága is a rácok 1707. eszten­dőben történt támadásakor. 1715- ben már 42 adóköteles magyar háztartást írtak össze, öt évvel később 70-re szaporodott számuk, a református superintendent, ifi. Patay János, nyolc esztendőn át élt a községben, 1739-ig. Fel­jegyzést találunk még arról is, hogy 1770-ben, 73 negyedik osz­tályú úrbéri telket tartottak szá­mon a Mária Terézia-féle úrbéri rendezés idején. A község 1848-ig a ráckevei uradalomhoz tartozott. SZIGETÜJFALU. Legfőbb nevezetessége, hogy a község plébániáján írta alá 1848 szeptember 29-én Görgey Artur gróf Zichy Jenő halálos ítéletét. A grófot azonban nem a község­ben, hanem Lóréven végezték ki. Érdekes látnivaló Szigetújfa­lun a Dunába benyúló rom, mely egy igen régi kolostor marad­ványaként áll itt nagy becsben. 1715-ből származó okiratok sze­rint 10 háztartás volt a község­ben. 1720-ban már 25, ezek közül 22 német háztartás volt és 3 tót. 1742-ben létesült a római katho­­likus plébánia, de a templomot jóval később, csak 1776-ban épít­hették. A templom értékes emlé­ke egy 1770-ből származó szó­szék, melyet a domonkos-rend ajándékozott Szigetújfalu katoli­kus lakosságának. Ez a község szintén a ráckevei uradalom inté­­zőségének hatásköréhez tartozott 1848-ig. TAKSONY. A hagyomány azt tartja, hogy Taksony vezér a község határá­ban van eltemetve, a Duna mellett. Taksony községet 1281-ből szár­mazó okiratok mint Terra To­­xun-t említik. Egy 1543-ból szár­mazó oklevél szerint Taksony az ilbői szigeten épült. A helység 1280 táján a margitszigeti apácák birtokai közé tartozott. Kisvar­­sány- és Nagyvarsány puszta, ezelőtt együtt Dunavarsány né­ven szerepelt, s mint ilyen 1281- ben teljesen lakatlan hely volt még. 1283-ban a margitszigeti apácák tulajdona volt és az ma­radt 1449-ben is, amikor a kor­mányzó, Hunyadi János teljesí­tette az apácák kérését, amennyi­ben a Fejér-megyéhez tartozó községet Pest vármegye hatáskö­rébe utalta. 1453-ban a király látta el legfelsőbb engedélyével a községnek Pest vármegyéhez való beiktatását. 1559-ben 12 adóköte­les házat tart számot Taksony­ban a budai liva. 1711-ben würt­­tembergi svábok költöztek a köz­ségbe. 1715-ben húsz német csalá­dot lajstromozott a kincstár, öt év múlva már 41 háztartást írtak össze. 1745-ben a Klára-apácák birtokolták a helységet, majd a Klára-rend feloszlatása után a vallásalap lett a földesura 1782- ben. A római katholikus plébá­nia 1730-ban már működött, anya­könyvet azonban csak húsz év­vel későbben kezdett vezetni rendszeresen. 1811-ben építették meg templomukat a taksonyi róm. katholikusok. 1874-ben és ponto­san húsz évvel későbben ismét óriási tűzvész károsította meg a község lakosságát. TÖKÖL. Határában igen sok római ré­giséget találtak. Méregyháza-dűlő a nevét onnan kapta, hogy Mér­­egy vezér kápolnát emelt ott, de ezt bizonyítani semmivel sem le­het, csupán szóhagyomány állítja. 1270-ben a király vár-személy­zete lakott Tököl község terüle­tén. 1319-ben kelt följegyzés már a margitszigeti apácák birtokai közé sorozza. Azután a hódolt­sághoz tartozott; a budai liva 1559-ben 20 adózó házzal tartotta számon a községet. 1633—34. évben a török kincstár adólajstro­mán 6 házzal találjuk megemlít­ve a ráckevei járás községei so­rában. 1691-ben egy negyedpor­tával rótták meg, négy évvel ké­sőbb még ennyivel sem. 1720-ban csak 6 magyar család élt Tökö­lön, míg ugyanakkor 56 szerb adózó háztartás volt a községben. 1848-ig Tököl is a koronabirto­kok ráckevei uradalmához tarto­zott. Dokumentum van arranézve, hogy a református egyház 1626— 1629-ig működött Tökölön. 1740- ben létesült a róm. katholikus plébánia és ugyanakkor épült fel templomuk is. 96 úrbéres telket írtak össze 1770-ben az úrbéri rendezés idején. 1838-ban, 1876- ban nagy árvizek pusztítottak a községben. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom