Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
II. rész. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye megyei városainak és községeinek története
1876-ban, amikor valamennyire ismét erőre kapott és a község általános fejlődése megindult, ismét árvíz alá kerültek a dolgos nép földjei és házai. SZIGETSZENTMÁRTON. Határában igen nagy kiterjedésű területen mindmáig is régi templom és más épületek alap köveit találjuk. Szakértők véleménye szerint ezek a hajdani Szigetszentmárton maradványai, de az a feltevés is valószínűnek látszik, hogy szomszédos községek pusztultak el ezeken a helyeken. Szigetszentmártonról csak 1633-ból eredő okiratokban találunk említést. A ráckevei nahije községei közé tartozott és a török kincstárnak adózott öt házzal. Lakói rácok voltak, de rövid idő alatt kihalt a családok nagy része, néhány közülük Ráckevébe telepedett át, így Szigetszentmárton teljesen elnéptelenedett. A királyné, — Mária Terézia —, bajorokat telepített a községbe. 1715-ben 9 adóköteles háztartás volt itt, 1720-ban. Ezek közül bajor 10, magyar mindössze egy szerepel a lajstromokban, kívülük még két tót adózóról is olvashatunk. Szász-Tescheni Albert herceg felesége, Krisztina főhercegasszony igen szép templommal ajándékozta meg a községet 1788- ban és bár egy magaslaton építették föl, az 1838-i óriási árvíz a templomot sem kímélte meg. A község igen nagy kárt szenvedett akkor és másodízben, 1886- ban is, amikor úgyszólván teljesen leégett. SZIGETSZEXTMIKLÓS. » A református iskola őrzi azokat az őskori agyagedényeket, melyeket 1898-ban hoztak felszínre, amikor a dunai védgát építése megkezdődött. Néhány évtized előtt még templomuk romjai is láthatók voltak ezen a vidéken; itt hajdan két község állott: Szőlős és Hámos. Szigetszentmiklós elöljárósága egy régi pecsétnyomót őríz, abból az időből, amikor szokás szerint, nyakában viselte a helység bírája. Az ezüst pecsétnyomón kilyukasztott függőt láthatunk, ezen húzták át a selyemzsinórt, ezzel erősítette a községbíró nyaka köré a becses jószágot. Érdekes címerkép díszíti a pecsétnyomót: rúddal átszúrt bárány, a rúd végén kereszttel. A jelenlegi pecsétnyomókon buzogány van a kereszt helyett. Szigetszentmiklóst 1440 körül szerbek alapították; a Ráckevén letelepített szerbek közül költöztek át ide néhányan. A mohácsi vész után elpusztult és amikor újra népesedni kezdett, már magyarokat találunk itt. 14 házat tart számon a török kincstár 1634—35-ben, mint a ráckevei járáshoz tartozó Szigetszentmiklós adóköteleseit. Több följegyzés igazolja, hogy a református egyház hívei valószínűleg 1630 körül építették föl templomukat. Annyi bizonyos, hogy 1708-ban tatarozták; helyrehozták rajta mindazt, amit évtizedek vészei tönkretettek. Jóval később, 1853-ban a templom tornyát ledöntötte egy rettenetes szélvihar. Csak 1875- ben építették fel újra a templom jelenleg is meglévő tornyát. A hagyomány szerint az ittlévő cinteremben keresett menedéket a szomszédos Szőlős és Hámos lakossága is a rácok 1707. esztendőben történt támadásakor. 1715- ben már 42 adóköteles magyar háztartást írtak össze, öt évvel később 70-re szaporodott számuk, a református superintendent, ifi. Patay János, nyolc esztendőn át élt a községben, 1739-ig. Feljegyzést találunk még arról is, hogy 1770-ben, 73 negyedik osztályú úrbéri telket tartottak számon a Mária Terézia-féle úrbéri rendezés idején. A község 1848-ig a ráckevei uradalomhoz tartozott. SZIGETÜJFALU. Legfőbb nevezetessége, hogy a község plébániáján írta alá 1848 szeptember 29-én Görgey Artur gróf Zichy Jenő halálos ítéletét. A grófot azonban nem a községben, hanem Lóréven végezték ki. Érdekes látnivaló Szigetújfalun a Dunába benyúló rom, mely egy igen régi kolostor maradványaként áll itt nagy becsben. 1715-ből származó okiratok szerint 10 háztartás volt a községben. 1720-ban már 25, ezek közül 22 német háztartás volt és 3 tót. 1742-ben létesült a római katholikus plébánia, de a templomot jóval később, csak 1776-ban építhették. A templom értékes emléke egy 1770-ből származó szószék, melyet a domonkos-rend ajándékozott Szigetújfalu katolikus lakosságának. Ez a község szintén a ráckevei uradalom intézőségének hatásköréhez tartozott 1848-ig. TAKSONY. A hagyomány azt tartja, hogy Taksony vezér a község határában van eltemetve, a Duna mellett. Taksony községet 1281-ből származó okiratok mint Terra Toxun-t említik. Egy 1543-ból származó oklevél szerint Taksony az ilbői szigeten épült. A helység 1280 táján a margitszigeti apácák birtokai közé tartozott. Kisvarsány- és Nagyvarsány puszta, ezelőtt együtt Dunavarsány néven szerepelt, s mint ilyen 1281- ben teljesen lakatlan hely volt még. 1283-ban a margitszigeti apácák tulajdona volt és az maradt 1449-ben is, amikor a kormányzó, Hunyadi János teljesítette az apácák kérését, amennyiben a Fejér-megyéhez tartozó községet Pest vármegye hatáskörébe utalta. 1453-ban a király látta el legfelsőbb engedélyével a községnek Pest vármegyéhez való beiktatását. 1559-ben 12 adóköteles házat tart számot Taksonyban a budai liva. 1711-ben württembergi svábok költöztek a községbe. 1715-ben húsz német családot lajstromozott a kincstár, öt év múlva már 41 háztartást írtak össze. 1745-ben a Klára-apácák birtokolták a helységet, majd a Klára-rend feloszlatása után a vallásalap lett a földesura 1782- ben. A római katholikus plébánia 1730-ban már működött, anyakönyvet azonban csak húsz évvel későbben kezdett vezetni rendszeresen. 1811-ben építették meg templomukat a taksonyi róm. katholikusok. 1874-ben és pontosan húsz évvel későbben ismét óriási tűzvész károsította meg a község lakosságát. TÖKÖL. Határában igen sok római régiséget találtak. Méregyháza-dűlő a nevét onnan kapta, hogy Méregy vezér kápolnát emelt ott, de ezt bizonyítani semmivel sem lehet, csupán szóhagyomány állítja. 1270-ben a király vár-személyzete lakott Tököl község területén. 1319-ben kelt följegyzés már a margitszigeti apácák birtokai közé sorozza. Azután a hódoltsághoz tartozott; a budai liva 1559-ben 20 adózó házzal tartotta számon a községet. 1633—34. évben a török kincstár adólajstromán 6 házzal találjuk megemlítve a ráckevei járás községei sorában. 1691-ben egy negyedportával rótták meg, négy évvel később még ennyivel sem. 1720-ban csak 6 magyar család élt Tökölön, míg ugyanakkor 56 szerb adózó háztartás volt a községben. 1848-ig Tököl is a koronabirtokok ráckevei uradalmához tartozott. Dokumentum van arranézve, hogy a református egyház 1626— 1629-ig működött Tökölön. 1740- ben létesült a róm. katholikus plébánia és ugyanakkor épült fel templomuk is. 96 úrbéres telket írtak össze 1770-ben az úrbéri rendezés idején. 1838-ban, 1876- ban nagy árvizek pusztítottak a községben. 38