Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - A Pilis-hegyvidék
I. A Pili »hegység;. Vármegyénk területére cső részén fontosabb csúcsai és hegycsoportjai: 1. A Pilis (755 m) impozáns tömegét három oldalról meredek, sziklás hegyoldallal jelzett vetődés határolja. Hegytömege dachsteini mészkőből épül fel, teteje lapos fensík. 2. A Hosszúhegy (497 m) a Pilistől Dél— Kelet-re Pilisszentkereszt és Csobánka között. Alsórésze dachstein mészkő, felsőrésze hárshegyi homokkő. D. Ny. felé néző meredek lejtője hirtelen emelkedik fel a Vörösvári völgyből. Csobánkától D. K.-re kezdődik az Oszoly— Kevély-hegycsoport. A hegycsoport kőtömege a Nagy- és Kis-Kevély (537 és 486 m). A köztük lévő Kevély—Nyereghágón menedékházzal. A hegy tömeg alsó része dolomitból, felsőrésze dachsteini mészkőből áll. Ez az egész hegyvidék legsajátságosabb emelkedése, mert minden oldalról nézve más és más képet mutat. Délről a főváros felől tekintve hatalmas piramisnak látszik, míg keletről már domború. A Kiskevélytől északra terül el az Oszoly (329 m) nyugati oldalán meredek, sziklás, kitűnő sziklamászó terep. Ettől északra vele egybekapcsolódott kiemelkedés a Csúcshegy (Spitzberg) Üröm, Békásmegyer és Budakalász környékén változatos kisebb hegyeket találunk, amelyek között nevezetesebbek a A solymári vártorony bejárata. 1401-ben épült. Péterhegy (237 m), a Csillaghegy (251 m) s a mészkőből álló Ezüsthegy (208 m), Vecsőhegy (221 m) és az Ürömi hegy (192 m). II. A Szentendre—visegrádi Andezik hegység legmagasabb része a Dobogókő (702 m) egykori vulkánkúpnak megmaradt része. Anfiból, andezit tufából és brecciából áll. Hosszú fensíkszerü tetejéről az északi meredek hegyoldal fölött gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a szemközti börzsönyi hegyekre. Tiszta időben a Tátra csúcsait láthatjuk a kilátóból. A Dobogókő a pilisi túristák legkedvesebb kirándulóhelye. Mióta a fővárosból a nagyszerű országúton új műutakon autóbuszközlekedést vezettek be egészen a csúcsig, forgalma még jobban megnövekedett. A szőke forrás, a mexikói völgy, mind gyönyörű festői része a Dobogókő környékének. A Keselyűhegy és a Prédikálószék (641 m) szintén vulkán lehetett valaha. A Szentlászlóhegy (590 m), Nyergeshegy (557 m), öreg Bükktető (549 m), Urak Asztala (594 m) és Baráthalom (523 m) valamennyi festői bükkösökbe koszorúzott vulkántakaró részletek, amelyekbe az Ókut (Staravoda) patakja, a Stelinárok és a Nyulasi-völgy mélyülnek. Fent, közvetlenül a Duna kanyarban, a visegrádi Várhegy (328 m) és Nagy villám (385 m) zárja le a vulkáni képződmények sorát, amelyek főleg annak köszönhetik látogatottságukat, hogy a Duna mellett állanak és pompás kilátás nyílik tetejükről a hömpölygő folyamra. A Várhegyen Nagy Lajos és Mátyás régi várának időrágta omladékai, a Nagyvillámon az újonnan épült kilátó vonzza a természetbarátokat. Dél felé a pomázi kőhegy (367) és a Mesélőhegy (311) emelkednek ki roppant meredeken a környező lankás dombvidékből. A kőhegy Pomáz felé néző lejtője különösen gazdag a szél és eső által létrehozott sziklaalapzatokban (oroszlán, gomba, tornyok, stb.). Északnyugat felé tekintve a Bölcsőhegy (587 m) két kis piroxid, andezit kúpját találjuk (Nagy és Kiscsikóvár), a Kapitányhegy (509 m) benyúló felépítésű, meglehetősen lankás, nyugat felé a Lombhegy (461 m), Tornyoshegy (508 m) és Csupaszbérc (564 m) vonulatát találjuk. Ezt a vonulatot a Bükköspatak völgye (Bucsina) választja el az északi hegycsoporttól. A Bükkös a vidék legjelentékenyebb patakja, a Dobogókő lejtőjén ered és Szentendrén ömlik a Dunába. Ezenkívül csak kisebb patakokat találunk, a vízben nem nagyon gazdag vidéken, ezek azonban helyenként szép vízeséseket alkotnak, mint pl. a Holdvilágárok Pomáznál, a Malomvölgyi vízesés Visegrádnál és a legszebb és legfestőibb sellők vannak Pilisszentlászló fölött. Nevezetesebb forrásai: a pilisszentkereszti Hármasforrás, a Pilisforrás, Csobánkánál a Szentkút, a Bölesőhegy alatti Lajosforrás, a szentendrei Püspök-major és Ókut-forrás (Staravoda) és a visegrádi Mátyás-forrás. Valamennyi oligrocén vagy andezit rétegből ered. A hegyvidék déli részén azonban Hévvíz forrásokat is találunk, amelyek egyenes folytatását képezik a budai vulkáni eredetű hőforrásoknak. A Kómai-fürdő (21.5 C fok), a csillaghegyi (22.5 C) és a Békásmegyer melletti és gyönyörűen kultúrált Pünkösdfürdőforrás (23.5 C) vizét nagyszerű strandfürdők létesítésére használták fel. Barlangokban a Pilishegyvidék nem olyan gazdag, mint a budai hegyek. 125
