Csatár István et al. (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogu város adattára (Pécs, 1939)
I. rész - Dr. Valkó Arisztid: Régészeti és történelmi emlékek a vármegye területén
Visegrád a restaurált Salamontoronnyal. része az oszlopokkal kísért és hullámzó erkéllyel koronázott festői hatású kapubejárat. A felsorolt emlékeken kívül nagyszámú főúri lak, meghitt vidéki kúria, püspöki palota és egyéb nevezetes épület található még vármegyénk területén, ezeknek a felsorolása azonban munkánk keretét meghaladná. Legfontosabb lelőhelyek: Ácsa, Aszód, Budapest (Városháza), Kalocsa, Pilis, Szentendre és Vác. A hitújítás reakciójaként megindult ellenreformáció a barokk művészetét állította törekvéseinek szolgálatába. Cél volt visszaszerezni a lelkeket a katholikus egyház részére. A trienti zsinat határozataiban lefektetett elvek érvényesülnek a templomépítészetben. Nyugtalan, hívogató vonalak fennséges harmóniája készteti a lelkeket a templom belsejébe (vissza a katholikus egyházba), ahol a belső térhatás, az aranyozás ünnepi nagyszerűsége, a pompázó oltár, a menynyezetfestmények és a figurális elemekkel átszőtt stukk-dekorációk, az ablakokon átszürődő napfény misztikus varázsa, csodálattal, újjászületés gondolatával tölti meg a szíveket. A középkorban egy-egy templom építésén olykor évszázadok serénykedtek, most szinte varázsütésre keletkeznek a vidéki és városi templomaink. A monumentális alkotásokat a jezsuiták létesítik. Egyházi emlékeink az alábbi helyeken találhatók: Budapest (egyetemi templom), Kalocsa székesegyház, továbbá Aszód, B i a, Gödöllő, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Máriabesnyő, Soroksár, Solymár, Szentendre, Törökbálint és Vác. Meg kell még emlékeznünk a barokk időkben gyakran szereplő Kálvária csoportokról, a Szentháromság emlékekről, Mária szobrokról. Ezek a színmagyar vidékeinken is elterjedt emlékek legjobban bizonyítják, hogy népünk a barokk érzés és forma világát mennyire leikéhez tudta formálni. Nagyon szép emlékek maradtak: Kalocsán, Mogyoródon, és Vácott. A klasszicizmus emlékei. A túlmozgalmas, túlhevült és szertelen barokk után a művészetben egy nyugodt és minden feszültségtől megszabadult irány kezd kibontakozni, mely elválaszthatatlanul összeforr a politikai realizmust jelentő reformkorszak nemzeti törekvéseivel. Falvainkban egész sereg főúri kastély épül, ezeknek szellemét egy barátságosan előkelő, finom polgári szellem hatja át. A külső képhatásban az olaszos forma uralkodik, mely a tagolás és díszítés takarékos alkalmazásával a vízszintes párkánypántok közé fogott síma falfelületnek juttatja a legnagyobb szerepet. P o 11 á k Mihály egyik legszebb alkotásában a Nemzeti Múzeumban található még e kornak minden szépsége. A Múzeum homlokzatának megoldásait már ott találjuk a mester vidéki kastélyaiban: Fót, Gyömrő. A fóti Károlyi kastély 1823— 1827 között épült. Hatalmas méretei, félkörös záródású ablakainak egyenletes ritmusa, architektonikus tagozatainak nemessége és oromzatos oszlopsorának monumentalitása vármegyénk legjelentősebb klasszikus emlékévé avatják. A gyömrői T e 1 e k y kastély, a klaszszicizmus késői éveiben épül. (1840). Legszebb része a homlokzat oszloprendje, mely az Erechteion oszlopainak cannelurázatlan másaiból alakul. Itt említjük meg vármegyénk székházát, mely Zitterbarth Mátyás legszebb alkotása. (1838—1841). Homlokzatának nemes kiképzése, oszlopcsarnokának erőteljes szépsége, közgyűlési termének felemelő hatása az ősi vármegye közigazgatásának legméltóbb helye. A korszak másik nagy építésze H i 1 d József, aki műalkotásainak javát Pesten teremtette meg (Kereskedők háza). Klasszikus és újabb építészeti emlékeket találhatunk a felsoroltakon kívül: Alsódabas, Bia, Galgamácsa, Cinkot a, Rákoszkeresztúr, Rákosszentmihály, Tóalmás, Ujszász és Váchartyán községeinkben. A XVIII-ik sz. végén a rokokó tombolása után egyházi építkezéseinknél is bekövetkezik a higgadt klasszicizmus nyugalma. A templomok szerkezete megmarad, a díszítésben azonban szögletes voluták, levélfüzérek, s az egyenes vonal jut kifejezésre. E stílusból fejlődik ki a XIX. század elején az empire, mely templomait centrális alaprajzzal látja el, kupolákkal fedi és a bejárathoz oszlopcsarnokot épít. A váci székesegyházat még Esterházy kezdi (1760) építtetni. Az építési tervet C a n e v a 1 e készíti. A homlokzaton az előcsarnok mennyezetét 12 korintusi oszlop tartja, kupoláját nyolc ablak világítja meg, amely felett lanterna van. A ceglédi református templom 1834-ben kezd épülni. Formarendszerének tömörsége, portikusának megkapó nagyszerűsége H i 1 d József művészetét dicséri. Emlék még e korból Péteri község református temploma. 106
