Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban
146 pmL. Mise. pol. 1698—4. Az 1699 jan. 14-i közgyűlés szerint a szolgák nem adóznak (személyük után), de „az marhájoktul felényit füzetnek, mint az gazdák.” PmL. Közgy. jkv. 1699. 147 1699 febr. 9. PmL. Közgy. jkv. 1699, 380—390. 148 PmL. Ö. 146. 149 A váci járás földesúri jövedelmei (Koháry adataival is): PmL. Ö. 26b. 150 Ö. 21b. 151 A jövedelmi adatok helyenként (az új földesuraknál) 52 nap robotról tesznek említést, ezt azonban alighanem nagyobbrészt megválttatták. így a Yorster-birtokon, Rákoscsabán 1700 körül 52 nap robot értékéiül írnak, de 1703-ban kiderül, hogy ténylegesen 6 napot vesznek igénybe. A helyzet uradalmi majorságok közelében vált mindig súlyosabbá. A dányiak 1703 januárjában panaszolják: „az hatvani tiszttartó is hatalmasul üz s kerget bennünket”. PmL. 1703—2. 152 PmL. Közgy. jkv. 1703, 787, és némileg más adatokkal: PmL. Ö. 157. Hasonló adóösszeg, hasonló megosztásban 1701 tavaszáról; PmL. Közgy. jkv. 1701, 613. 163 Majláth J.—Márkus L, i.m., és PmL. Ö. 146. 154 Oppel, im. 83. 1. 155 Hornyik, i.m. IV. 9. Kecskemét birtokosainak bonyolult története: uo. III. 3—69. ]. 156 Mezősi Károly: A fegyverjog (jus armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területen. Századok 1942, 186—187. 1. A megye kölcsönöket vett föl, részben Vorstertől, részben Kecskeméttől (6000 forintot, 60 napi határidőre, de vissza nem fizetve). Vö. Hornyik, i.m. III. 243—244. 1. PmL. Közgy. jkv. 1702, 752, és Mise. pol. 1701—1 (számadások). Makkai, im. 128. 1. 157 Vö. Illéssy János: A Jász-kunság eladása a német lovagrendnek. Századok 1905; és uő, A jász-kun kerületek visszaállítása 1745-ben. Századok 1900. 158 Nagykőrös jegyzőkönyvei kurucon pusztai pásztorokat, néha kóborló csapatokat értettek; vö. Irházi alább (162. jegyzet) id. m. 11. Egy 1690-i vizsgálat során a tanúk a kuruc fogalmát a telkes jobbágyéval állítják szembe: „nem volt kuruez Bükkösi György, hanem hellyes Sz. Andrási ember”. PmL. Mise. pol. 1690—1. 159 Hornyik, i. m. III. 276—278. 1. 160 Hornyik, i. m. III. 272. 1. (Véglesi). Reizner, i. m. I. 203. 1. (Körösi Pap). Az ügyben közelről érintett Sőtér Ferenc alispán 1703 őszén kelt végrendelete szerint a merényletet egy „Vékes nevű kuruez tolvaj” követte el, a tettest pedig körösi gazdák „lappantották”. PmL. Polgári perek, f. 52, No: 23. 161 Vö. Esze Tamás: A tiszaháti felkelés. Bp. 1952. 162 Pontosan és részletesen az eddigi irodalom sem mondta el ezeket. Borovszky, i. m. I. 362—371.1. zavaros, elnagyolt pontatlan. Gorzó Nándor: Halovány kép aRákóczikorbéli Pest vármegyéről. A Gyöngyösi István Társaság almanachja, Bp. 1935, 104—113. 1. az ígértnél is halaványabb, sőt sokban hibás képet ad, pedig láthatólag kezében voltak a megyei jegyzőkönyvek. A legbővebb helyi anyagot máig Hornyik János nyújtja Kecskemét történetében (i. m. IV. 1866). Oppel, i. m. rövid, de használható összefoglalást ad Ceglédről. Irházi Ambrus: Nagykőrös története a Rákóczi-féle szabadságharc alatt. Nagykőrös 1935, kissé kúsza, adatai pedig (ha nem a helyi iratokból veszi őket) sokszor pontatlanok. Jól használható adatok találhatók viszont Esze Tamás különböző, bár nem speciálisan Pest megyével foglalkozó munkáiban, így főleg: Rákóczi kurucai Pest-Buda falai alatt. „Budapest” c. folyóirat 1946. 3. sz., és uő. Kuruc vitézek folyamodványai, 1703—1710. Bp. 1955. 163 Irházi, i. m. 13. 1. 164 PmL. Közgy. jkv. 1703, 820. 165 Uo. 830—832. 166 Uo. 849. 167 Irházi, i. m. 14—15. 1. 168 pmL. Közgy. jkv. 1703, 879. 169 Uo. 914. 170 Petrovay László alispán, Imre János másodalispán, Huszár János és Laczkovics László szolgabíró. PmL. Közgy. jkv. 1703, 856—857. 84
