Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Helynévmutató

PEST MEGYE TÉRKÉPE, 1793

A térképet Pest megye mérnöke, Bállá Antal (1739—1815), korának egyik legjelesebb szakembere készítette.

Mérték: 1 : 288.000

A térkép bal alsó sarkában található léptéken szereplő hosszmórtékek: 1 német, azaz osztrák mérföld (milliare Germanicum = 7585,92 m) = 4000 bécsi öl (orgia Viennensis = 1,89648 m.)

A jelmagyarázat fordítása

A latin jelmagyarázat (Explicatio) téglalap alakú jelei közül az első oszlopban, felülről számítva:

1. a városok, mezővárosok, falvak belterületét és a pusztai épületeket jelzi;

2. a mezővárosokat a népszámlálási számokkal;

3. a falvakat, a népszámlálási számmal;

4. a pusztákat;

5. a szántóföldeket;

6. s kaszálókat;

7. a legelőket;

8. az erdőket;

9. a szőlőket;

10. a vízáradásnak kitett területeket;

11. az állandó mocsarakat és nádasokat;

12. a Duna és Tisza folyása mellé írt számok a folyammedernek mérföldekre való felosztását jelzik, úgy, hogy a Dunán a mérföldek számozása az osztrák határtól lefelé halad, a Tiszán pedig azon ponttól fölfelé, ahol a Dunába ömlik.

A második oszlopban feltüntetett téglalap alakú jelek közül:

1. a terméketlen vizes földeket, a vakszéknek nevezett salétromos, szikes területeket jelii;

2. a posta- és egyszersmind kereskedelmi utakat;

3. a csak postautakat; a kürt a postaállomást jelzi:

4. a kereskedelmi utakat;

5. a kisebb, illetve katonai átvonulásra használt utakat;

6. a Duna és a Tissa átkelőit;

7. a nagyobb, nevezetesebb hidakat; a pl. rövidítés kőhidat (pons lapideus) jelöl;

8. vízimalmokat a Dunán és a Tiszán;

9. futóhomokot;

10. közpénzen emelt töltéseket a Duna és a Tisza mentén, valamint az országutakon;

11. folyamokat, folyóvizeket; a nyilak a folyás irányát mutatják.