Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

Kosáry munkáját folytatja korban 1825—1867 között I. Tóth Zoltán szerkesztésében négy kötetben megjelent Magyar Történeti Bibliográfia. Az I. kötet „Általános rész” (Budapest, 1950), tartalmazza a 48—91 oldalon a helytörténeti munkákat a helynevek betűrendjében, a II. kötet „Gazdaság” (Budapest, 1952) rejtetten igen sok helytörténeti vonatkozású anyaggal megyék szerinti tagolásban. Az egyes gazdasági ágaknál is alkalmaz földrajzi tagolást. A III. kötet Politika, jog, oktatás, iskolák, tudomány, művészet, sajtó, vallás, egyházak történetére vonatkozó irodalmat adja (Budapest, 1950)1 A IV. kötet a nem magyar népek, nemzetiségek történetének irodalmává' foglalkozik, az egyes nemzetiségeken belül szintén alkalmaz földrajzi tagolást (Budapest, 1959).

Az 1867 utáni korra vonatkozólag általános magyar történeti bibliográfiával nem rendelkezünk, csak kisebb korszakok vagy részágazatok bibliográfiája jelent meg. A Kosáry-féle bibliográfia egyébként utal az összes megjelent magyar bibliográfiákra is. Mi csupán a helytörténeti szempontból a legjelentősebbeket kívánjuk kiemelni.

Ilyen Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete 1527—1940 (Budapest, 1944), amely a megyék, városok és községek betőrendjében sorolja fel a műveket.

Elkészült, de nyomtatásban nem jelent meg és a Pest megyei levéltár szakkönyvtárában kéziratként őrzött Pest megyei helytörténeti bibliográfia is. Nagy Dezső: Pest megye néjpe. Ez a munka 1958 évig bezárólag a történeti és néprajzi művek, sőt tanulmányok, szerzőinek, címeinek összegyűjtését tűzte ki céljául. A Nagy Dezső-féle bibliográfia tartalmazza a megyében megjelent folyóiratok jegyzékét is.

Itt kívánjuk megemlíteni a helytörténetírás módszertanával foglalkozó néhány munkát is. Vigh Károly: A helytörténetírás időszerű kérdései (Budapest, 1956) c. tanulmányát és Eperjessy Kálmán: Bevezetés a magyar falu történetébe c. a Gondolat könyvkiadó „Studium” sorozatában 1966-ban megjelenő kitűnő módszertani munkáját. Az utóbbi gazdag irodalmi tájékoztatást is nyújt.

Mivel a történeti statisztika a helytörténetírás egyik legfontosabb segédtudománya meg kell említenünk itt még az igen gazdag irodalmat felölelő Kovacsics József: Magyarország történeti demográfiája (Budapest, 1963) c. munkát is, amely hazánk népességének alakulását tárgyalja a honfoglalástól nap jainkig.

Általános helytörténeti irodalom

Magyarország történetében való alapvető tájékozódásul az Egyetemi Tankönyv megjelent példányait ajánlhatjuk. Eddig megjelent kötetei: I. kötet az őskortól 1526-ig (Budapest, 1961), II. kötet 1526—1790 (Budapest, 1962),

III. kötet 1790—1849 (Budapest, 1961), Pest megye történetével legelőször Galgóczy Károly foglalkozott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiája (Budapest, 1876) című három kötetes művében, amelynek első részében a megye múltját, a második részében a megye jelenét, gazdasági és társadalmi viszonyait, a harmadikban pedig az egyes községeknek a történeti és gazdasági leírását adja kitérve a korabeli társadalmi és gazdasági állapotokra. Mind a mai napig a legteljesebb munka Borovszky Samu szerkesztésében megjelent Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye című két kötetes mű, a nagy megyei monográ-436