Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

Köteles példányokat kap még a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (Budapest V., Roosevelt tér 9.), valamint az Országos Statisztikai Hivatal Könyvtára (Budapest II., Keleti Károly u. 5—7.) is. Az utóbbi könyvtárnak régebbi katalógusa nyomtatásban is megjelent. A helytörténeti irodalom gyűjtése többek között a Pest megyei Tanács VB. Megyei Könyvtár (Budapest II., Krisztina krt. 2—4.) feladatkörébe is tartozik. Ez a könyvtár a Pest megyei állami könyvhálózat és a könyvtárközi kölcsönzés megyei központja. Gyűjti a megyére vonatkozó irodalmat, periodikát és apró nyomtatványokat. Jelenleg kb. 35 000 kötettel rendelkezik. Megyénk területén ezenkívül minden járási székhelyen van járási könyvtár, Nagykőrösön városi és 32 kiemelt községi könyvtár. Ezeken kívül 141 községi könyvtár, 154 könyvkölcsönző és 172 szakszervezeti könyvtár szolgálja a népművelés ügyét, ezek együttesen az iskolai könyvtárakat nem számítva közel 850 000 kötettel rendelkeznek. Az említett könyvtárak is gyűjtik a helyi vonatkozású történeti irodalmat.

A történeti múlt tárgyi emlékeit múzeumaink őrzik. Országos jellegű múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest VIII., Múzeum krt. 14—16.) régészeti anyaga és a Magyar Néprajzi Múzeum (Budapest IX., Könyves Kálmán krt. 40.) gyűjteménye említésre méltó. Az 1848 utáni korszak emlékeit gyűjti a Legújabbkori Történeti Múzeum (V., József Nádor tér

7.). Megyénk területén összesen 13 múzeum működik a tanács irányítása alatt, a tizennegyedik a Visegrádi Vármúzeum. A megyei múzeumok az alábbiak:

1. Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre.

Alapítási eve 1951. Értékes régészeti anyaggal rendelkezik. A leggazdagabb a római kor anyaga. A múzeum teljes gyűjteményanyaga meghaladja a 15 000 darabot. Szakkönyvtára 2600 kötet. A E. К. M. tájmúzeum. Kutatási területe a szentendrei járásra terjed ki. A Pilis hegyvidék néprajzi, régészeti, természettudományi, helytörténeti és művészeti problémáit kutatja és vizsgálja.

2. Kossuth Múzeum, Cegléd. (Marx út 5.)

Alapítási éve 1917. Eredetileg csupán a Kossuth ereklyék gyűjteménye volt, 1956- l^in tájmúzeummá alakul. Gyűjtőterülete a dabasi, monori, a ceglédi és a nagykátai járás. Van némi bronzkori leletanyaga (300 db), néprajzi gyűjteményében jelentősek a kékfestődúcok. A múzeum feladata kutatási területén elsősorban a néprajzi és régészeti gyűjtés továbbá a képzőművészeti és helytörténeti munka összefogása.

3. Vak Bottyán Múzeum, Vác.

Még 1895-ben alakult meg a Váci Múzeum Egyesület, de gyűjteményének első megnyitására 1912-ben került sor. Eredetileg helytörténeti jelleggel kezdte meg működését, később gyűjtőmunkája régészeti és néprajzi anyagra is kiterjedő. Gyűjtőterülete is bővült (váci és aszódi járás). A múzeum elsősorban a város történetének feldolgozását készíti elő.

4. Arany János Múzeum Nagykőrös.

Alapították 1928-ban várostörténeti anyag gyűjtésére. Ma igen jelentős régészeti és néprajzi anyaggal is rendelkezik (29 200 db). Eredeti rendeltetése azóta kibővült, ma már általános múzeum természettudományi, régészeti, néprajzi, iparművészeti, várostörténeti gyűjtőkörrel.

5. Arany János Emlékmúzeum, Nagykőrös (Hősök tere 8.)

Alapították 1957-ben Arany János emlékének intézményes ápolására. A múzeum sok Arany kézirattal, levéllel, első kiadással és néhány bútorral rendelkezik.

6. Tápiószelei Múzeum. (Múzeum utca)

A múzeum alapítása az 1950-es évek elejére tehető és Blaskovieh féle magángyűjtemény szolgákat ja alapanyagát, amely gazdag szkita vonatkozású régészeti leletekből és családi emléktárgyakból tevődött össze.

434