Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
Végül Rubinek felszólítja a kormánybiztosokat, hogy figyelmeztessék a kishaszonbérlőket a jelenlegi birtokhasználat ideiglenes jellegére. Ugyanis senki nem formálhat igényt az általa ez idő szerint használt földterületre. Tulajdonjogot vagy haszonbérletet csak a földbirtokos, vagy bérlő beleegyezésével lehet megszerezni.126 A szegényparasztságot és a mezőgazdasági munkásságot sújtó rendelkezésekkel szemben az ellenforradalmi agitáció földreformot ígért a parasztoknak. Az uralkodó osztály földreform-demagógiája azt a célt kívánta elérni, hogy egy hosszú évekig elhúzódó látszatreform meghirdetésével ellensúlyozza a Tanácsköztársaságnak a parasztságra gyakorolt hatását, majd miután az ellenforradalmi rendszer konszolidálása bekövetkezik, jelentéktelen morzsákat juttatva a parasztságnak, felszámolja az egész földreformügyet. De Pest megye földbirtokos osztályát még a kisgazdapárt és az OMGE földreformígérete is aggasztotta, A földbirtokosok érdekképviseleti szervezete, a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület, 1920. január 8-i igazgatóválasztmányi ülésén „felterjesztéssel él a földművelésügyi miniszterhez, melyben aggodalmát fejezi ki, hogy a földbirtok-reformjavaslat szakértő körök meghallgatása nélkül” elkészült.127 Néhány hét múlva, 1920. január 20-án a Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya újabb ülésen — úgynevezett szakértekezleten -— vitatja meg a földreform kérdését. A választmány teljesen azonosítja magát báró Prónay György tóalmási földbirtokos, az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) egyik vezéralakja véleményével, aki „óva inti javaslatában a kormányt a nagyarányú és radikális földreformtól, mert a nagyarányú birtokhullámzás veszélyezteti” a termelést, ezért csak a „mérsékelt birtokreform” megvalósítását indítványozza „a hozzáértés ,a tőke és a munkakedv szüksége szerint.. .”. Prónay, aki a „birtokhullámzás” miatt ellenzi a radikális földreformot, nem tud szemet hunyni a Pest megyében is jelentkező földéhség előtt, de ennek sajátos magyarázatát adja: „A földéhség nem mindig reális —hangoztatja—, és csökkenni fog a drágulás megszűntével. . Végül annak a meggyőződésnek ad kifejezést, hogy „a földbirtokreform megvalósítása csakis évtizedek munkája lehet. . .”128 Prónay állásfoglalása — amelyet az igazgatóválasztmány magáévá tesz — az egész magyar földbirtokos osztály nézeteire jellemző a földreformmal kapcsolatban. Egyébként a Pest vármegyei Gazdasági Egyesület által egybehívott szakértekezlet határozatának első pontja megállapítja, hogy a földbirtokreformra „éppen ebben a vármegyében kevésbé van szükség, amennyiben itt a földbirtokok helyes megosztását gátló körülmények alig forognak fönn . . .”.129 Ezzel szemben Pest megye birtokviszonyai 1918 előtt a Magyar Statisztikai Évkönyv adatai szerint a következő képet mutatták: Az összes birtokok területe meghaladta az 1 millió kát. holdat. Ebből: száma: földterülete: 10 000 holdon felüli birtok 10 267 478 k. hold 2000—10 000 holdig 58 225 640 k. hold 1000—2000 holdig 73 101162 k. hold 500—1000 holdig 220 149 231 k. hold 100—500 holdig 1308 276 231 k. hold 360
