Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében

nyugdíjas

4,0,12%

nyug. csendőr

1,0,03%

orvos

4,0,12%

óvónő

1,0,03%

párttitkár

2,0,06%

pék

5,0,15%

pénzbeszedő

1,0,03%

pincér

3,0,09%

portás

1,0,03%

postamester

1,0,03%

postás

9,0,28%

puskaműves

1,0,03%

raktárnok

3,0,09%

rendőr

1,0,03%

reszelővágó

1,0,03%

rézműves

5,0,15%

rokkant

2,0,06%

segédjegyző

2,0,06%

segédmunkás

111,3,50%

segédmunkásnő

3,0,09%

sofőr

3,0,09%

szabó

36,1,13%

szabónő

1,0,03%

szakács

1,0,03%

szatócs

3,0,09%

szállítómunkás

2,0,06%

szellemi munkás

7,0,22%

szerelő

11,0,34%

szerszámkészítő

2,0,06 %

szerszámlakatos

1,0,03%

szérűpásztor

1,0,03%

szíjgyártó

10,0,31%

színirendező

1,0,03%

szobafestő

szőlőgazdasági

6,0,18%

alkalmazott

1,0,03%

szövőnő

1,0,03%

szűcs

1,0,03%

szülésznő

1,0,03%

tanár

6,0,18%

tanárnő

1,0,03%

tanító

52,1,64%

tanítónő

7,0,22%

távír ász

1,0,03%

tengerész

1,0,03%

termelési biztos

1,0,03%

tetőfedő

1,0,03%

téglaégető

1,0,03%

tisztviselő

90,2,84%

törpebirtokos

9,0,28%

újságíró

4,0,12%

újságkihordó

1,0,03%

útkaparó

4,0,12%

ügynök

1,0,03%

ügyvéd

1,0,03%

üveges

3,0,09%

üvegfúvó

1,0,03%

üzemvezető

1,0,03%

varrónő

2,0,06%

vasmunkás

121,3,81%

vasöntő

14,0,44%

vasutas

60,1,89%

vasúti napszámos

20,0,63%

vegyész

2,0,06%

végrehajtó

1,0,03%

vésnök

1,0,03%

villamoskalauz

3,0,09%

villamosvezető

1,0,03%

villanyszerelő

villamosvasúti

10,0,31%

alkalmazott

10,0,31%

vincellér

3,0,09%

vöröskatona

14,0,44%

vörösőr

32,1,01%

zenész

2,0,06%

A fentiek szerint részletezett foglalkozási statisztika a lehetőség szerint leghűségesebb áttekintést nyújt az 1919-es községi és városi tanácsok osztályösszetételéről Pest megyében. Szembeszökő hiányossága viszont, hogy megjelöléseiből nem következtethetünk a tagok alkalmazásának jellegére, nem tudjuk hányán dolgoztak nagyüzemekben, kisiparosnál, vagy éppen önállóan. Egyes iparágakban és kereskedőpályákon a munkaviszonyt kétségtelen bizonyossággal meghatározhatjuk a fenti megjelölések alapján is. Önálló, kisüzemi keretek között folytatott iparűzést, vagy kereskedést feltételezhetünk a borbélyok, cipészek, kőművesek, szabók, kocsmárosok és szatócsok egy részénél, valamint a háziipari foglalkozások (pl. kötélgyártó, kefekötő, kosárfonó) esetében. A tanácsokba választott ipari munkások döntő többsége nagyüzemi bér-326