Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében - Vigh Károly: Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Pest megyében
alakult munkástanács irányítását. Soroksáron 1918. november elején mintegy 250—300 főnyi gyűlés választotta meg a nemzeti tanácsot. Ugyanaznap alakult meg a munkástanács, amely „magához ragadta a vezetést és a Nemzeti Tanácsba delegáltakat küldött”. A soroksári munkástanács a proletárforradalom napjáig megszakítás nélkül a község élén állt; s 1919. március. 21-én e munkástanács választotta meg a direktóriumot.107 Csepelen a W. M.- gyárban ugyancsak az 1918. október 31-én alakult munkástanács vette át az államhatalom helyi végrehajtó jogkörét, felszólítva az elöljáróságot, hogy bocsássa magát a munkástanács rendelkezésére.108 Csömör községben a munkástanács lemondatta az elöljáróságot és a képviselőtestületet. A község önkormányzati jogait egészen a proletárforradalomig gyakorló munkástanács gyári munkásokból és harctérről hazatért katonákból állt.109 Szentendrén 1918. november 12-én népgyűlés választotta meg titkos szavazással a néptanácsot.110 A megye számos községében a polgári demokratikus forradalom után is tovább működött a virilizmus alapján létrejött régi képképviselőtestület, s mellette még a mérsékelten liberális álláspontot képviselő helyi nemzeti tanács sem kaphatott helyet az államigazgatásban. Ilyen község volt — egyedülállóan a túlnyomórészt ipari munkások által lakott helységek között — Erzsébetfalva. Itt csak december 30-án adta át a képviselőtestület hatáskörét a nemzeti tanácsnak,111 amely 1919, február 10-én, egyesülve a helyi munkástanáccsal, néptanáccsá alakult.112 A két forradalom között létrejött munkás- és néptanácsokban, megalakulásukat, céljaikat és működésüket tekintve, a proletár államigazgatás, a Tanácsköztársaság forradalmi tanácsainak elődeit ismerjük fel. A munkás- és néptanácsok léte és működése volt az a terület, amelyen az események messze túlhaladtak a polgári demokratikus forradalom keretein, olyan körülmények között, amikor a burzsoá demokratikus forradalom legfontosabb feladatait meg nem teljesítette. A munkás- és néptanácsok behatolása az államhatalom végrehajtó szerveibe, helyenként — a lakosság nyomására — erőszakosan ment végbe. 1918. november elsején a tököli csend őrőrs legénységét a lakosság és felfegyverzett katonák támadták meg, a laktanyát feldúlták és a községi elöljáróságot elkergették.113 Aszódon a repülőgépgyári munkások és a lakosság ugyancsak elfoglalták a csendőrlaktanyát, és átvették a község vezetését.114 A megye területéről — zömmel azokból a községekből, ahol a közigazgatást a nép által választott képviselők vették át — több mint 30 jegyző menekült a fővárosba.115 Az első Pest megyei munkástanácsok előtt még nem állott világos perspektíva saját feladatukat illetően. Ennek oka főként a tanácsokat helyes irányban vezetni képes marxista—leninista párt hiányában keresendő. Mosolygó Antal és forradalmár társai a munkástanácsok feladatát a szociáldemokrata pártvezetőség ellenőrzésében sűrítették össze, a tanácsoknak a proletárforradalom előkészítésében betöltendő történelmi feladatairól világos felismerésük még nem volt. A tanácsok működésének e szakaszáról írta az oroszországi magyar kommunisták lapja a „Szociális Forradalom” 1918. október 30-án, hogy a tanácsok még nem tudják mi a feladatuk, még nem ébredtek erejük tudatára. Ennek ellenére „ez lesz az a szikla, amelyre állva ki fogjuk forgatni a burzsoá Magyarországot sarkaiból”.116 A tanácsok működésében a Kommunisták Magyarországi Pártjának meg314
