Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)

Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén

161 Zima 49. 1.

юг д vérségiek közül pl. 1823-ban „sokan az urbarialls rétjeikből nagy darabokat fel szántanak és be vetnek” (PmL: Ürb. jkv. 1823 : 2739).

163 V. ö. PmL: Tabella eontinens responsa ineolarum Processus Kecskemetiensis ad novem interrogatoria puncta elicita (1767). (A járás fent nem említett további négy községe közül háromnak a határában a szántóterület kétharmadán, egynek a határában pedig a szántóterület felén folytatnak ekkor háromnyomásos gazdálkodást.)

164 V. ö. OL NL Archívum Palatinale Archiducis Josephi II, Conseriptiones Regnicolares Artioulo VII. 1825/27. Ordinatae, Comitatus Pestiensis cum Pilis et Solth.

164a Baloqh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830—40-es években, AtSz 1962, 624. 1.

166 V. ö. PmL: Úrb. jkv. 1817 : 2010.

166 V. ö. uo. 1834 : 1607; 1837 : 1651. — Ezt a községet 1828-ban kétnyomásos gazdálkodást folytatóként írják össze!

167 V. ö. uo. 1834 : 2485.

168 Ezt a rendeletet, amely a földesuraknak megengedte a jobbágyok által bevetett harmadik „nyomás” termésének megdézsmálását, röviden ismerteti Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok, Levéltári Közlemények 1946, 289. 1.

133 Ld. az 1836 : VII. t.-c. 2. §-át.

170 V. ö. PmL: Úrb. jkv. 1842 : 146. tsz. sz.

171 V. ö. uo. 1839 : 1525.

172 V. ö. uo. 1838 : 2887.

173 V. ö. uo. 1838 : 1200, 3319, 4138; 1839 : 4808, 572. tsz. sz.; 1840 : 5365; 1842 : 3697.

174 V. ö. PmL: Közgy. jkv. 1837 : 6417; PmL: Úrb. jkv. 1838 : 3134.

175 V. ö. uo. 1837 : 1289, 2687.

176 V. ö. uo. 1837 : 2720, 3933.

177 V. ö. uo. 1840 : 924. Itt azonban a hatóságok, a legelő szűk voltára hivatkozva, utóbb megtiltják a harmadik „nyomás” bevetését (erről uo. 1840 : 5478).

1,8 V. ö. uo. 1840 : 925. Itt azonban a hatóságok utóbb ugyancsak megtiltják ezt (erről uo. 1840 : 5481).

179 V. ö. uo. 1842 : 4560.

180 Erről bővebben Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században, AtSz 1961, 363—364. 1.

isi Erre utal a fentebb már idézett forráshelyek közül: Balogh, i. h. 624.1.; PmL: Közgy. jkv. 1837 : 6417; PmL: Úrb. jkv. 1834 : 1607; 1837 : 2720, 3933; 1840 : 924, 925; 1817 : 2010; 1834 : 2485.

182 Ezt a szóbanforgó községek nevének említése nélkül állapítja meg Bernát György: Gazdasági tudósítások Pest megyének aldunai részéről, MG 1844/11, 380. h.

183 Schams, Franz: Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange II, Pesth, 1833, 68—69.1.; Somogyi Ferencz: A turfáról, MG 1842, 702. h.; Onosi Márton: Rövid pillantás földmívelésirendszerünkre, uo. 1843, 1656. h.; Oreiner Lajos: Biztosítva vannak-e erdeink a mostani törvények által visszaélések és pusztítások ellen?, uo. 1845, 1108. h.; B. J.: Tiszamelléki földmívelós, uo. 1846, 213. h.

184 Róluk 1839-ben azt állapítja meg az illetékes szolgabíró, hogy földjeiket, „minthogy nagyobbrészint a tanyáik körül vágynak, . . . trágyázni szokták, s így a bele vetett magot buján meg termi, kivévén azon üdő szakot, a midőn a víz által elborítatván. azon esztendőben nem oly bőven terem, mint külömben” (PmL: Úrb. jkv. 1839: 3388).

185 Ld. az 1807 : XXI. t.-c. 18. §-át.

186 V. ö. Witsch Rudolf: Útmutatás, hogy vehetni munkába legkönnyebb móddal a Budán 1807ben tartatott ország gyűlésének 20dik törvénytzikkelyét, melly a magyar országi homokos puszták haszonra fordíttatását sürgeti, Buda, 1809, 169. 1.

187 Ennek káros következményeiről az erdőirtás vonatkozásában Greiner, i. h. 1901—- 1092. h., a juhtenyésztés vonatkozásában Witsch 38. 1.

188 V. ö. Fényes, Magyarország leírása II, Pest, 1847, 206. 1.

238