Keleti Ferenc et al. (szerk.): Pest megye múltjából. Tanulmányok (Budapest, 1965)
Petróci Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711 - 1760
termett akóban számítva 1728-ban1744-ben 1760-ban Cegléden 3 682 4 219 4 225 Nagykőrösön 6 553 20 003 16 997 Kecskeméten 6 199 30 266 21 493 Vácott 3 8988 236 21 867 Veresegyházán 1056 1 392 1 726 Ó Budán 4 582 3 0116 097 Pomázon 552 y3 2 2556 548 y2 Szentendrén 2 158 16 650 29 33014 Dunavecsén 1 051 2 949 304 Solton 1 458 2 687 1 674 A mezőgazdaság talán egyetlen ága sincsen úgy kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak, mint a szőlőtermelés. A rendkívül változó terméseredmények jellemzésére a „három város” közel egymásutáni évek termésére utalunk: bor termettakóban 1728-ban1730-ban Cegléden 3 6821 800 Nagykőrösön6 5534 704 Kecskeméten6 1995 979 Mivel nem valószínű, hogy két esztendő alatt Cegléden 50, Nagykőrösön pedig 30%-al csökkent volna a szőlőterület: nyilván fagy vagy jég kár érhette a termést. Kecskeméten viszont alig valamivel kevesebb a termés, mint az 1728. évi.138 A gyümölcs piaci értékesítéséről, de fajtáiról sincsenek feljegyzések a megyei összeírásokban: bizonyára azért, mert adómentesek voltak. Csupán Dömsödről jegyzik fel 1728-ból, hogy pomeriuma — almáskertje van.139 Nem kellett adót és földesúri járandóságot fizetni a jobbágyok és zsellérek falualji kertjének terményei után sem: nincs is róla összeírásunk. A hagyomány azonban fenntartotta egyes községekben a „káposztás kertek” és a kenderföldek elnevezéseket. A falu alatti kertek területe szinte falvanként változott, de általában 30—50 mérő volt — 1200 □ -öles kis holdakban számítva — 15—25 hold, így a század negyvenes éveiben egy-egy háztartáshoz átlag 400—600 D-öles kert tartozott.140 A kerti vetemények között írják össze 1715-től kezdve Pest megyében a kukoricát is. A Csepel szigeti Lóró község összeírásának végén olvassuk először, hogy ott búza hiányában törökbúzából sütnek kegyeret.141 1728-ban már Ráckevén, Szigetszentmártonban, Csépen, a solti járásban Kákonyban, a váciban Boldogon és Vácszentlászlón említik a kertekben való kukorica ültetést.142 A boldogiak és vácszentlászlóiak talán a szomszédos Grassalkovichuradalmakban ismerhették meg a kukoricát.143 Az Urbárium behozataláig a kukoricatermés után nem is kellett tizedet fizetni: de nem is lehetett jelentős a kertekben termelt kukorica mennyisége.144 117
