Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Oktatás - népművelés
Ezeket az állami kezelésbe vétel után helyre kellett állítani s egyidejűleg megszervezni a mozihálózatot Pest megyében. Már az 1951-es esztendő végére a helyreállítás mellett öt újabb, normálfilmek vetítésére alkalmas mozit sikerült megnyitni. Ekkor már több mint hárommillió látogatója volt a filmszínházaknak. A mozik számszerű növekedése 1958-ban érte el a csúcsot. Akkor Pest megye területén 241 filmszínház működött és évi 58 000 előadását több mint nyolcmillió ember tekintette meg: Ma állami kezelésben 166, társadalmi szervezetek kezelésében pedig 43 mozi működik. Annak ellenére, hogy az utóbbi években igen jelentős összegeket fordítottak a mozik korszerűsítésére, szélesvásznúvá átalakítására — ma már több mint hetven szélesvásznú mozi van a megyében — a mozilátogatók száma évről évre csökken. Az ok kétségkívül a televízió egyre fokozódó térhódítása. Míg 1958-ban országosan is csak alig néhány ezer ember rendelkezett televíziókészülékkel, addig ma már a tv-készülékek száma csak Pest megyében meghaladja a százezret! Rádió pedig gyakorlatilag ma már minden családban van a megyében. A népművelés igen fontos ága, a művészeti tömegmozgalom szintén nagy utat járt be az elmúlt negyedszázad alatt. Ismert tény, hogy a művészetek ember- és jellemformáló ereje rendkívül nagy. A felszabadulás előtt az uralkodó osztályok érdekeit kiszolgáló giccses, népszínműves, gyöngyösbokrétás műkedvelő csoportok mellett a munkásmozgalom és az agrárszocialista mozgalom igen jelentős munkát végzett az öntevékeny művészeti munkában. A felszabadulás után a színjátszás mint társadalmi mozgalom, új tartalommal telítődött. A benne részt vevők spontán meg- , nyilvánulását a szocializmust építő társadalmi rend már tudatosan igyekezett a kulturális forradalom szolgálatába állítani. Az ok érthető, mivel a műkedvelés jelentős szerepet tölt be a tömegek nevelésében: nemcsak gyönyörűséget szerez és nemesen szórakoztat, hanem megismerteti az alkotást, s vele együtt az azt létrehozó kort, annak eszméit, ugyanakkor növeli a nézők művészetek iránti fogékonyságát. Az öntevékeny csoportok száma rendkívüli mértékben növekedett. 1958-ban már száznyolcvan színjátszó csoportot tartottak számon a megyében, amelyekben mintegy kétezer ember tevékenykedett s előadásaikat közel harmincezer ember tekintette meg. 59
