Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)
Oktatás - népművelés
ricz Zsigmond is, aki 1919 februárjában megjelent „Egy koronagyémánt és ezer koldustarisznya” című lelkes hangú cikkében már Gödöllőre álmodta az egyetemet. Mégis, újabb huszonhat esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az álmok és tervek valósággá váljanak. A népi hatalom első nagyszabású kulturális létesítménye az 1945-ben alapított Magyar Agrártudományi Egyetem volt, amely azóta is hazánk legnagyobb mezőgazdasági felsőfokú oktatási és kutatási intézménye. Ennek megfelelően jelentős szerepet tölt be a szocialista mezőgazdasági szakemberképzésben. Az egyetem két karának — mezőgazdaságtudományi és mezőgazdasági gépészmérnöki — harmincnégy tanszékén több mint háromezer hallgató tanul, közülük ezerötszáz nappali tagozaton. Az egyetem megtisztelő feladata: olyan mérnökök képzése, akik realizálni tudják a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben rejlő lehetőségeket, akiknek munkája nyomán növekednek a hozamok, javul a munka termelékenysége és csökken az önköltség. És a szakmai feladattól elválaszthatatlanul: olyan emberek nevelése a cél, akik szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkoznak. Ugyanakkor az oktató-nevelő munka mellett a tanszékek olyan termelési és gépesítési eljárásokat dolgoznak ki, olyan új növény- és állatfajtákat állítanak elő és terjesztenek el, amelyek segítségével a mezőgazdasági termelés továbbfej leszthető. Az egyetem megnövekedett szerepét bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt néhány esztendő alatt kereken százhatvanmillió forintot kapott továbbfejlesztésre. Ez a hatalmas összegű beruházás lehetővé tette az egyetem kettészakítottságának megszüntetését, azt, hogy a gépészmérnöki kar is kiköltözhessen a fővárosból Gödöllőre. A fejlesztés nem öncélú, az egéSz magyar mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődését segíti elő. A KULTÜRA FORRÁSAINÁL A szocializmust építő állam érdeke, hogy dolgozói minél műveltebbek legyenek. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya éppen ezért kimondja a dolgozóknak a művelődéshez való jogát. Ez a jog — az iskolarendszer állandó fejlesztése mellett — a népművelés kiterjesztése és általánossá tétele útján, a felnőtt dol-54
