Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Államhatalom - államigazgatás

Az államszervezet helyreállítása és működésének megszerve­zése hosszú hónapokba telt, s nem ment könnyen. Igaz, már 1945. január 4-én megjelent a kormány rendelete, mely a kü­lönböző szintű önkormányzatok létrehozását szorgalmazta, de mivel akkor még az ország nagy területén harcok folytak, az ön­­kormányzati szervek létrehozása csak fokozatosan, s időben is eltérően ment végbe. Az első lépés, érthetően, a községek és városok önkormányzatának létrehozása volt, majd 1945. május 14-én megalakulhatott Pest vármegye törvényhatósági bizottsá­ga, amely 240 rendes tagot számlált. A 240 tag közül a Magyar Kommunista Párt 45, a Kisgazda Párt 60, a Szociáldemokrata Párt 45, a Nemzeti Parasztpárt 35, a Polgári Demokratá Párt 20, a Szabad Szakszervezetek pedig 35 fővel képviseltették magu­kat. A kormány rendelete azt is kimondta, hogy választás útján kell betölteni az alispáni, polgármesteri, a megyei, városi, köz­ségi főjegyzői és jegyzői, tanácsnoki, főügyészi, községi bírói tiszteket, s a főszolgabíróság megszűnésével egyidőben járási főjegyzőket kell választani. A nagy átalakulások időszaka volt ez, akkor teremtődtek ■meg a rcyii néphatalom első pillérei, akkor jöttek létre azok a hatalmi szervezetek, amelyek, ha több átalakulás után is, de végül a leg­demokratikusabb népképviselet kereteit adták meg. Az önkor­mányzatok létrehozása, valamint az államszervezet kialakítása együtt járt a területi beosztás átszervezésével. 1945 nyarán haj­tották végre azt a területi átcsoportosítást, amelynek eredmé­nyeként Érd, Diósd, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok községek Pest megyéhez kerültek, ugyanúgy mint a szobi járás, a nógrád­­verőcei és a penei körjegyzőségek. Ezzel egyidőben jó néhány község más megyék hatáskörébe került át. Az első és legfonto­sabb lépések megtétele után már mód nyílt arra, hogy megtisz­títsák az államigazgatási szervezeteket a reakciós köztisztvise­lőktől. Mindenütt megalakultak az igazoló bizottságok, amelyek nyilvános tárgyaláson minden egyes közalkalmazott tevékeny­ségét elbírálták és döntöttek arról, hogy hivatalában maradhat-e vagy távoznia kell. Annak ellenére, hogy ez a lehetőség megfe­lelő eszköz lehetett volna a közigazgatás megtisztítására, a vég­ső eredmény elég szegényes volt. A polgári pártok ügyeskedésé­nek következményeként Pest megye területén az összes hiva-46

Next

/
Oldalképek
Tartalom