Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Mezőgazdaság

lik a két fő ágazat termékeinek feldolgozása, s e termékek fel­dolgozott vagy félig kész állapotban történő értékesítése. A nö­vénytermelés és az állattenyésztés bruttó termelési értéke 1968- ban 5 milliárd 266 millió forint volt, s ennek 63,4 százalékát a növénytermelés adta. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a megye mezőgazdasági üzemeinek bruttó termelési értéke — melléküzemági tevékenység nélkül — 1959. évi változatlan áron számolva, 30,3 százalékkal növekedett, ami 3,4 százalékos évi átlagos emelkedésnek felel meg. Ez a növekedési ütem meg­haladja az országos átlagot, ami ugyanezen idő alatt 2,5 százalék volt. TÖBB TAKARMÁNYT A hatvanas évek közepén a párt és a kormány útmutatásainak megfelelően, kiemelt helyet foglalt el a kenyérgabona-termelés növelése. Reális célként lehetett megállapítani, hogy a megye ke­nyérgabonából önellátó legyen. 1965 óta a megye mezőgazda­sága minden esztendőben megtermeli a lakosság kenyérgabona­szükségletét. Az évenkénti kenyérgabona termés az 1960. évi 11 420 vagonról 14—15 ezer vagonra növekedett. E növekedést az intenzív búzafajták elterjedése, valamint a búza, rozs vetés­­területi arányának javítása lényegesen elősegítette. De minden esztendőben a szükséglethez mérten kevésnek bizonyul a takar­mánygabona és a kukorica mennyisége. Ennek a viszonylag ala­csony termésátlagok mellett az is oka, hogy vetésterületük csök­kent, az évenkénti 1300—1500 vagonos hiány állandó. A meglevő helyzettel tehát nem lehetünk elégedettek. Külö­nösen a termelőszövetkezetekben szükséges növelni a takar­mánytermelést, s erre két lehetőség kínálkozik. Egyrészt bőví­teni kell az abraktakarmány termőterületét úgy, hogy azok ré­szesedése elérje a 39—41 százalékot, másrészt az árpa, a zab ro­vására fokozni kell a biztonságosabban termő és nagyobb hoza­mokat adó takarmánybúza-fajták és kukoricahibridek elterjesz­tését. A gabona gazdaság úgynevezett kompletté tételéhez a ter­melés jobb feltételeinek kialakítása mellett nagy szükség van a korszerű tárolás és feldolgozás megszervezésére is. Űj szárító­üzemekre, raktárakra van szükség, tovább kell bővíteni a ma­lom- és sütőipari kapacitásokat. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom