Mészáros Ottó - Suha Andor (szerk.): Pest megye huszonöt éve 1945 - 1970 (Budapest, 1969)

Mezőgazdaság

chanizmus kétségtelenül döntő hatást gyakorol az értékesítési szervezetre. Nagy szerepe van annak, hogy a fogyasztói piacot kívánjuk létrehozni. Pest megye ilyen értelemben kedvező helyzetet foglal el. A megye lakosságának vásárlóképéssége, a fővárosi piacok felvevőképessége, valamint az exportlehetőségek kihasználása egyaránt nagy távlatokat nyújt a megye mezőgazdaságának. A megye lakossága az országos átlagot jóval meghaladó mértékben növekszik és ez érthetően emeli a megyei piacok árufelvevő képességét is. A megye lakosságának növekedésén belül különösen gyorsan emelkedik az ellátatlan lakosság aránya, akik élelmiszerszükségletük fedezetét teljes egészében a piacokon szerzik meg. 1949-ben a keresőknek még 53,3 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, arányuk 1969-ben 25 százalék alá csökkent. A várható adatok szerint a megye lakossága néhány éven belül meghaladja a 900 ezer főt, s ezen belül a nem mezőgazdaságban dolgozók aránya eléri a 85 százalékot. Ez az arány meghatározó jelentőségű a megye mezőgazdasági termelésének alakulására. Hiszen a megye mezőgazdaságának elsősorban a megye lakosságát kell ellátnia termékeivel.

A FŐVÁROS KERTJE

Pest megye földrajzi elhelyezkedésénél fogva fontos szerepet tölt be a főváros ellátásában. Az áru három úton, a szocialista kereskedelmen, a termelői felhozatalon, valamint a magánkiskereskedők vásárlásán át jut el a főváros lakosságához.

A megye mezőgazdaságának tehát nagy szerep jut abban, hogy mint a főváros kertje, gyorsan javítsa Budapest lakosságának ellátását, s ehhez a gazdasági reform kedvező feltételeket is teremtett. Várhatóan megszűnik a különböző felvásárló vállalatok monopolhelyzete, bővül a közvetlen értékesítés lehetősége, s minden bizonnyal a fogyasztói árak is jobban igazodnak majd a tényleges helyzethez. Hangsúlyozni kell: a fővárosi piacokon a termelői felhozatal 75—80 százaléka Pest megye területéről származik, s a magánkiskereskedők nagy többsége is a megyében vásárol. Az ésszerűség és a gazdaságosság azt diktálja, hogy a fővárosi szocialista kereskedelem is a szállítást nehezen tűrő áruk nagy többségét a megye területéről szerezze be.

34