Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)
KOSSUTH MÚZEUM RÁKÓCZI ÚT ÉS MARX KÁROLY UTCA SAROK A múzeum alapításának gondolata Cegléden már a századforduló táján elkezdődött. Nagy indítást adott a terveknek a Kossuth-szobor leleplezése, mert az avatás utáni koszorúszalagok megőrzése vetette fel az intézményes múzeum megalapítását. Ekkor mór a Kossuth-emlékek gyűjtése is erősen megindult. Kossuth Ferenc, a város országgyűlési képviselője 1914-ben, halála előtt Cegléd városának ajándékozta a birtokában levő családi gyűjteményt. Ezzel a Kossuth Múzeum alapjait vetette meg. 1917-ben néhai Sárkány József gimn. tanár kezdeményezésére jött létre, de a nyilvánosság számára csak 1921-ben nyitották meg. Az adományozás tovább folyt, s a múzeum anyaga egyre szaporodott. Közben a két világháború súlyos pusztítást okozott, majd többszöri vándorlás és hányattatásyután 1956-ban a mai épületbe költözött. Ez az egyemeletes szecessziós épület eredetileg bank volt, de most végleges helyet adott a múzeumnak. A gazdag Kossuth-emlékek mellett jelentős régészeti, — néprajzi — és helytörténeti anyaggyűjtemény adja a „Ceglédi Évszázadok” korszerű állandó kiállítását. Az intézmény Dél-Pest megye múzeumi kutatóhelye, négy múzeológussal, gazdag könyvtárral, restaurátor műhellyel. 50
