Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)
EVANGÉLIKUS TEMPLOM SZABADSÁG TÉR A város elhatározta 1893-ban, hogy az akkor még beépített mai Szabadság teret kisajátítja. Mivel az evangélikus templom is a kisajátított területen állt: lebontásra ítélték. Az új mai templom építését Stehló Ottó budapesti műépítész tervei szerint Tímár János építőmester végezte 1894 és 1896 között. A templom külseje finom, csiszolt tégla. Stílusának egyes elemei még a román stílussal tartanak rokonságot. így az oszlopbéléses, félkörívekkel lezárt kapu, de a rózsaablaka sem emlékeztet a gótika könynyedségére. Egyébként az egész templom fölépítése, díszítése a gótika szellemében történt. Építője a fölfelé törekvést, a függőleges tagolást akarja erőteljesen kihangsúlyozni. Ezt jól mutatja a homlokzat ormán emelkedő négy kisebb torony, valamint a sisakot körülfutó tornyocskák és a csúcsíves ablakok. A kecses szép főtorony magassága 53 m. Az oltárképet Jakobey Károly festőművész készítette, az oltár előtti téren keresztelő medence van. A templom két oldalán lévő (üzlet) bazársor szintén 1896-ban épült. A templomról készült érem Aszszonyi Tamás szentendrei szobrászművész alkotása.
