Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)

E HÁZAT b TELKET

rmoíMr heméuieje

NÉMET MÁRIA '

ADOMÁNYOZTÁK a NŐIKÓKHÁZ

CÉLJÁRA.

ÁGYALAPITVÁNNYAL HOZZÁJÁRULTAK:

B MOLNÁR ELEMÉR

4

HARTYÁNI IMRÉNÉ

3

mSZABÓ NANDORNÉ

1

DE. GOMBOS LAJOS

V

VÉGH SÁNDOR

2.

ÚJHELYI FERENC

2

MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGE1.

CEGLÉDI TAKARÉKPÉNZTÁR EGYESÜLET1

CEGLÉDI REFORMÁTUS NŐEGYLET

1.

CEGLÉDI R0M K.*T TANÍTÓTESTÜLET

1.

UNGHVÁRY LÁSZLÓ R T

1.

MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG

1.

B. MOLNÁR EMLÉKTÁBLA

BOCSKAI ÚT, SZAKORVOSI RENDELŐ UDVARA

A jelenlegi szakorvosi rendelő egy magánalapítvány utóda. B. Molnár Ele* mér — módos ceglédi gazda - és felesége korán elhunyt Erzsébet nevű leányuk emlékét akarták megörökíteni. Két bérbeadott házuk egyikét fölajánlották a városnak azzal a kikötéssel, hogy azt női kórház, szülőotthon céljára használják. A város a Bocskai úti telket és házat választotta. Kellő átalakítással, új építkezéssel, ágyalapítvánnyal és állami kölcsönnel 35 ágyas női kórházat létesített. A kórház 1927-ben nyílt meg. A vezetőorvosa Dr. Gombos Dénes egyetemi tanársegéd szülész és női orvos lett. Ez a kórház abban az időben egyedülálló volt, már a megnyitás utáni második évben 616 beteget gyógyított, ebből 360 szülés volt. Ez a szám a városban születettek számának akkor 40%-a volt. A kórház híre messze földön ismert lett, s hamarosan 16 csecsemő ággyal bővült. Egészen 1970-ig működött, csak az új Ceglédi Kórház átadásakor szűnt meg. 1970 óta szakorvos rendelő működik a régi szülőotthon épületeiben.

37