Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)
TÖRÖK JÁNOS EMLÉKTÁBLA KOSSUTH MG TERMELŐSZÖVETKEZET. TÖRTELI ÚT Török János született Tapolcán 1807. június 6-án. Egyetemi tanulmányait Pesten, majd Grazban végezte. Iskolái befejezése után számos nagybirtok intézője, igazgatója. Volt gazdaképző iskola tanára, 1841- től Széchenyi által alapított Magyar Gazdasági Egyesületet vezeti, annak a „titoknoka." 1846- ban Cegléd melletti Szőkehalmán megvásárolt két jobbágytelket (kb. 180 kishold) s ott létrehozta a Gazdaképző Tanintézetet, melynek ő volt az első igazgatója (1846—1848). Itt szerkesztette a ,.Szőkehalmi Könyvtár”-^ melyben 41 füzetben a kor legkiválóbb mezőgazdasági szakembereinek munkáját adta ki. Ez az intézet 1852-ig működött. Török János akkor már nem volt Szőkehalmán. A szabadságharcban alezredes, a bukás után Pesten és Aradon rab, s 1852-ben szabadult. A ceglédi gazdasági iskola megszűnésekor 1600 fából álló törzsgyümölcsös és 18 000 facsemete jutott dobra. A hat év alatt kikerült tanítványok voltak a homok első meghódítói, ők rakták le a világhírűvé vált Duna—Tisza közi szőlő- és gyümölcskultúra alapjait. Török János 1874. február 9-én halt meg Budapesten. Az iskola egykori épülete - Hild József műve — ma is áll. (Részletesen Id. Hídvégi Lajos: A Szőkehalmi Gazdaképző. CEGLÉDI FŐZETEK 13. szám) "... II15 '/KM, AZ MIM ÉR, AMELYIKNEK ÉLETET ADNI TŰMEKIíDlTM, KIIRT HATAT IANjK." /xürök/ A SZŐKE HALMI’ CU.DAKLPy.Ő TANINTÉZET /1816-52/ A HOMi U KULTÚRA MEGALAPÍTÓINAK, A DUNA TISZA KÖ7.I OTÖMÖlt SK ÜLT URA MEGTEREMT ÖLNEK : ’TŐRÜK JÁNOS KRÁNICZ FERENC K 0 C NI - H 0 R VÁT H*I S TVAN PROFESSZOR OK ÉS AZ ITT VÉGZETT NÖVENDÉKEK EMIIKEN E*\ AZ INTÉZET ALAPÍTÁSÁNAK , 120 ÉVEi ÉVFORDULÓ JÁN 19 0 6 V MÚZEUM ÉS A Kl JSUTR MGTSZ 13
