Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1977)

DÓZSA-SZOBOR

KOSSUTH TÉR

Dózsa György a keresztesek főseregével 1514. május 17-én este érkezett Ceglédre. A következő napon itt adta ki a híres kiáltványát, mely szinte általános mozgósítás, harcra hívás. ,,. . . siessetek és jussatok el Cegléd mezővárosába — és kötelesen itt legyetek, hogy e szent sereg . . .megzabolázhassa és megtörhesse ama hitetlen nemesek erejét és hadát...” A ceglédi piacon mondta el Dózsa híressé vált beszédét a fölkelő sereg előtt, melyet több történetíró leírt. Szószerint nem is, de tartalmában, mondanivalójában hitelesek ,, . . . nem is a természet, de az igaztalan szerencse és az emberi kapzsiság teremtette meg a szolgaságot, nincsen is nagyobb emberi bűn, mintha emberek hatalmukkal visszaélve szolgaságban tartják önön nemzetük tagjait. . .” A város közönsége csak jóval a felszabadulás után, 1957 augusztusában állíttatta föl az első Dózsa-szobrot a tér déli sarkában. A kisméretű egyalakos szobor helyett 1972 júniusában — országos ünnepség keretében - leplezték le ezt a modern Dózsa-szobrot. A korábbit elvitték Kiskunfélegyházára, mindkettő Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

9