Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)
Ceglédi emlékhelyek
8 Mészáros Lőrinc-emléktábla Cegléden emberemlékezet óta hagyomány, hogy Dózsa parasztháborújának idején a plébánost Lőrinc papnak hívták. Amikor meghirdették a keresztes hadjáratot: a ceglédiek papjukkal együtt Rákos mezejére, a gyülekező helyre mindnyájan elmentek. Itt Lőrinc pap Dózsa egyik alvezére lett, majd a ceglédiekkel délnek indult, hogy a Duna—Tisza közén gyülekező parasztok vezérlését átvegye. Az újabb kutatások ezt nem fogadják el, illetve nincsen egységes vélemény. Lőrinc pap ceglédi létezését részben igazolja Istvánffy Miklós (1538-1615) humanista történetíró írása „Magyarország története” c. munkájában. Nehezíti a valós helyzetet, hogy.több neves Lőrinc papról is tudunk. Fennmaradt Kassa város levéltárában Kecskés Tamás és megyaszói Lőrinc pap hadnagyok hadbahívó levele. Biharban Várad környékén tevékenykedő kereszteseknek is volt egy harmadik Lőrinc pap nevű vezére, kit a parasztháború után Szapolyai János erdélyi vajda a kolozsvári Bethlen bástyán elevenen égetett el. Mindháromról kevés adatunk maradt fenn, pontosan még nincsen igazolva, hogy melyik volt Dózsa György alvezére. Amíg a tények nem tisztázódnak, a ceglédi plébánia falán megőrizzük a szerény emléktáblát. Bár tudjuk, hogy a Mészáros előnév a múlt századi adomány, szívünkben Mészáros Lőrinc plébános Dózsa alvezére marad.
