Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

6

Dózsa-szobor

Dózsa György a keresztesek pesti táborából 1514. május 10-e után indult el, s május 15-e körül érkezett Ceglédre. Évszázados kutatások, főleg a hagyományok szerint, a következő napon adta ki Dózsa híres kiáltványát, melyben általános harcra mozgósított. Néhány nap múlva a ceglédi piacon mondta el híressé vált beszédét a felkelő sereg előtt, melyet több történetíró is leírt. A legújabb kutatások szerint a kiáltvány és a beszéd később hangzottéi. Több kortárs történetíró (Tubero, Taurinus, Brutus) munkájában egyaránt szerepel Dózsának egy-egy beszéde, melyet általános nézet szerint Cegléden mondott el, de semmiféle komoly támpont nincs, hogy a beszéd Cegléden történt volna. A szerzők egyike sem köti a beszédet helyszínhez. Cegléd neve csak a XIX. században került a köztudatba. A Cegléden mondott beszéd valószínűsége fennáll, ez azonban nem elegendő a hitelességhez. További perdöntő kutatásig a valószínűség is boldog büszkeséget okoz Cegléd népének, kik századokon át kegyelettel ápolták Dózsa György emlékét.

Az eddigi legújabb kutatások szerint is a kiáltvány már valóban Ceglédhez kötődik, de nem a Ceglédre érkezés utáni napon bocsájtotta ki Dózsa, hanem később, a nagylaki győzelem és Lippa elfoglalása után. A fordulat a háború menetében valóban ekkor még nem következhetett be, a török ellen indultak, csak május végén változott meg a helyzet. Főleg a Budáról érkező karóbahúzások, majd az apátfalvi vereség utáni kegyetlenségek döntötték el, hogy nem a török a főellenség. Ekkor Dózsa György hadbavonuló parancsot intézett a még fel nem kelt parasztokhoz. A kiáltványt Dózsa öccse, Gergely - Cegléd mezővárosából - küldte szét az ország minden részébe. Gergely Budára vonult (június 10-20.), s feltehetően Ceglédet központi fekvése miatt jelölték ki gyülekező helyül. Néhány újabb kutató szerint Gergely ekkor mondott beszédet Cegléden, melyet a hagyomány Dózsa Györgynek tulajdonít. Ez még csak feltevés, hitelesen nincs bizonyítva.

Cegléd város közönsége csak jóval a felszabadulás után, 1957 augusztusában állította föl az első szobrot a tér déli sarkában. Ehelyett a kisméretű egyalakos szobor helyett 1972. június 25-én - országos ünnepség keretében - leplezték le a mai, többalakos Dózsa emlékművet. A korábbi ma Kiskunfélegyházán áll. Mindkettő Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.