Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)

Ceglédi emlékhelyek

40

Első ipari rajziskola emléktábla

Cegléd a török uralom alatt szultáni (khasz) birtok volt, így bizonyos oltalmat élvezett, de csak a török kiűzése után indult fejlődésnek az ipar. Először a csizmadiák céhe alakult meg, ők már 1699-ben megkapták a szabályzatot, utánuk a szabók és szűcsök 1727-ben alakulnak, a takácsok 1773-ban, míg a lakatosok, órások és puskaművesek közösen csak 1774-ben. A kovácsok és kerékgyártók 1781-ben, a szíjgyártók csak 1805-ben alkotnak céhet, a molnárok és ácsok 1825-ben tömörülnek közös céhbe. Az 1841-ben megalakult Országos Iparegyletnek első dolga az ország iparosait összeszámlálni. 1844-ben már városunkban közel 500 különálló iparosról ad számot az iparegyleti kérdőív. Számosán vannak céhen kívül álló mesterek is városunkban: kalaposok, nyergesek, pintérek, szappanosok, mézeskalácsosok, festők, fésűsök, gyertyaöntők, szitakötők, szűrszabók. Még jóval a céhek megszűnése előtt 1858-ban a városi tanács és a céhek közösen ipari rajziskolát alapítottak. Ez az iskola messze földön egyetlen volt abban az időben, ahol tervszerűen oktatták az ifjú munkásokat. Az iskola épülete itt állott, és egyetlen nevelője volt évekig Krisztiani Alajos.