Pataki Ferenc: Ceglédi emlékhelyek (Cegléd, 1988)
Ceglédi emlékhelyek
38 Perczel Mór tábornok szobra 1985. szeptember 25-én Cegléd város köztéri szobrai egy szép egészalakos szoborral gyarapodtak. Konyorcsik János szobrászművész Perczel szobra-a Honvédelmi Minisztérium ajándéka - figyeli most azt az utat, amelyen egykor Perczel Mór lovasai üldözték a császári lovasokat, tüzéreket. Hogyan történt ez? 1849. január végén Szolnokról visszavonuló Ottinger császári tábornok csapatai szállják meg Ceglédet. Perczel Mór katonáival teljes hadrendben követi, de nem a vasút melletti országúton, hanem attól keletre - mélyen a tanyák között -, hogy a vasúton cirkáló osztrák utóvéd ne vegyen észre semmit. Január 25-én reggel, midőn a toronyban megfigyelő osztrák őrszem észleli a Törteli úton felvonuló honvédeket, azok már a bedei csárdát is elhagyva, harcra készen érkeznek a város alá (a mai kórház környékére). A szőlőkkel, ligetekkel betelepült részen jól leplezték elfoglalt állásaikat. Ottinger sietve riadót fúvat, s a mai Béke tértől északra a szolnoki vasúti töltésig felállítja csapatát. Az előretolt magyar üteg - ahol Perczel is tartózkodott - megkezdte váratlan tüzelését. Előbb az osztrák tüzéreket lőtték, majd a város előtti császári lovasságot. Tíz óra tájban a magyar balszárnyon lévő Hunyadi huszárok megindultak a város felé, a jobb szárnyon levő Lehel huszárok riadót fúvattak. Amikor a középen levő magyar gyalogság is megindult Ottinger visszavonulót fúvatott, amiből hamar menekülés lett. A tüzérek végig a Széchenyi úton a Budai útra, a vasasok a Pesti úton, a vadászok a vasúton menekültek. (Részletesen Id. CEGLÉDI ÉLET 59-63. I. Kossuth Múzeum 1955.)
